OLVASSON CIKKEKET AZ ADÓCSAVAR JÓVOLTÁBÓL
Adócsavar - Blog
We have assisted a large number of international clients in successfully closing down their Hungarian companies, guiding them through the entire process in a clear, compliant, and efficient manner.
If the termination of a company’s operations becomes justified, it is not irrelevant under which procedure the dissolution takes place. Simplified voluntary liquidation provides an efficient solution specifically for companies that wish to cease to exist without a legal successor, under orderly circumstances and within a short timeframe.
If you need expert assistance backed by REAL ACCOUNTING AND LEGAL EXPERTISE, feel free to contact us with confidence. Our accounting office manages the bookkeeping of several hundred companies, while our law firm has been specializing exclusively in tax-related matters for over 15 years.
Contact us via our contact details: CONTACT
Amennyiben egy vállalkozás működésének befejezése válik indokolttá, nem mindegy, hogy a megszűnés milyen eljárás keretében történik. Az egyszerűsített végelszámolás kifejezetten azoknak a cégeknek nyújt hatékony megoldást, amelyek rendezett körülmények között, rövid határidőn belül szeretnének jogutód nélkül megszűnni.
Irodánk több mint 15 éve foglalkozik gazdasági társaságok jogi és könyvelési támogatásával, és számos egyszerűsített végelszámolást vittünk már sikeresen végig. Ügyfeleink számára az eljárás teljes körű lebonyolítását vállaljuk, beleértve a végelszámoláshoz kapcsolódó bevallások és beszámolók elkészítését is.
Amennyiben VALÓDI KÖNYVELŐI és ÜGYVÉDI HÁTTÉRREL szakértő segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal. Könyvelőirodánk több száz cég könyvelését végzi, ügyvédi irodánk pedig 15 éve kizárólag adózási ügyek megoldására specializálódott.
Írjon vagy hívjon minket bátran a KAPCSOLATI ELÉRHETŐSÉGEINKEN
Mi az egyszerűsített végelszámolás?
Az egyszerűsített végelszámolás olyan megszűnési forma, amely választható minden olyan gazdasági társaság számára,
-
amely nem kötelezett könyvvizsgálatra, és
-
a végelszámolást 150 napon belül be tudja fejezni.
Ennek megfelelően nemcsak közkereseti társaságok (kkt.) és betéti társaságok (bt.), hanem korlátolt felelősségű társaságok (kft.) és zártkörűen működő részvénytársaságok (zrt.) is megszűnhetnek egyszerűsített végelszámolás keretében.
1. Költségtérítés és adómentesség
A munkáltató megtérítheti a dolgozónak a céges autó otthoni töltésének áramszámlával igazolt költségét, ha bizonyítani tudó az üzemi (munkahelyi) használat aránya – például útnyilvántartással. Ilyenkor a térítés nem adóköteles, de csak addig az összegig, amennyit valóban a cégautó töltésére költött a dolgozó.
2. Igazolás és mérés módja
A töltésre fordított áramfogyasztást mérőórával vagy más hiteles módszerrel kell mérni.
Az áramszolgáltató számlája (akár a munkavállaló vagy házastársa nevére) alapján megállapítható az egységár, így kiszámítható a töltés költsége.
3. A töltőberendezés adózása
Ha a munkáltató biztosítja a töltőt (és az a cég tulajdonában marad), nem keletkezik adóköteles juttatás, mert ez a jármű rendeltetésszerű működéséhez szükséges eszköznek számít.
Fontos, hogy ezt szerződésben rögzítsék, és a töltő ne kerüljön a dolgozó tulajdonába.
4. Egyszerűbb elszámolási lehetőség
Az Szja tv. alapján lehetőség van hatósági norma szerinti elszámolásra is: elektromos autó esetén 3 liter/100 km-nek megfelelő üzemanyagköltség igazolás nélkül is elszámolható.
Ez kevesebb térítést eredményez, de adminisztrációmentesebb megoldás.
5. Összegzés
-
Az otthoni töltés költségtérítése adómentes, ha igazolt és arányos.
-
A hatósági norma egyszerű, de kevésbé kedvező.
-
A jogszabályi környezet még nem teljesen illeszkedik a gyakorlat igényeihez, ezért jogértelmezési bizonytalanságok maradtak.
Szeretnéd, hogy készítsek ebből egy még rövidebb (pl. 3–4 mondatos) verziót is, amit összefoglalóként vagy prezentációban használhatnál?
Tisztelt Olvasó! Szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy ez az írásunk egy nav állásfoglalás közzététele. A NAV is mindig leírja ezt a véleményében, azaz a válasz szakmai véleménynek minősül és kötelező jogi erővel nem bír.
Nekünk idáig olyan tapasztalatunk nincs, hogy ebből bármi nemű megállapítás lett volna a NAV részéről.
Ráadásul kértünk egy állásfoglalást a Nemzeti Banktól ahol megerősítették az alábbiakat:
"Amennyiben egy pénzforgalmi szolgáltató HU-val kezdődő IBAN számlaszámú fizetési számlákat vezet, ezen fizetési számlák Magyarországon vezetett fizetési számlának minősülnek (figyelemmel az IBAN szám képzésre vonatkozó szabványra), és az adott pénzforgalmi szolgáltatás kapcsán alkalmazandók a Pft. rendelkezései."
Itt természetesen felhívták a figyelmet, hogy ezt a pénzforgalmi jogszabályok szerint és nem az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint vizsgálták, mert annak értelmezésére a NAV jogosult.
Mivel a Wise számlák – tudomásunk szerint – automatikusan nem közlődnek a NAV és a cégbíróság felé, ezért azt akár HU vagy akár más IBAN számlaszámmal kezdődnek, minden esetben jelentsék le a NAV felé T201-es nyomtatványon.
Amennyiben kérdésük lenne kérjük elérhetőségeinken jelezzék.
A 2024 februárjától élesedő elektromos személygépkocsik vásárlásának támogatására kiírt pályázat (RRF-10.10.1-24 állami támogatás) körül elég nagy volt a bizonytalanság az áfa levonás kérdésében, ezért feltettünk két kérdést a NAV részére:
1.) A kft. az elektromos személygépkocsik vásárlásának támogatására kiírt pályázat keretében (RRF-10.10.1-24) lízingszerződéssel beszerzett személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adót levonhatja-e?
2.) Amennyiben az 1.) kérdésre igenlő a válasz, úgy milyen mértékben vonható le az áfa?
Meglepetésünkre a NAV-tól az a válasz érkezett, hogy bizonyos mértékben és feltételek mellett levonható az áfa az elektromos személygépkocsik vásárlását támogató pályázat keretében. A NAV állásfoglalását teljes terjedelmében közöljük:
Kit tud inkasszálni a NAV és kit nem?
A mai nap olvastam a Revolut közösség Facebook csoportban, hogy inkasszózták egy magyar állampolgár Revolut bankszámláját. Többször feltették már nekünk is a kérdés, mint adótanácsadó irodának, hogy inkasszózható e a Revolut. Igen, méghozzá jogosan. Abban az esetben, ha a magyar adóhatóságnál fennálló tartozás is jogos.
A Revolut Bank UAB egy litván licenccel rendelkező bank, amely ugyan úgy inkasszózható, mint bármely más EU-s bank. A NAV olyan "pénzügyi szolgáltatókat " nem tud inkasszálni álláspontom szerint, akik nincsenek "banki" státuszban, így nem hallottam még például arról, hogy PayPal számlát inkasszáltak volna.
A NAV már eddig is inkasszóval élt, ha valaki külföldi bankban, főleg EU-n belül tartotta a pénzét. Így volt már dolgunk ausztira,cseh,szlovák stb. bankszámlán tartott megtakarítás inkasszójával. Ezekben az esetekben a NAV megkeresi a külföldi adóhatóságot és kéri a számla inkasszóját.
A Revolut közösség Facebook csoportban bejegyzést tett közzé egy felhasználó, miszerint a Németországból kapott eurós fizetését inkasszózták a Revoluton.
A terhelés szerint a „A Litván Köztársaság Pénzügyminisztériuma alá tartozó Állami Adófelügyelet” zárolt összeget a számláján a magyar adhatóság kérésére.
Korábban nem volt jellemző, hogy a Revolut számlákat inkasszózták, azonban ez csak idő kérdése volt, hiszen mivel a Revolut is egy BANK, ráadásul EU-s bank ehhez minden joga megvan a NAV-nak.
"Azt kell látni, hogy a Revolut nem csak egy alkalmazás, hanem egy hivatalos bankszámla, a Revolut Bank UAB-nak ugyan úgy meg kell felelnie az EU-s törvényeknek, szabályozásoknak. Azaz, ha valakinek adótartozása van és ezért magyar számlák helyett a Revolutnál tárolná a pénzét abban reménykedve, hogy nem fér hozzá a NAV, felesleges ezzel próbálkozni, hiszen oda is elérhet a hatóságok keze." írta a Revolut-tal foglalkozó revb.hu szakmai oldal.
Dr. Szeiler Nikolett
2023. július 4.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 29. § (1) bekezdése szerint az osztalékelőleget a taggal szembeni követelésként kell a könyvekben kimutatni. Ennek megfelelően az üzletrész átruházásakor ennek a – kilépő tagot terhelő – kötelezettségnek a sorsát rendezni kell (pl. a kötelezettség átvállalásával vagy a kapott osztalékelőleg visszafizetésével). Ha a kilépett taggal szemben fennálló követelés rendezése elmaradt, akkor azt pótolni szükséges.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. [Ptk. 3:185. § (1) bek.] Osztalékra tehát, – eltérő rendelkezés hiányában – a kilépett tag nem lesz jogosult, hiszen az osztalékfizetésről szóló döntés időpontjában már nem tagja a társaságnak.
Ha a beszámoló elfogadásakor lehetőség van osztalékfizetésről határozni, akkor a kapott osztalékelőleg – főszabály szerint – a fizetendő osztalék összegébe beszámít. Azonban ha a beszámoló elfogadásakor az derül ki, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, akkor a tagok kötelesek az osztalékelőleget visszafizetni.
Álláspontom szerint erre irányuló kifejezett megállapodás hiányában a kilépett tag által kapott osztalékelőleget nem lehet az új taggal szembeni követelésként nyilvántartani és így a fizetendő osztalék összegébe sem lehet beszámítani. Vagyis a kapott osztalékelőleg, mint a társasággal szemben fennálló kötelezettség továbbra is a kilépett tagot terheli, rendezéséről neki kell gondoskodni.
Segítünk eldönteni, hogy egy jogkövetési vizsgálat veszélyes lehet-e vállalkozására nézve.
Szükség esetén teljeskörűen képviseljük és megvédjük a jogkövetési vizsgálat során a bírságok és a további adóellenőrzés elkerülése érdekében. Önnek ebben az esetben nem kell az adóhivatallal egyeztetnie, azt mi intézzük.
Szakmai tudásunkat 20 éves, napi szintű NAV-os tapasztalataink és információink segítik, hogy a legjobb eredményt érjük el az Ön számára. "Mi nem csak a jogszabályokat ismerjük, hanem az aktuális NAV gyakorlatot is!"
Irodánk speciális, mert könyvelő, adótanácsadó, ügyvédi és közgazdasági részlegünk is van (több kollégánk az adóhivatalban is dolgozott), így teljeskörűen átlátjuk a könyveléstől, a jogi helyzetig társaságának működését és a NAV ellenőrzés során felmerülő esetleges veszélyeket, megoldási lehetőségeket.
Keressen minket a +36705232785-ös telefonszámon teljesen kötelezettség mentesen vagy egyeztessen időpontot elérhetőségeinken.
A könyvelési, NAV előtti képviseleti és adójogi munkáink során rengeteg olyan kifejezéssel találkozunk, ami a nem szakmabeli emberek számárá bábeli zűrzavart okoz. Összegyűjtöttünk pár olyan professzionális szófordulatot, amit mi gyakran használunk, azonban Önnek elég csak akkor foglalkoznia velük, ha épp nem talál ki az adózás útvesztőjéből.
adóregisztráció
A cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítása az adóregisztrációs eljárás után lehetséges. Ennek során a NAV megvizsgálja, hogy a bejegyzendő cég vezető tisztségviselőivel, képviseletre jogosult tagjaival, az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségi befolyással rendelkező taggal vagy részvényessel szemben nem áll-e fenn olyan törvényben meghatározott akadály, amely kizárja, hogy a cég részére az adóhatóság adószámot állapítson meg.
A sikertelen adóregisztráció fő oka lehet, ha a tag korábbi cége jelentős adótartozást halmozott fel, vagy jelentős adótartozással szűnt meg, illetve ha cégének adószámát annak felfüggesztését követően jogerősen törölték.
Ha a törvényben meghatározott okok közül egyik sem áll fenn, az adóhatóság a cégbejegyzési kérelem benyújtásától számított 1 munkanapon belül megállapítja az adószámot.
Ha a NAV az adószám megállapítását megtagadja, határozatot hoz, amely alól 15 napos jogvesztő határidőn belül lehet kimentéssel élni. Cégbejegyzés előtt, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy megkapjuk az adószámot (korábbi cége felszámolás alatt volt), akkor előzetes információt lehet kérni a NAV-tól a TADRI nyomtatványon, ezt cégalapítás előtt mi is szívesen lekérjük az ügyfeleknek.
cégcsoport-átalakítás
Olyan cégstruktúra kialakítása, amelyen keresztül a cégcsoport képes lesz a folyamatainak, működésének hatékonyabb szervezésére, vagyonának biztonságos kezelésére, és emellett megteremti a jövőbeni növekedés lehetőségét oly módon, hogy egyben adófizetési kötelezettségét is optimalizálja, ezáltal növelve versenyképességét.
Cégkapu
A cégkapu a gazdálkodó szervezetek számára biztosított hivatalos tárhely, a cég elektronikus postaládája, amely 2018. január 1-től a hivatalos szervekkel, hatóságokkal, szolgáltatókkal történő elektronikus ügyintézésre, kapcsolattartásra szolgál.
Ezen keresztül az önkormányzatokkal, közüzemi szolgáltatókkal, bíróságokkal, NAV-val, felszámolókkal, végrehajtókkal, további államigazgatási szervezetekkel is elektronikus úton lehet ügyet intézni, hivatalos dokumentumokat küldeni, fogadni. Lényegesen leegyszerűsödik az ügyintézés, a hivatalos dokumentumok ellenőrizhetőek, követhetőek lesznek.
céltartalék
A céltartalék a gazdálkodási év utáni évben várhatóan felmerülő veszteségek vagy kötelezettségek fedezésére képezik a vállalkozások az adózás előtti eredmény terhére. A céltartalék tartalmát tekintve nem saját forrás, mivel nem szabad rendelkezésű tartalék, hanem mint a nevében is szerepel, csak meghatározott célra lehet felhasználni. Így például, ha felszámolás alá kerül egy vállalkozás, a felszámoló költségeire, a törvényben meghatározott céltartalékot kell képezni.
eÁFA - a NAV áfabevallás-kiajánlási szolgáltatása
Az áfabevallás-tervezetet a NAV az erre a célra biztosított elektronikus felületen elsőként a 2021. októberi adómegállapítási időszakról teszi közzé.
A NAV az adózó adómegállapítási időszakára vonatkozó fizetendő adóját és az adó alapját, valamint az adózóra áthárított előzetesen felszámított adóját és annak alapját bocsájtja rendelkezésre. Az áfabevallás-tervezetet az adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak végétől számított 12. naptól teszi elérhetővé.
Az adóalany az áfabevallás-tervezet módosítása, kiegészítése, elfogadása és a bevallás benyújtása által nyilatkozik az adólevonási jogról és annak érvényesítéséről is.
Az eÁFA – az eSZJA-val ellentétben – csak az érintett adózók aktív közreműködésével minősülhet bevallásnak.
Az eÁFA tervezet alapja a NAV online számlarendszere, az online pénztárgép rendszer, valamint az import adatokat tartalmazó elektronikus vámárunyilatkozat.
Az eÁFA rendszerrel Magyarország az Európai Unióban az elsők között nyújt áfabevallás-kiajánlási szolgáltatást.
EKAER
Az adócsalás elleni küzdelem jegyében vezette be Magyarország az EKAER rendszert (Elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer).
Célja a közúton fuvarozott áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása.
EKAER -regisztrációs és bejelentési kötelezettség terheli az útdíjköteles vagy 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett fuvarozás keretében
- Európai Unióból Magyarországra történő termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal,
- Magyarországról az Európai Unió területére történő termékértékesítést vagy egyéb célú kivitel,
- Magyarországon nem fogyasztó felé első adóköteles termékértékesítést
amennyiben az egy fuvarban egy feladótól egy címzett részére szállított nem kockázatos termékek értéke meghaladja az ötmillió forintot, vagy a bruttó tömege meghaladja a 2 500 kilogrammot.
Kockázatos termékek kapcsán a fenti relációkban történő szállítás minden közúti járművel történő fuvarozás esetén EKAER köteles, amennyiben az egy fuvarban egy feladótól egy címzett részére szállított kockázatos termékek értéke meghaladja a egymillió forintot, vagy a bruttó tömege meghaladja a 500 kilogrammot.
A bejelentés elmaradása esetén a rakományt lefoglalhatják, a bírság elérheti az áru értékének 40 százalékát.
első házasok kedvezménye
Minden olyan házaspár, ahol az egyik fél első házasságát köti, együttesen jogosultsági hónaponként 5000 forint adókedvezményt vehetnek igénybe, legfeljebb 24 hónapon keresztül 33 335 forinttal csökkenthetik személyi jövedelemadó (szja) adóalapjukat. Így a két év alatt összesen 120 000 forinttal csökkenthető az adó mértéke. Családi kedvezménnyel együtt is igénybe vehető.
építményadó
Vagyoni típusú adó, amelyet a helyi önkormányzatok az illetékességi területükön lévő építményekre, azok valamennyi helyiségére, valamint az adott ingatlanon elhelyezett reklámhordózóra kivethetnek rendeltetésüktől és hasznosításuktól függetlenül.
Az építményadó alanya az építmény tulajdonosa. Építményadó mértéke maximum 1 100 forint/m2, vagy a korrigált forgalmi érték maximum 3,6 százaléka, vagy reklámhordozó esetén maximum 12 000 forint/m2. Az éves építményadó évente két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 15-ig.
faktorálás
Faktorálás = faktoring, követelésvásárlás – mindegyik szó ugyanazt a fogalmat takarja: egy vállalkozás a még ki nem egyenlített, de a jövőben befolyó számlakövetelését eladja egy pénzügyi szolgáltatónak, aki ezt az összeget előre kifizeti neki. A faktorcég leellenőrzi a társaság vevőit, szállítóit és, ha megbizonyosodik arról, hogy a követelést a jövőben ki fogják fizetni, akkor ezt a követelést megvásárolja, így a vállalkozás még az előtt pénzhez jut, hogy kifizetnék neki a vállalkozási díjat.
Partnercégünk végzi vállalkozások követeléseinek faktorálását, amennyiben érdekli ezen szolgáltatásunk, vegye fel velünk a kapcsolatot.
felszámolás
A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésére szolgáló eljárás, melynek célja a hitelezők kielégítése törvényben meghatározott módon.
A felszámolási eljárás az adós, a hitelező, a végelszámoló, a cégbíróság vagy büntetőügyben eljáró bíróság kezdeményezése alapján indulhat.
Amennyiben az eljárásra sor kerül, a cég vezetését a felszámoló biztos veszi át, aki, ha más lehetőség nincs, a vállalkozás vagyontárgyainak értékesítéséből fizeti ki a cég tartozásait.
több száz felszámolást bonyolítottunk már le, akár adósi akár hitelezői oldalon. Olvasson tovább a felszámolásokról itt: https://drszeiler.hu/ugyvedi-iroda/ugyvedi-iroda/felszamolas
Ha képviseletre van szüksége vegye fel velünk a kapcsolatot: https://drszeiler.hu/konyveloiroda/kapcsolat
feltételes adómegállapítás
Az adózó feltételes adómegállapítást kérelmezhet az adópolitikáért felelős minisztertől, amelynek lényege, hogy az adózó által közölt tények és adatok alapján a kérelemben megjelölt (meglévő vagy jövőbeli) adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adópolitikáért felelős miniszter az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát.
Az adómegállapítási eljárás díjköteles, melynek összege egységesen 5 millió forint (sürgősségi eljárás esetén 8 millió forint), ezért nem gyakran szokták kérni.
GDPR
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet (GDPR: General Data Protection Regulation, általános adatvédelmi rendelet).
hipa (helyi iparűzési adó)
A helyi iparűzési adó a legszélesebb körben elterjedt és alkalmazott helyi adó. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység.
Helyi iparűzési adót köteles fizetni az a vállalkozó akinek a székhelye vagy a telephelye az adott önkormányzat területén található (állandó jelleg),vagy az önkormányzat területén ideiglenes jelleggel 30 napot meghaladóan vállalkozási tevékenységet végez.
Az adó alapja a nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, a kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, illetve az anyagköltséggel
Az adó maximális mértéke az adóalap 2 százaléka. Ettől az önkormányzatok eltérhetnek, dönthetnek úgy is, hogy nem vezetik be.
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5000 forint.
Mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, annak elővállalkozása, illetve ezek projekttársasága.
Mentes az adó alól a beszerző, értékesítő szövetkezet.
A fentieken túlmenően az önkormányzat is jogosult rendeletében adómentességet,adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára, amennyiben a vállalkozás adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.
A vállalkozás jogosult az adóalapja csökkentésére, ha az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszáma az előző évhez képest bővül.
Az adókedvezmény összege a létszámnövekmény után 1 millió forint/fő.
jogkövetési eljárás
Jogkövetési eljárás keretében a NAV ellenőrzi, hogy az adózó eleget tett-e jogszabály által előírt adókötelezettségeinek, azokat határidőben tette-e meg, illetve oly módon teljesíti-e, hogy az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas. Az adóhatóság különböző célú adatgyűjtést is végezhet ezen eljárás keretében, és a gazdasági események valódiságát is ellenőrizheti.
Jogkövetési vizsgálatra gyakorlatilag bármikor sor kerülhet a fenti célok megvalósítása érdekében, akár az adott bevallási időszak lezárását megelőzően is, akár folyamatban lévő adóellenőrzés mellett is.
kapcsolt vállalkozás
- az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
- az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
- az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,
- a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az 1-3. alpontban meghatározott viszonyban áll,
- az adózó és külföldi telephelye továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az 1-3. alpontban meghatározott viszonyban áll,
- az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
- az ellenőrzött külföldi társaságra és a tőkekivonásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában akkor is megállapítható a kapcsoltság, ha az adózó és más személy vizsonylatában legalább 25 százlalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az ügyvezetői egyezőséget nem kell vizsgálni. Az adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések alkalmazásakor is speciális előírások érvényesülnek.
KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója)
A KATA alanya lehet választása alapján:
- az egyéni vállalkozó
- egyéni cég, valamint
- kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság (kkt.),
- Betéti Társaság
- valamint 2018-tól az ügyvédi iroda.
A KATA szerinti adózás választása bármikor megtehető. E bejelentéssel egyidejűleg kisadózóként legalább egy magánszemély adatait is be kell jelenteni. Nem választhatja ezt az adózási formát az előzőekben felsoroltak közül - többek között - az a vállalkozás, amely saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerez.
A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózóként bejelentett magánszemély után havi 50 000 (vagy választása szerint, magasabb tb-ellátási alapra való jogosultság igénylése miatt 75 000) forint tételes adót fizet.
kisvállalati adó (kiva)
A kiva, más néven a kisvállalati adó, több egyéb feltétel mellett azon társaságok választhatják, melyek 50 főnél nem foglalkoztatnak többet, valamint előző üzleti évükben nem érték el a 3 milliárd forint árbevételt. Az ezt az adónemet választók cash flow tehát pénzforgalmi szemléletű adózás mellett mentesülnek a társasági adó (tao),a (szocho) és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. KIVA mértéke az adóalap 11 %-a
kockázatos adózó
Az alábbi feltételek bármelyikének fennállása a kockázatos adózói minősítést eredményez:
- A cég székhelye, székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és 2017. január 1-jét követően a NAV adóigazgatási eljárás akadályozása miatt- a tárgyévben, vagy az azt megelőző három évben - véglegessé vált döntésben eljárási bírságot szabott ki rá.
- A társaság az elmúlt egy évben szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal, vagy adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján.
- A vállalkozás az elmúlt egy évben felkerült a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listájára.
- Egy éven belül az adóhatóság ismételt üzletlezárást alkalmazott a céggel szemben.
- A társaság kényszertörlési eljárás alatt áll.
- A tárgyévben, és az azt megelőző öt évben a NAV által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70 százalékát. (Az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetből levonandó a tárgyévben, és az azt megelőző öt évben a NAV által az adózó javára megállapított összes adókülönbözet.)
- A tárgyévet megelőző két adóévben a NAV által terhére kiszabott, és esedékessé vált mulasztási bírság jövedéki bírság összege meghaladja az adózó tárgyévi adóteljesítményének 70 százalékát.
- A csoportos adóalany kozckázatos adózónak minősül, ha legalább egy tagja kockázatos adózó.
sérelemdíj
A sérelemdíj fogalmát az új Ptk. vezette be. Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire tekintettel, egy összegben határozza meg.
szokásos piaci ár
A transzferár az az ár, amelyet kapcsolt vállalkozások alkalmaznak egymással folytatott ügyleteik során. A szokásos piaci ár pedig az az ár, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén érvényesítenek vagy érvényesítenének.
telephely
Állandó telephely a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak.
Telephelynek minősül:
- a vezetés helye,
- fióktelep
- gyártelep,
- a műhely vagy raktár,
- a bánya, a kőfejtő, az olajmező vagy a természetbeni kincsek kiaknázására szolgáló más telep,
- építési, kivitelezési, szerelési felügyeleti tevékenység helye, a kereskedelmi képviselet
ügyfélkapu
A személyes ügyfélkapu a központi rendszer természetes személyek részére nyújtott azonosítási szolgáltatásainak (KAÜ- Központi Azonosítási Ügynök) belépési, illetve szolgáltatási pontja, ahol a felhasználó közli a rendszerrel az azonosításához rendelkezésére álló információt, tulajdonságot, eszközt, illetve ahol az azonosítást igénylő megkapja a személyazonosságát alátámasztó információt. Olyan szolgáltatás, amelynek segítségével az ügyfél a személyazonosságának igazolása mellett biztonságosan kapcsolatba léphet az elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel; valójában egyszer használható kód, egyedi azonosító képzése. Az ügyfél az ügyfélkapun keresztül léphet elektronikus úton kapcsolatba azokkal a szervekkel, amelyek elektronikus ügyintézést vagy interaktív szolgáltatást a központi elektronikus szolgáltatórendszeren keresztül végeznek. Ügyfélkapu létesítését bármely természetes személy kezdeményezheti. Az okmányiroda az előtte személyesen eljáró, hatósági ügyet intéző állampolgárnak felajánlja az ügyfélkapu létesítésének lehetőségét, amelyet a hatóság az ügyfél kérelme esetén azonnal létrehoz. (Az ügyfélnek így lehetősége nyílik arra, hogy az okmányirodai ügyintézése során egyúttal ügyfélkaput is létesítsen, amennyiben ezzel eddig még nem rendelkezett.)
DR. SZEILER ÜGYVÉDI IRODA – CIKKEINK
A legtöbb kényszertörlési eljárás után az ügyvezetőt a cégbíróság és az adóhatóság eltiltja a további cégvezetéstől. Ez azt jelenti, hogy nem szerezhetnek többségi tulajdont más vállalkozásban, és nem tölthetnek be vezetői pozíciót sem.
Előfordult már, hogy nagyvállalatok, sőt több száz főt foglalkoztató cégcsoportok vezetőinek is le kellett mondaniuk a pozíciójukról, és átadniuk az irányítást másnak – ezzel részben kikerülve a társaság működésének kontrollja alól.
Ha azonban a problémát időben felismerik és kezelik, a súlyos következmények elkerülhetők, sőt, bizonyos esetekben még a kényszertörlés is visszafordítható.
Forduljon hozzánk bizalommal, ha szeretné a negatív következményeket elkerülni.Kérjen visszahívást
A kényszertörlések bevezetése óta ( 2012 márciusa) több 1000 cégnek és ügyvezetőnek segítettünk megtalálni a megfelelő megoldást!
Az üzletrész átruházása kapcsán beszélhetünk egyrészről illetékről és személyi jövedelemadó fizetésről.
A magánszemélyeknek az adott társaságban lévő üzletrészeik értékesítése után adókötelezettsége keletkezhet, amelyet az Szja tv. előírásai alapján kell megállapítani. Leegyszerűsítve, az üzletrész értékesítés után kapott bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget és ez tekintendő adóköteles jövedelemnek. Az üzletrész értékesítése a társaság részéről nem jár könyvelési tétellel, ezáltal csak a társaság tulajdonosi szerkezete változik meg. Az ügylet során a magánszemélyek részéről keletkezik egymással szemben követelés, kötelezettség. (Szja tv. 67§) Az Szja mértéke 15%.
Üzletrész átruházása esetén elért jövedelem után nem csak személyi jövedelemadót, hanem a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: SZOCHO tv.) alapján szociális hozzájárulási adót is kell fizetni.
A SZOCHO tv. 1. § (5) bekezdése alapján az árfolyamnyereségből származó jövedelem után 13 % szociális hozzájárulási adót kell fizet, azonban ennek mértéke maximalizált: addig kell fizetni, míg a természetes személy a tárgyévben meg nem fizette az adófizetési felső határát, vagyis a minimálbér huszonnégyszerese után az szociális hozzájárulási adót az összevont adóalapba tartozó jövedelme és meghatározott külön adózó jövedelmei (vállalkozásból kivont jövedelem, osztalék, árfolyamnyereség, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, stb.) után.
Az Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. pontjában foglalt rendelkezés szerint ugyanakkor a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen juttatott vagyoni érték adómentesnek minősül.
Amennyiben az üzletrészt ajándékozás útján, azaz ingyenesen szerzi meg bármely "eladótól" bármely "vevő", akkor ajándékozási illetékfizetési kötelezettség keletkezhet a piaci értéken. A törvény azonban kivételek között említi, ha egyenesági rokonok, testvérek illetve házastársak között történik az ajándékozás, illetve, ha az ügyleten valamely félnek -akár eladónak, akár a
vevőnek- szja és/vagy szocho fizetési kötelezettsége keletkezett. Illetéktv. 11. §, 17.§ (1) c) és p) pontok.
Az üzletrész vásárlás akkor keletkeztet visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettséget, ha belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése történik [itv. 18. § (2) bekezdés h) pont és (4) bekezdés); 102. § (1) bekezdés o) pont].
Szeretne személyes találkozó nélkül céget alapítani vagy módosítani? Ügyvédi Irodának kitaposta az utat és már számos ügyfelünknek személyes találkozó nélkül alapítottunk, módosítottunk céget. Teljesen biztonságos, titkos és rugalmas lesz így a cégalapítás, módosítás. Leggyorsabb cégalapításunk így 6 óra volt, amely alatt be is jegyezték a céget!
Az ügyvédi ellenjegyzést igénylő cégügyekben is lehetőség van személyes megjelenés nélkül céget alapítani vagy egy cég változásbejegyzését átvezetni. Külföldön lévő tag esetén is a legmegfelelőbb út a távazonosítás és távellenjegyzés.
Mi szükséges hozzá?
- Számítógép vagy mobiltelefon INGYENES Skype alkalmazással (Skype 8.50.0.38 vagy újabb verziója) és internettel
- ügyfélkapu regisztráció (ennek hiányában az iratokat ki kell nyomtatni és visszapostázni pl. ha külföldi)
2020. május 26. napján lépett hatályba a Kormány 227/2020. (V. 25.) rendelete (a továbbiakban: Korm. rendelet), mely a külföldi befektetők stratégiai társaságokat érintő befektetéseivel kapcsolatban ír elő bejelentési kötelezettséget 2020. december 31. napjáig.
A Korm. rendelet alkalmazásában stratégiai társaság az a magyarországi székhellyel rendelkező kft. és rt., melynek bármely tevékenységi köre a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott stratégiai jelentőségű ágazatba (pl. az energia-, a közlekedés, a kommunikáció, a távközlési, a média-, továbbá a pénzügyi, hitel- és biztosítási ágazatba) tartozik.
Bejelentési kötelezettség keletkezik, ha az EU más tagállamában, az EGT más tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetett módon többségi befolyásra tesz szert tulajdonszerzéssel – történjen az részesedésátruházás, tőkeemelés, átalakulás, egyesülés vagy szétválás útján –, átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény tulajdonjogának megszerzésével, illetve üzletrészt vagy részvényt terhelő haszonélvezeti jog megszerzésével.
A régi adózás rendjéről szóló törvényből (Art.) és több más törvényből is kikerültek az illetékre vonatkozó szabályok és egységesen az illetéktörvénybe kerültek áthelyezésre. A régi Art. számos helyen tartalmazott az illetékkiszabással kapcsolatban külön eljárási szabályokat, ezeket már az illetéktörvényben kell keresni.
Na, de nem ilyen egyszerű az élet: az illetéktörvény helyett az egyes illetékeket érintő rendelkezések az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben, illetve az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló törvényben kaptak helyet. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.
Viszterhes vagyonátruházási illeték
Január 1-jétől a cserét pótló vétel illetékkedvezményére vonatkozó szabályozást, másfelől az eladotthoz képest kisebb forgalmi értékű lakás szerzésének illetékmentességét módosítja a törvény úgy, hogy hosszabb időt biztosít a lakásvásárlást megelőző lakásértékesítésre.
Ugyan a cégautóadó-fizetési kötelezettség korántsem újkeletű, újra és újra felmerül a cikkünk címében is megfogalmazott kérdés: mikor fizeti a társaság, és mikor a magánszemély?
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) IV. fejezete szabályozza a cégautóadóval kapcsolatos adókötelezettséget. Nemcsak a társaságnak, de a magánszemélynek is keletkezhet cégautóadó-fizetési kötelezettsége.
Cikkünket a könyvelési divízió vezetőnk Nánási Zsuzsanna, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó írta:
Cégalapításkor és törzstőke emeléskor a Ptk. lehetőséget nyújt a tagoknak arra, hogy a vagyoni hozzájárulásukat készpénz helyett apporttal, vagyis nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással teljesítsék. Összeszedtük, milyen cégjogi és adózási szabályokra kell figyelni.
Az Szja. törvény tartalmazza a kiküldetés és a hivatali, üzleti utazás fogalmát. Ha az utazás megfelel a feltételeknek, akkor az utazás és a szállás költség számlával igazolt összege a magánszemélynél nem számít jövedelemnek. Költségként elszámolható és így a magánszemélynek gyakorlatilag adómentesen adható az utazási jegy, valamint a szállásdíjban foglalt reggeli ára is.
2018. január 1-én lépett hatályba a már megszokott Ket-et (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt ) felváltó Ákr. törvény (az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény). Aki már találkozott adóügyekkel az tudja, hogy az adótörvények mellett adóügyekben a Ket-et is alkalmazni lehetett. A jelenlegi átalakítások végeredményeként az új általános közigazgatási rendtartást (Ákr.) adótörvényekre nem lehet alkalmazni, a Ket. pedig már nem hatályos. A közigazgatási rendtartást ugyanakkor csaknem minden más hatóság előtt alkalmazni kell. Az új törvény célja egy gyorsabb, egyszerűbb, ügyfélbarátabb eljárási rend kialakítása a régi elavult Ket. helyett. Az igen hosszú és bonyolult törvényből a hétköznapjainkra leginkább kiható 10 pontot gyűjtöttük össze, hogy bármilyen hatósági határozatot is kap, ismerje a jogait és kötelezettségeit.































































