2018-as illeték változások

2018-as illeték változások

A régi adózás rendjéről szóló törvényből (Art.) és több más törvényből is kikerültek az illetékre vonatkozó szabályok és egységesen az illetéktörvénybe kerültek áthelyezésre. A régi Art. számos helyen tartalmazott az illetékkiszabással kapcsolatban külön eljárási szabályokat, ezeket már az illetéktörvényben kell keresni.

Na, de nem ilyen egyszerű az élet: az illetéktörvény helyett az egyes illetékeket érintő rendelkezések az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben, illetve az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló törvényben kaptak helyet. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.

Viszterhes vagyonátruházási illeték
Január 1-jétől a cserét pótló vétel illetékkedvezményére vonatkozó szabályozást, másfelől az eladotthoz képest kisebb forgalmi értékű lakás szerzésének illetékmentességét módosítja a törvény úgy, hogy hosszabb időt biztosít a lakásvásárlást megelőző lakásértékesítésre.

A törvény értelmében tehát a kedvezményes illetékalap megállapításakor, illetve az illetékmentesség alkalmazásánál figyelembe lehet venni annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a vásárlást megelőző 3 éven belül adtak el. Nem változik a szabályozás ugyanakkor a tekintetben, hogy a lakásvásárlást követően értékesített lakás forgalmi értékét csak akkor lehet levonni az illetékalapból, ha azt a vásárlást követő egy éven belül értékesítették.

"Itv. 21 § (2) Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja

a) lakástulajdonok cseréjekor az elcserélt lakástulajdonok

b) lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga“

Itv. 26. § y pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb;"

Új lakást szerzők kedvezménye
Az Itv. 26. paragrafus (1) bekezdésének f) pontja a vállalkozó által új értékesítés céljára épített ingatlan szerzésre állapít meg  illetékfizetési kedvezményt. A kedvezményszabály alapján a maximum 30 millió forint értékű új ingatlan szerzése után 15 millió forintig nem kell illetéket fizetni.

"Itv. 26. § (1) bekezdés f) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke vagy a 21. § (1) bekezdés szerinti csökkentett értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt"

Ingatlanforgalmazók kedvezménye
Jelenleg a pénzügyi lízinget folytató vállalkozóknak az ingatlan-szerzése után 2 százalékos illetékmértékkel számított illetéket kell fizetnie, ha vállalja, hogy az ingatlant két éven belül pénzügyi lízingbe adja és lízingszerződés alapján ténylegesen bekövetkezik a lízingbevevő tulajdonszerzése. A korábbi szabályozás szerint, ha a szerződés bármely okból nem ment teljesedésbe – a lízingbevevő nem szerez tulajdonjogot – akkor a lízingcéget az eredetileg fizetendő illeték és a kedvezményes illetékmértékkel fizetett illeték különbözetének kétszeresét kitevő szankció jellegű illeték-fizetési kötelezettség terhelte.

Ebben változott 2018. január 1-jétől az illetéktörvény, ugyanis a pótlékilletéket az adóhatóság nem állapíthatja meg, ha az ingatlan lízingbe adásáról szóló szerződés azért nem megy teljesedésbe, mert a lízingbevevő a szerződés hatályának időtartama alatt meghalt vagy jogutód nélkül megszűnt, illetve a szerződés a lízingbevevő fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt szűnt meg.

"Itv. 23/A 9) Nem lehet a (6) bekezdés szerinti illetékkülönbözet kétszeresét előírni, ha a pénzügyi lízinget folytató vállalkozó igazolja, hogy a pénzügyi lízingbeadásról szóló szerződés azért nem ment teljesedésbe, mert a lízingbevevő meghalt, jogutód nélkül megszűnt, vagy a szerződés a lízingbevevő lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt szűnt meg.“

Termőföldszerzők kedvezménye
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától – vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától – számítva 5 évig

  • a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,
  • a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és
  • a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja;

Változás, hogy nem minősül elidegenítésnek

aa) a kisajátítás,

ab) a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés és

ac) a birtokösszevonási célú földcsere,

b) nem minősül a feltételek megszegésének, ha a vagyonszerző a termőföld használatát, hasznosítását a földművesnek minősülő, Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy a legalább 25 százalékban tulajdonában vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25 százalékban tulajdonában álló, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, feltéve, hogy az 5 éves időtartam hátralévő részére

ba) a mezőgazdasági termelőszervezet vagy a közeli hozzátartozó vállalja, hogy a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, továbbá

bb) a termőföld használatának, hasznosításának mezőgazdasági termelőszervezet részére történő átengedése esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányada nem csökken 25 százalék alá.

Az ingatlanok forgalmi értékének megállapítása a NAV hatásköre
Az új szabályozás kimondja, hogy a  forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Ezzel a törvény kimondja, hogy az illetékkiszabás alapját képező forgalmi érték megállapítása egy speciális szakkérdés, amellyel kapcsolatban az adóhatóság rendelkezik szakismerettel. A vagyonszerző maga is nyilatkozik a forgalmi érték tekintetében, az adóhatóság  ezzel a nyilatkozattal, illetve a szerződésben szereplő vételárral egyezően is megállapíthatja az ingatlan forgalmi értékét.

Az új rendelkezés több módszert állapít meg arra, hogy az adóhatóság milyen érték-megállapítást használhat. Főszabályként marad az összehasonlító forgalmi értékadatok alapján számított érték-megállapítás, azaz megnézik, hogy a környéken milyen áron kelnek el a hasonló adottságú lakások. Emellett használhatnak úgynevezett pl. netto pótlási költség alapú, hozamszámításon alapuló értékbecslést is. Az adóhatóság a forgalmi érték-megállapítás érdekében továbbra is tarthat helyszíni szemlét, szakértőt vonhat be, valamint felhasználhatja az energiatanúsítványban foglalt adatokat is [Itv. 69. § (1) bekezdés].

Ügyvédi iroda fomaváltásának illetékmentessége
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ügyvédi iroda olyan átalakulással – egyesülés, szétválás –, kamarai formaváltással bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő iroda a korábbinak jogutódja lesz [Itv. 26. § (1) bekezdés o) pont].

2018. március 23.