/adocsavar/adocsavar-blog

OLVASSON CIKKEKET AZ ADÓCSAVAR JÓVOLTÁBÓL

DR. SZEILER ÜGYVÉDI IRODA – CIKKEINK

2014. szeptember 2.

Az áfatörvény szerint a hazai cégeknek az Európai Unió más tagállamába történő termékértékesítése, mentes az általános forgalmi adó alól, amennyiben az eladó igazolja, hogy az árut a közösség más tagállamába valóban kiszállították. Az igazolásokat a NAV gyakran kétségbe vonja.

Az adóhatóságnak azonban sokszor nem elég a CMR-fuvarlevél és a számla, illetve a szállító megnevezése, gyakran minősíti az ügyletet fiktívnek és kötelezi a cégeket a magyarországi áfa megfizetésére, arra való tekintettel, hogy nem bizonyított, hogy az áru elhagyta a magyar országhatárt. Ennek oka, hogy sok cég csak papíron utaztatja az árut, így az adóhatóságra hárul, hogy kiszűrjék azokat, akik valóban csalásra használják a közösségen belüli áfamentes értékesítést. Az adóhatóság túlzott szigorúsága azonban megakadályozza a tisztességes cégeket abban, hogy merjenek közösségen belüli kereskedelmi kapcsolatokat létesíteni, hiszen a meglévő bizonylatok mellett is minősítheti az ügyletet fiktívnek a NAV, akár pusztán azért, mert az EU-s partner már nem elérhető vagy nem adózott az ügylet után.

2014. augusztus 18.

Céget adott el? Tagi kölcsönből finanszírozza vállalkozását? Nagyobb összegeket helyez el magánszámláján? Ezek mellett még számtalan jel lehet, amire felfigyelve az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot indíthat. Összefoglaltuk, hogy az idén mire lő a NAV, és mi a vizsgálat menete.

Ha a vagyonosodási vizsgálat fogalmára lennénk kíváncsiak, ezt sehol sem találhatjuk, mivel ez a köznyelvben használatos kifejezés arra az adóellenőrzésre, amely kizárólag a magánszemély vagyongyarapodását vizsgálja. Ilyen jellegű vizsgálatról akkor beszélünk, ha az adóhatóság az szja, az eho, illetve a különadó ellenőrzését rendelte el. A vagyonosodási vizsgálatokra korábban sokan úgy gondoltak, mint a kiemelkedően gazdag emberek eltitkolt, adózatlan jövedelmeire specializálódott vizsgálatra. Ez a tévhit addig élt, míg orvosok, nyugdíjasok, egyetemisták is megkapták az adóhatósági megbízólevelet, így elmondható, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatok igen széles kört érintenek a kiemelten nagy jövedelemre szert tett adózóktól a középosztályig.

2014. július 12.

dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó adozona.hu-n megjelent cikke

Súlyos jogbizonytalanságot eredményezhet az az adóhatósági jogértelmezés, amely alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bármikor visszakövetelheti a megajándékozott magánszemélytől az ajándékot, ha az ajándékozónál adóhiányt tár fel, akkor is, ha az ellenőrzés megindítása előtt történt az ajándékozás. A cikkünkben bemutatott ügyben ez történt. Érdekes azt az esetet is elemezni, amikor egyéni vállalkozóval szemben indított ellenőrzés közben a vállalkozó elhunyt, majd a NAV az örökösökkel szemben folytatta tovább a vizsgálatot.

Az adóhatóság rendszeresen szembesül azzal a problémával, hogy a kiszabott adóhiányt és bírságot nem tudja behajtani, mert az adózó önként nem teljesít, a végrehajtás pedig nem vezet eredményre, mivel minden ingó (általában gépjármű) és ingatlan vagyonát az adóvizsgálat alatt, vagy még előtte elajándékozta. Gyakori eset az is, hogy az adótartozást az adóhivatal az örökösön próbálja meg behajtani.

2014. június 19.

dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó HVG.hu és az adozona.hu oldalon megjelent cikke

Végrehajtással kell számolniuk azoknak az adósoknak, akik nem fizetik meg önként a közterheiket. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, mikor és hogyan árverezheti az adóhatóság az adótartozók ingatlanjait, s milyen jogorvoslati lehetőségeik vannak az adózóknak.

Az adójogban ingatlan végrehajtásának akkor van helye, ha az adótartozás az 500 ezer forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll. Az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó lakhatását közvetlenül érintő ingatlan csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre.

A fentiek tehát azt jelentik, hogy az adóhatóság – mielőtt az ingatlant végrehajtás alá vonná – először a bankszámlát inkasszózza, ingóságot kísérel meg végrehajtani (a gépjárműfoglalás tipikus eset), az adós munkabéréből von le összegeket, és amennyiben ezek nem vezettek eredményre, az adós ingatlanát helyezi végrehajtás alá.

2014. június 3.

Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd a hvg.hu oldalon és az adozona.hu oldalon megjelent cikke

Lassan egy éve, hogy kihirdették a Stabilitási Megtakarítási Számláról (SMSZ) vagy más nevén a 2013-as adóamnesztiáról szóló törvényt, és ennek megfelelően a bankok is kidolgozták a számla megnyitásához, alkalmazásához szükséges feltételeket. Mint más jogszabályok esetében, úgy most is a törvény alkalmazása során derül fény a buktatókra. A következőkben összefoglaljuk az SMSZ-számlával kapcsolatos első egy év tapasztalatait.

2013. július 26-án hirdették ki azt a törvénymódosítást, amelyben a Stabilitási Megtakarítási Számlán keresztül legalizálni lehet a készpénzben vagy külföldön tartott adózatlan jövedelmeket.? Stabilitás Megtakarítási Számlát befektetésekkel foglalkozó hitelintézeteknél nyithat bármely magánszemély, minimum 5 millió forinttal, amelyet a bankszámlanyitással egyidejűleg kell befizetni.

2014. április 16.

dr. Szeiler Nikolett ügyvéd a hvg.hu-n megjelent cikke

Kis cégeknél, családi vállalkozásoknál nagyon gyakori, hogy a társaság tagjai sajátjukként használják a céges pénzeket. Ennek egyenes következménye az üres, de papíron felduzzasztott házipénztár, ami miatt az adózó vagyonvizsgálatot és bírságokat is kockáztat.

A NAV közleményben hívta fel a figyelmet a következő érdekes esetre, amely okán vagyonosodási vizsgálatot indított:  „A magánszemély folyamatosan a céges pénzből fizette a lakáshitelét, jelentős nagyságrendben vásárolt ingóságokat, ingatlanokat, továbbá pénzforgalmi számlájára nagy összegben teljesített befizetéseket, melyekre megfelelő fedezettel nem rendelkezett. A Dél-alföldi régióban egy vállalkozó többek között saját lakáshitelét is cégének „fekete” bevételeiből fizette. A közelmúltban zárult vagyonosodási vizsgálat miatt csaknem 19 millió forint büntetésre számíthat.”

2014. március 31.

Mind a vállalkozás ügyvezetőjének, mind a könyvelőjének óriási problémát okozhat, ha felkészületlenül éri őket a cég felszámolása, s nincsenek tisztában azzal, milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy eléggé hiányosak az érintettek ismeretei ezen a téren. "Jobb félni, mint megijedni", a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén haladéktalanul át kell nézni a vállalkozás könyvelését.

Felszámolási eljáráshoz alapvetően kétféleképpen viszonyulhatunk. Az első esetben maga a társaság kezdeményezi a felszámolást saját maga ellen – önfelszámolás –, ez abban az esetben fordul elő, amikor olyan mértékben megnőnek a tartozások, hogy azt a cég előreláthatóan nem fogja tudni megfizetni. A második, gyakoribb esett, amikor egy hitelező, legfőképp az adóhatóság kezdeményezésére indul felszámolás.

2014. február 25.

EU-s döntés alapján a magyar állam ismét sokmilliós áfát fizet vissza a vállalkozóknak termékexport esetén!

2014. Júniusáig igényelhetik vissza a cégek azt a pénzt, amelyet áfaként, adóbírságként vagy késedelmi kamatként fizettek meg, ugyanis az Európai Unió Bírósága (EUB) tavaly decemberben MEGSEMMISÍTETT egy magyar adószabályozást. 

Uniós direktívába ütközőnek minősítette az EU a magyar áfatörvény termékexportra vonatkozó rendelkezéseit, az érintett cégek ezért bizonyos feltételek esetén visszakövetelhetik az államtól a korábban befizetett áfát és a rájuk kirótt bírságot - amennyiben túllépték a 90 napos határidőt -:

A korábbi szabályozás szerint a közösségen kívülre történő értékesítés csak akkor volt adómentes, ha a társaság bizonyítani tudta, hogy a TERMÉK 90 NAPON BELÜL ELHAGYTA AZ ORSZÁGOT.

2013. november 18.

A Nav szeptemberben tette nyilvánossá a legnagyobb adótartozással rendelkező cégeket, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon a cégvezetőkre és tulajdonosokra az adótartozás megfizetése érdekében. MEGDÖBBENTŐ ADATOK: AZONBAN, ha jobban megvizsgáljuk ezt a több, mint 1000 céget láthatjuk, hogy a kérdéses időpontokban az adótartozó cégek NEGYEDE külföldi tulajdonosnak (leggyakrabban: szerb, román, ukrán, macedón, bosnyák) került „eladásra”. A cégek másik nagyobb részét jól láthatóan a közelmúltban szintén „eladták”, avval a reménnyel, hogy az adóhiányt felhalmozó cégek ügyvezetői így mentesülnek a felelősség alól. Jó e Önnek a CÉGELADÁS, vagy van megfelelőbb módja a problémák kezelésének?

Adja meg nevét és telefonszámát, visszahívjuk!
Kérjük adja meg a teljes nevét. Pl.: Kovács Ferenc vagy Dr. Kovács Ferenc András.
A mező minimum kettő és maximum négy szóból álló nevet fogad el.
+36
Kérjük adja meg telefonszámát: körzetszám + telefonszám. Ne használjon 06 vagy +36 előtagot. Pl.: 30 123-4567 vagy 55 123-456
Kérjük adja meg e-mail címét
Kérjük egy-két kulcsszóval jelezze felénk, hogy miben segíthetünk Önnek.
(Pl.: adóellenőrzés, jogi képviselet, könyvelés stb.)