/adocsavar/adocsavar-blog

OLVASSON CIKKEKET AZ ADÓCSAVAR JÓVOLTÁBÓL

DR. SZEILER ÜGYVÉDI IRODA – CIKKEINK

2016. január 25.

A parlament által elfogadott új adótörvények 2016. január 1-jétől módosítják a vagyonosodási vizsgálat alapját képező becslés szabályait. Több olyan hír jelent meg ezek után, amelyek azt sugallták, hogy véget érhetnek a vagyonosodási vizsgálatok, azonban ennek semmi alapja nincs. Annál is inkább, mert az új jogszabályhely szerint akkor becsülheti meg az adóhatóság a magánszemélyek vagyonát, ha előtte indít egy büntetőeljárást. Így a vagyonosodási vizsgálatok és a büntetőeljárások elválaszthatatlanok lesznek egymástól.Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása kimondja:

Ha az adóhatóság megállapítása szerint – kizárólag a Btk. XXXVI., XXXVIII., XXXIX., XL. és XLI. Fejezetében szabályozott bűncselekmény nyomozó hatóság részéről fennálló gyanúja esetén – az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben – figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is – az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

2015. november 19.

Az adóhatósági ellenőrzés sokunkat érinthet, függetlenül attól, hogy vállalkozunk, vagy sem, van-e bevallási kötelezettség alá eső jövedelmünk, vagy nincs. Az adóellenőrzést akár egy ingatlan, vagy egy nagyobb értékű gépjármű vásárlása is kiválthatja. De okozhatja egy megromlott üzleti, baráti, vagy házastársi kapcsolat okán tett feljelentés is. 

Az ellenőrzési eljárás során az adóhatóságnak is vannak kötelezettségei, amelyeket be kell tartania, adózónak pedig jogai, amelyeket az eljárás során érvényesíthet! A legfontosabbak közül ismertetünk most néhányat.

Iratpótlás és nyilatkozattétel
Az ellenőrzés megindításáról tájékoztató levélben az adóhatóság egyúttal bekéri az ellenőrzéshez szükséges bizonylatokat, nyilvántartásokat. Az ellenőrzés alá vont időszak sokszor több évet érint. Az akár 5 évnyi iratanyag összegyűjtése, előkeresése nem kis feladat.

Jó, ha az adózó tisztában van vele, hogy az iratok átadására vonatkozóan lehetősége van további határidőt kérni.

2015. szeptember 12.

Mi a vállalkozás-, illetve cégalapítás menete? Milyen szempontokat kell mérlegelni az adózási és a cégforma választásánál? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

A KSH adatai szerint 2014-ben 105 ezer (vagyis naponta több száz) új vállalkozás jött létre.  A saját vállalkozás gondolata nagyon vonzó lehet, amikor az előnyeit vesszük számba.  Az ember a maga ura, az idejét saját maga oszthatja be és a megtermelt haszonból is a saját döntése szerint részesülhet. Egy hirtelen ötlettől vezérelve azonban nem ajánlott céget alapítani. A létrehozott vállalkozással kötelezettségek is járnak, és egy működő gazdasági társaság átalakulása, megszüntetése költséges és bonyolult feladat.  Érdemes már alapítás előtt a korlátokat és lehetőségeket megismerni, mérlegelni és esetleg szakember bevonásával a lehető legkedvezőbb formát választani.

Az egyik legnépszerűbb adózási forma a kata  
A kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata mértéke 6 000 000 forint éves bevételig:

  • 50 000 Ft/hó a főállású kisadózó után,
  • 25 000 Ft/hó a nem főállású kisadózók után,
  • 75 000 Ft/hó összegű tételes adó fizetését választhatja a főállású kisadózó.

Az értékhatár átlépésével nem szűnik meg a kataalanyiság. Ha a katás vállalkozás éves bevétele meghaladja a 6 millió forintot, akkor az összeghatárt meghaladó rész után további 40 százalékos mértékű adót kell fizetni.

2015. augusztus 9.

Ausztria az egyik legkedveltebb célpontja a magyar cégeknek, hiszen közel van és azonos munkáért magasabb vállalkozói díjat kérhetnek el. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal szélesebb lehetőségek adódtak a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt, azonban szükség van mind az osztrák, mind a közösségi jogszabályok ismeretére ahhoz, hogy az osztrák munkából, ne egy életre szóló kudarc, súlyos büntetés legyen. Következő cikkünkkel azoknak a magyar építőipari cégeknek szeretnénk segíteni, akik tervezik az osztrák munkavállalást, de a bonyolult jogi környezet miatt nem mernek belevágni.

Áfaproblémák
Tegyük fel, hogy egy villanyszereléssel, építőipari kivitelezéssel foglalkozó cég magánszemélynek nyújt szolgáltatást, mely szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódik. Az ingatlan Ausztriában van. Kérdésként merül fel minden esetben, hogy a cégnek az áfatörvény 39. paragrafusa alapján kell-e, vagy sem áfát felszámítania a szolgáltatás után, annak ellenére, hogy azt magánszemélynek nyújtja.

2015. július 13.

Még mindig gyakori, hogy a felszámolás, kényszertörlés alatt álló cégek nem fizetik ki munkavállalóik bérét. Összefoglaltuk, mit kell tenni a követelés érvényesítése érdekében.

A felszámolás, kényszertörlés alatt lévő cégek azon munkavállalói, akik nem kapták meg bérüket, igényüket bejelenthetik a felszámoló biztosnak, aki a Bérgarancia Alapon keresztül, az elmaradt jutattást megigényli a dolgozóknak. A juttatás feltétele, hogy az esedékes, vagy a társaság megszűnésével esedékessé váló bértartozást a felszámolás alatt lévő cég már nem tudja kifizetni.

2015. július 9.

Egy ügyvezető három alkalmazottja és saját maga után évekig pontosan fizette az adóhatóság számláira a járulékokat, aztán kiderült, hogy a társaság soha egyetlen járulékbevallást sem adott be. Az ügyből adóvizsgálat lett, amely érdekes eredménnyel zárult.

Az adóhatóság álláspontja szerint irreleváns, hogy adózó teljesített-e befizetéseket az adófolyószámlájára, ha azokat gazdasági tevékenységével semmi nem köti össze, adóbevallás nem támasztja alá.

A NAV a teljes, de bevallással alá nem támasztott járulékbefizetések összegeit adóhiánynak minősítette, amely után adóbírságot, késedelmi pótlékot számított fel, a be nem adott bevallások miatt pedig mulasztási bírságot szabott ki. Hogy mi lett a járulékként megfizetett összegekkel? Azokat átvezette a bírság összegeire. Az adóhatóság álláspontja szerint ugyanis adóbevallás hiányában az adófolyószámlára adóbevallás alapján fizetendő adó tartozásként nem kerül felkönyvelésre, ezáltal nincs olyan könyvelt adótartozás, amelyhez képest a túlfizetés fennállna, így adóbevallás hiányában kizárólag a bírságtartozásra vezethető át a túlfizetés.

2015. július 2.

Tavaly csaknem tízezer bejelentés érkezett pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt – derül ki a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodájának éves beszámolójából. A jelzések több mint 80 százaléka bankoktól érkezett, könyvelők és könyvvizsgálók csak 16 alkalommal tettek bejelentést. Cikkünkben összefoglaljuk a figyelmeztető jeleket, amelyek alapján cégek és magánszemélyek is könnyen pénzmosás gyanújába keveredhetnek.

2015. június 23.

Gyakori, hogy a NAV becsléssel állapítja meg a magánszemély jövedelmét, illetve a cég bevételét. Ez súlyos bírsággal járhat, ezért nem árt tudni, mit tehet az adózó, ha a valóságtól elrugaszkodott adatokkal szembesül.

Csaknem minden adóellenőrzés során találkozhatunk a becslés alkalmazásával, azonban kevesen tudják, hogy ennek miért van jelentősége a revízió során. Becslést akkor alkalmaz a NAV, ha megállapítja, hogy adózónak a vizsgált időszakban a bevallott és a bevallási kötelezettség alá eső jövedelmei nem fedezték a kiadásait, azok nem állnak arányban a vagyongyarapodásával és életvitelének ráfordításaival. Ebben az esetben a NAV felszólítja adózót, hogy igazolja többletkiadásait, amennyiben ezt nem tudja, az adóhatóság becslést alkalmaz.

2015. június 18.

Ha az Országgyűlés megszavazza, szeptember 1-jétől Magyarországon is alkalmazható lesz a magáncsőd, azaz egy új eljárás az adósságrendezésre. Megmutatjuk, mikor van lehetőség erre, mi az eljárás menete és mennyibe kerül.

A hitelválság óta egyre nagyobb probléma a fizetésképtelenné vált magánszemélyek, a nehéz anyagi helyzetbe került családok számának növekedése. A csődhelyzetbe került személyek vagyonát általában végrehajtás alá vonják, így egyáltalán nem tudják a hitel részleteit fizetni. Ennek következménye pedig egy idő után az, hogy a szociális ellátórendszer lesz kénytelen eltartani a csődbe jutott személyeket. A magáncsőd jogintézmény bevezetése védelmet adna a fizetésképtelenné vált embereknek, ugyanakkor az is cél, hogy a lehetőséggel ne élhessen vissza senki, indokolatlanul ne szabadulhasson meg pénzügyi kötelezettségeitől.

Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban már évek óta működik ez az intézmény, az utóbbi országokban 2014-ben összesen több mint 200 ezer ember élt evvel a lehetősséggel. A magáncsőd bevezetését a magyarországi statisztikai adatok is indokolják: 2015 januárjában a fennálló hitelszerződések száma meghaladta a 8 milliót, ebből 2 millió hitelszerződést egyáltalán nem vagy folyamatos mulasztásokkal tudnak a magánszemélyek fizetni.

Adja meg nevét és telefonszámát, visszahívjuk!
Kérjük adja meg a teljes nevét. Pl.: Kovács Ferenc vagy Dr. Kovács Ferenc András.
A mező minimum kettő és maximum négy szóból álló nevet fogad el.
+36
Kérjük adja meg telefonszámát: körzetszám + telefonszám. Ne használjon 06 vagy +36 előtagot. Pl.: 30 123-4567 vagy 55 123-456
Kérjük adja meg e-mail címét
Kérjük egy-két kulcsszóval jelezze felénk, hogy miben segíthetünk Önnek.
(Pl.: adóellenőrzés, jogi képviselet, könyvelés stb.)