/adocsavar/adocsavar-blog

OLVASSON CIKKEKET AZ ADÓCSAVAR JÓVOLTÁBÓL

Adócsavar - Blog

2020. július 23.

A legtöbb katát választó adózó nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a 12 millió forintos áfa alanyi mentesség és a 12 millió forintos kata bevételi határ között, pedig ha ezt az értékhatárt megközelíti és nem figyel, komoly problémája lehet. Cikkünk ennek elkerülésében igyekszik segítséget nyújtani.

Jelen írásunkkal a kata és az alanyi mentesség értékhatár-számítása közötti különbségekre szeretnénk felhívni a figyelmet. A cikkben nem térünk ki többek között az értékhatárba beszámítandó, illetve be nem számítandó bevételekre, a kata vagy az alanyi mentességnél a szabályok alóli kivételekre.

1. Mit is jelent a kata 12 millió forintos bevételi határa?

Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel, amit mindenki mond, és amiről a legtöbb írás szól! Katásként 12 millió forintos árbevételig (ez nettó árbevétel, tehát nem befolyásolja, hogy áfás vagy alanyi mentes-e egy vállalkozó) 25 000, 50 000 vagy 75 000 forintos havi tételes adót kell fizetni, illetve megfelelő választás esetén 50 000 forintos éves iparűzési adót (Budapesten).

Katamértékek

♦ 25 000 forint a kata, ha valakinek a vállalkozás mellett van egy főállása.
♦ 50 000 forint a kata, ha nincs főállás és az alap nyugdíjat választjuk.
♦ 75 000 forint a kata, ha nincs főállásunk és „emelt” nyugdíjat választunk.

Tehát kata szempontjából a 12 millió forintos értékhatár azt jelenti, hogy ezen éves bevételig nem terheli a katán és iparűzési adón kívül egyéb adófizetési kötelezettség a vállalkozást, az adózott jövedelemnek minősül és főállású katásként biztosítási jogviszonyt keletkeztet.

Amennyiben tört évben katázunk

Amennyiben a kata adózásra évközben térünk át, úgy arányosítani kell a maximum árbevételi határt. Tehát ha április 1-jétől választjuk a kata adózási formát, úgy 9 millió forintos árbevételig van megfizetve ezen évben az adó.

A kata bevételi korlátjának átlépése

Amennyiben átlépjük a kata 12 millió forintos éves korlátját, abban az esetben sem történik tragédia, de érdemes bekalkulálni, hogy a 12 millió forintot meghaladó bevételt 40 százalékos adófizetési kötelezettség terheli. Egy példán levezetve: 13 millió forintos éves bevétel esetén az alap adófizetési kötelezettségen felül 400 000 forintos adófizetési kötelezettség keletkezik.

Csak a megszerzett bevétel számít

A kata adózási mód egyik előnyös szabályozása, hogy az értékhatárba csak a megszerzett bevétel számít bele. Tehát attól, mert leszámláztunk akár 16 millió forintos összeget, nem kell a 12 millió forintot meghaladó 4 millió forint után a 40 százalékos adót, azaz 1 600 000 forintot megfizetni, csak ha az be is folyt. Itt van egy kis mozgástér, amellyel a katafizetési kötelezettség tervezhető. Például, ha van keretünk az adott évre, megkérhetjük ügyfelünket, hogy fizessen előleget, vagy ha úgy alakul, hogy átlépnénk a 12 millió forintos bevételt, akkor akár köthetünk egy részletfizetéses megállapodást.

2. Mit is jelent az alanyi mentesség 12 millió forintos határa?

Tapasztalatunk alapján a legtöbb adózó ugyanazt gondolja az áfa alanyi mentesség működéséről, mint a katáról – amelyet az előbb mutattunk be röviden, viszont itt komoly tévedésbe eshet a vállalkozó.

Az alanyi mentesség lényege

Az áfa alanyi mentesség lényege egy jog, azaz választási lehetőség, hogy főszabály szerint éves 12 millió forintos árbevételig nem kell az értékesítésre áfát számolni és áfabevallást sem kell beadni. Igaz, cserébe beszerzéseinkkel kapcsolatban sem élhetünk áfalevonási jogunkkal, tehát egy esetleges alanyi menetesség választását, vagy az áttérést mindig az adott vállalkozás vonatkozásában érdemes értékelni. Alapvetésként elmondható, hogy ahol a megrendelő magánszemély vagy alanyi mentes vállalkozás, a szolgáltatásnyújtás/termékértékesítés során a költségek nem számottevőek, abban az esetben mindenféleképpen érdemes az alanyi mentesség választása.

Az évközi alanyi mentesség választása

Amennyiben egy vállalkozást évközben indítunk és alanyi mentességet választunk, abban az esetben a 12 millió forintos értékhatárt szintén arányosítani kell. Ellentétben a kataalanyisággal az áfa alanyi mentes választásra évközben nem lehet áttérni, kizárólag ha az vállalkozás indításhoz kapcsolódik.

Az alanyi mentesség határának átlépése

Amennyiben átlépjük az évi 12 millió forintos értékhatárt, abban az esetben már a legelső számlára – amellyel azt átlépjük – áfát kell felszámítani és megfelelő bevallást beadni. Egy példán bemutatva, amennyiben 9 milliós számlakiállításunkat követően 4 millió forintos számlát állítanánk ki, abban az esetben a teljes 4 millió forintos nettó összegre rá kell számolni a megfelelő mértékű áfa összegét – tehát nem csak a 12 millió forintot meghaladó részre, illetve természetesen ezen időpontot követően kiállított számláinkra is ez érvényes.

Ha túllépjük akkor 2 évre kiesünk az alanyi mentességből!

A katafizetéshez képest a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a következő 2 évben nem választhatjuk az alanyi mentes adózási módot!

További problémát vet fel, ha nem vesszük észre, hogy átléptük a 12 milliós számlázási (!) alanyi mentes limitet, mert ebben az esetben a megrendelőnktől már sokkal nehezebb lesz behajtani a leszámlázni elfelejtett áfa összegét – főleg abban az esetben, ha magánszemélyről van szó. Sajnos több olyan példával találkoztunk, ahol nem vették észre, hogy átlépték a határt.

Áfa szempontjából a teljesítés számít

Míg a kata szempontjából a bevétel megszerzésének az időpontja, addig áfa szempontból a teljesítés időpontja számít. A teljesítés napja az áfás vállalkozások legfontosabb dátuma (kivétel a pénzforgalmi áfát választóknak), mivel az adókötelezettség ezen időponthoz kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy attól mert egy számlát nem állítunk ki, vagy mert egy számlát a teljesítéstől eltérő dátummal állítunk ki, az áfafizetési kötelezettség beáll. És akkor is, ha kiállítjuk a számlát, mivel ebben az esetben maga a számla kiállítása keletkezteti az adófizetési kötelezettséget.

Nézzünk meg ezt példákon levezetve! Van egy folyamatos teljesítésű ügyletünk, amelyet minden hónapban számlázunk és a fizetési határideje a teljesítés napja, legyen ez minden hónap 15-e. Ebben az esetben attól függetlenül, hogy nem állítjuk ki a számlát december 15-én az áfafizetési (felszámítás) kötelezettségünk ugyanúgy beáll, tehát beszámít az alanyi mentes értékhatárba. Vagy tegyük fel, hogy egy teljesítési igazolás december 20-ára szól, de mi a számlát csak jövő évi teljesítési időponttal állítjuk ki, ebben az esetben is az áfafizetési kötelezettség (vagy mentességi értékhatárba számítás) decemberre számít.

Egy adóellenőrzés esetén

Tegyük fel, hogy egy adóellenőrzés feltárja, hogy egy év tekintetében kicsúsztunk az alanyi mentesség határából (mert nem jól állítottuk ki a számlát, vagy nem vettük észre a határátlépést), ebben az esetben a következő évekre kiállított számlákra is rá (vagy vissza) kell számítani az áfa összegét! Ráadásul ellenőrzés esetén 50 százalékos bírsággal is számolhatunk az áfa összegére vetítve, és nagy eséllyel maga az áfa behajtása ügyfeleinktől sem lesz egyszerű.

Adózóna cikkünkben táblázatban összehasonlítva a két 12 millió forintos értékhatárt

Kocsis Zoltán Tamás 

Dr. Szeiler & Partners Kft. ügyvezető, okleveles közgazdász

 

 

2020. június 1.

2020. május 28. napján jelent meg a Magyar Közlönyben a Kormány 249/2020. (V. 28.) rendelete (a továbbiakban: Korm. rendelet), mely a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Cstv.), valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ctv.) érintő változásokat rögzíti. A Korm. rendelet értelmében 2020. május 29. napjától a Cstv., valamint a Ctv. egyes rendelkezéseit az eddig megszokottaktól eltérően kell alkalmazni a veszélyhelyzet fennállásáig, ami közérthetően összefoglalva az alábbiakat jelenti:

Felszámolási eljárás 400.000 Ft-ot meghaladó tartozás esetén indítható, előtte plusz 75 napot várni kell a teljesítésre

Ha a követelés a felek közötti szerződésen vagy jogerős bírósági határozaton, fizetési meghagyáson alapul, akkor jelenleg 400.000,- forintot meghaladó összegű tőkekövetelés esetén adható be az adós ellen felszámolás iránti kérelem. Amennyiben a hitelező a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmét az adóssal kötött szerződésre, vagyis a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára kívánja alapítani, úgy további szabály, hogy a hitelezőnek felszámolási kérelme benyújtása előtt a fizetési felszólításában meghatározott határidőn túl további 75 napot kell kötelezően az adós teljesítésére várni.

Vagyis, ha a hitelező a mai napon észleli, hogy a 400.000,- forintot meghaladó, nem vitatott, 2020. május 5. napjával esedékes számláját az adós még mindig nem egyenlítette ki, akkor – az eddig ismert gyakorlatnak megfelelően – elsőként fizetési felszólítást kell küldenie adós részére, melyben egy végső határidőt kell megszabnia a teljesítésre. A Korm. rendelet által hozott változás ezt követően válik igazán érdekessé, ugyanis ha az adós a fizetési felszólításban megadott határidő alatt sem rendezte tartozását hitelező felé, akkor hitelező a fizetési felszólításban megadott határidőn túl további 75 napos várakozásra kényszerül, míg az adós felszámolását kezdeményezheti. Ugyanakkor a hitelezőknek jó hír, hogy ez esetben a bíróság az adós kérelmére a korábbi 45 napos határidő helyett, már csak 15 nap haladékot adhat a tartozás kiegyenlítésére.

2020. május 29.

Irodánk sok adóellenőrzést vitt végig személy- és vagyonvédelem miatt. Könyvelő irodánk pedig több ilyen céget is könyvel.

Így elég behatóan foglalkoztunk már a személy- és vagyonvédelem partnerkockázataival. A NAV tájékoztatás szerint: köteles az adózó a partnerét a NAV adatbázisokban leellenőrizni és ezt dokumentálni, a lekérdezéseket megőrizni, ha adólevonási jogot akar gyakorolni. Így adózó a NAV adatbázisából ellenőrizze, hogy van-e bejelentett munkavállalója a teljesítésben részt vevő vállalkozásnak és még a megállapított díjnál ügyeljen arra is, hogy az a garantált bérminimum szerinti díjazást, a közterhek befizetését biztosítsa. Ezek alapján tehát az adóhatóság kikalkulált egy minimum díjazást, ezek alatt megállapított vagyonőri óradíjak adókijátszásra adhatnak okot. 

Sok megbízó várta már, hogy a NAV minimum árakat állapítson meg, hiszen ha nem tudnak a cégek a Megrendelőnél folyamatosan alá ígérni, akkor az adókijátszás esélye is kisebb.

2020. április 28.

Mit tehetnek a kis és középvállalkozások, hogy adóterheiket csökkentsék, minimalizálják esetleges töröljék: Fizetési könnyítésnél kérhető: adótartozás halasztása, részletekben való megfizetése vagy törlése Végrehajtás felfüggesztése is kérhető a koronavírusra hivatkozással. Ügyvédként találkozás nélkül tudjuk képviselni az ügyfeleket az adóhatóság előtt vagy akár ingatlan adás-vétel ellenjegyzésnél is. Nézze meg videóbejegyzésünket.

2020. április 28.

Az adóhatóság előtt a 2020. március 24-én folyamatban lévő végrehajtási eljárások automatikusan szünetelnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Tehát, ha a koronavírus miatt nem tudta kifizetni az márciusi béreket áprilisban, akkor fizetési kedvezmény és végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet kell benyújtani, mert nincs automatikus szünetelés! Azaz végrehajtási eljárás indítható azzal az adózóval szemben, akinek adótartozása miatt a NAV 2020. március 24-e előtt még nem indított végrehajtási eljárást. Sokak számára érthetetlen, hogy pont a koronavírus alatt keletkezett adótartozások végrehajtása nem lett felfüggesztve. A NAV ilyen esetben a végrehajtási eljárás megindítása előtt először fizetési tájékoztatót küld az adózónak, hogy önként fizesse meg adótartozását. Egyik általunk könyvelt cégnél ez a fizetési felszólítás 1 napon belül érkezett, az általánosan megszokott 2 hét helyett. Ilyen gyorsan még soha nem kaptak cégek fizetési felszólításokat. Olvassa tovább cikkünket, ha kíváncsi arra, mégis mit tehetünk a felhalmozott adótartozással a koronavírusra vonatkozó kormányrendeletek alapján.

2020. április 23.

Megjelent a Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete, amely számos adózási könnyítést vezetett be. Az egyik legfontosabb, hogy a beszámolókkal kapcsolatos határidők 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, amennyiben azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek. Ez nem vonatkozik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira. A koronavírusra hivatkozással kérhető továbbá egy adónemben fennálló tartozás 20%-os törlése, illetve az adótartozásra kérhető 12 hónapos részletfizetés, 6 hónapos halasztás. Több adónemben is könnyítéseket vezettek be, részletesen ezekről az alábbi cikkben olvashatnak:

Fizetési könnyítés, adómérséklés

  1. A adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
  2.  Az adóhatóság a nem természetes személy adózónak (cégek, egyesületek, alapítványok) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, kizárólag egy adónem tekintetében, legfeljebb 20%-al, de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.
2019. november 27.

Felszólítás küld a NAV minden olyan vállalkozásnak, akik még mindig nem adták be a 2018-as éves beszámolójukat. Tapasztalataink szerint szeptemberben rengeteg cégnek küldte meg az első felszólítást az adóhatóság, a beszámolók pótlására. Ezen cégek még az értesítés átvételétől számított 30 napon belül beadhatják szankció mentesen a beszámolójukat.

Ha nem vesszük át a levelet, nem ismerjük meg a problémát!

Az át nem vett értesítés nem mentesít a következmények alól, ugyanis a második kézbesítéstől számított 5. munkanapon olyan, mintha átvettük volna! Tehát ha nem vesszük át, akkor az 5. naphoz képest számított 30 napunk van beadni a beszámolót. Az előzőek miatt is javasoljuk, hogy ne folytasson a társaság struccpolitikát és vegye át az érkező küldeményeket. A cégkapuról 30 nap után törlődnek a levelek, amelyeket azonban (NAV-os elektronikus küldés esetén) az ügyfélkapu ebev szolgáltatások, üzenetek lekérdezése menüpont alatt visszamenőleg is letölthetünk – tehát 30 napon túl is. Igen jól értették, 30 napig a cégkapun, ezek után pedig ügyfélkapun vehetők át.

2019. november 27.

Főként könyvelők és ügyvédek kerültek hátrányos helyzetbe az elektronikus kapcsolattartás, azon belül is az eseti meghatalmazotti képviselet miatt. Ez azért is veszélyes, mert az adózásról szóló törvények sokkal szűkösebb határidőket szabtak az adózóknak, azonban a meghatalmazottak eljárni igen nehézkesen tudnak. Az alábbiakban felhívjuk a problémára a figyelmet és szeretnénk segíteni azon meghatalmazottaknak, akik nem tudnak az adóhatósággal elektronikusan kommunikálni.

Ki is az eseti meghatalmazott?

Egyszerűen szólva az, aki nem állandó meghatalmazott a NAV előtt és nem maga az ügyfél. Ez azt jelenti, hogy csak eseti jelleggel, csak adott ügyben, vagy ügyön belül kizárólag valamely eljárási cselekmény során jár el: Pl. egy magánszemély fizetési könnyítés elkészítésére ad meghatalmazást vagy NAV ellenőrzés során történő eljárásra, előzetes adóregisztrációs igazolás kérelmezésére stb.

2019. október 30.

Az adótartozást felhalmozó, majd kényszertörlés, felszámolás alá került kft.-k vezetőivel szembeni perekre készül a NAV. A felszámolt cégek hitelezőinek, így a NAV-nak is lehetősége van a kft.-k korlátolt felelősségének áttörésére, így a felszámolt cég vezetőjével szembeni perre.

A perindítás lehetőségét a csődelszámolásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A §-a, és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (cégtörvény) 118/3 §-a biztosítja.

Fontos momentum, hogy 2017 júliusától a hitelezőket perindítás esetén illetékfeljegyzési jog illeti meg, tehát a hitelezőnek csak akkor kell megfizetnie az illetéket, ha elveszíti a pert (az illetékekről szóló 1990. évi CCIII. törvény [Itv.] 62. §). Ez azért lényeges, hiszen a hitelezők sokszor a felszámolás megindításáért is már megfizettek 80 000 forint illetéket, és a 25 000 forint költségtérítést is azon túl, hogy az adós nem fizette ki a tartozását, és így legtöbbször – a behajthatatlansági igazolás kiadásáig – elbukták az áfát és a taot is.

Ugyanígy az adóhatóságot is kár éri, hiszen a költségvetésbe nem folyik be a várt bevétel. A NAV álláspontja szerint: „A kft.-k vezetői ellen indított pereknek az is a célja, hogy elősegítse a gazdaság fehérítését, rábírja a piaci élet szereplőit a jogkövető magatartásra, a szabályszerűen működő cégek pozícióját erősítse, valamint arra ösztönözze a gazdasági társaságok vezetését, hogy a gazdaságból való kivonulás jogszerű módját válasszák.”.

DR. SZEILER ÜGYVÉDI IRODA – CIKKEINK

2020. június 1.

2020. május 26. napján lépett hatályba a Kormány 227/2020. (V. 25.) rendelete (a továbbiakban: Korm. rendelet), mely a külföldi befektetők stratégiai társaságokat érintő befektetéseivel kapcsolatban ír elő bejelentési kötelezettséget 2020. december 31. napjáig.

A Korm. rendelet alkalmazásában stratégiai társaság az a magyarországi székhellyel rendelkező kft. és rt., melynek bármely tevékenységi köre a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott stratégiai jelentőségű ágazatba (pl. az energia-, a közlekedés, a kommunikáció, a távközlési, a média-, továbbá a pénzügyi, hitel- és biztosítási ágazatba) tartozik.

Bejelentési kötelezettség keletkezik, ha az EU más tagállamában, az EGT más tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetett módon többségi befolyásra tesz szert tulajdonszerzéssel – történjen az részesedésátruházás, tőkeemelés, átalakulás, egyesülés vagy szétválás útján –, átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény tulajdonjogának megszerzésével, illetve üzletrészt vagy részvényt terhelő haszonélvezeti jog megszerzésével.

2018. március 23.

A régi adózás rendjéről szóló törvényből (Art.) és több más törvényből is kikerültek az illetékre vonatkozó szabályok és egységesen az illetéktörvénybe kerültek áthelyezésre. A régi Art. számos helyen tartalmazott az illetékkiszabással kapcsolatban külön eljárási szabályokat, ezeket már az illetéktörvényben kell keresni.

Na, de nem ilyen egyszerű az élet: az illetéktörvény helyett az egyes illetékeket érintő rendelkezések az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben, illetve az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló törvényben kaptak helyet. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.

Viszterhes vagyonátruházási illeték
Január 1-jétől a cserét pótló vétel illetékkedvezményére vonatkozó szabályozást, másfelől az eladotthoz képest kisebb forgalmi értékű lakás szerzésének illetékmentességét módosítja a törvény úgy, hogy hosszabb időt biztosít a lakásvásárlást megelőző lakásértékesítésre.

2018. február 15.

Ugyan a cégautóadó-fizetési kötelezettség korántsem újkeletű, újra és újra felmerül a cikkünk címében is megfogalmazott kérdés: mikor fizeti a társaság, és mikor a magánszemély?

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) IV. fejezete szabályozza a cégautóadóval kapcsolatos adókötelezettséget. Nemcsak a társaságnak, de a magánszemélynek is keletkezhet cégautóadó-fizetési kötelezettsége.

2018. február 15.

Cikkünket a könyvelési divízió vezetőnk Nánási Zsuzsanna, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó írta:

Cégalapításkor és törzstőke emeléskor a Ptk. lehetőséget nyújt a tagoknak arra, hogy a vagyoni hozzájárulásukat készpénz helyett apporttal, vagyis nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással teljesítsék. Összeszedtük, milyen cégjogi és adózási szabályokra kell figyelni.

2018. január 28.

Az Szja. törvény tartalmazza a kiküldetés és a hivatali, üzleti utazás fogalmát. Ha az utazás megfelel a feltételeknek, akkor az utazás és a szállás költség számlával igazolt összege a magánszemélynél nem számít jövedelemnek. Költségként elszámolható és így a magánszemélynek gyakorlatilag adómentesen adható az utazási jegy, valamint a szállásdíjban foglalt reggeli ára is.

2018. január 5.

2018. január 1-én lépett hatályba a már megszokott Ket-et (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt ) felváltó Ákr. törvény (az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény). Aki már találkozott adóügyekkel az tudja, hogy az adótörvények mellett adóügyekben a Ket-et is alkalmazni lehetett.  A jelenlegi átalakítások végeredményeként az új általános közigazgatási rendtartást (Ákr.) adótörvényekre nem lehet alkalmazni, a Ket. pedig már nem hatályos. A közigazgatási rendtartást ugyanakkor csaknem minden más hatóság előtt alkalmazni kell. Az új törvény célja egy gyorsabb, egyszerűbb, ügyfélbarátabb eljárási rend kialakítása a régi elavult Ket. helyett. Az igen hosszú és bonyolult törvényből a hétköznapjainkra leginkább kiható 10 pontot gyűjtöttük össze, hogy bármilyen hatósági határozatot is kap, ismerje a jogait és kötelezettségeit.

2018. január 2.

Megtörtént eset szolgáltatta az apropót, hogy ismertessük: mire kell ügyelni az ekáerrel kapcsolatos bejelentés során, illetve adóhatósági bírság esetén mi adhat okot a fellebbezésre.

Ügyfelünk 6 millió forintos ekáer bírságot kapott, amelyet fellebbezéssel 600 ezer forintra csökkentettünk. Ekaer bírság esetén is lehet és érdemes fellebbezni. Ebben az ügyben a szállítmány rendelkezett ekáerszámmal, azonban az árut a lerakodás helyétől 50 méterre lévő másik raktárba szállították, mivel a bejelentés szerinti raktár megtelt, illetve a társaság új alkalmazottja nem jól adta meg az ekáer rendszerében a termék összsúlyát, a termék értéke azonban helyesen szerepelt a bejelentésben. A 2015 óta hatályos ekáer-rendelet (5/2015 II. 27. NGM rendelet) szerint amennyiben a fuvarozott termék, vagy annak akár egy része tekintetében a bejelentési kötelezettséget hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesítik, az adóhatóság ellenőrzését követően magas összegű mulasztási bírságra lehet számítani.

2017. október 24.

Az áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés jegyzőkönyvét 2014. október 17-én kézbesítették a felperesnek. Az elsőfokú adóhatóság a 2015. május 11-én hozott határozatot. A jogerős ítélet valamennyi kereseti előadás tekintetében elutasította a felperes keretét. Egyebek mellett megállapította, hogy az elsőfokú határozat kiadmányozására valóban az Art. 128. § (1) bekezdés szerinti határidőn túl került sor. Ez a határidő azonban nem jogvesztő, az adóhatóság ezen határidőn túl is jogosult a 

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria alkalmazta az Art. 128. § (1) bekezdés utolsó mondatát. Tekintettel volt azon 5/2017. (III.10.) AB határozatra, amely szerint az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció.

2017. október 24.

​Az újtípusú vagyonosodási vizsgálat elindításában a legnagyobb szerepe a NAV Felszámolási és Végelszámolási Osztályának van, ahol a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végeznek a felszámolás alatt lévő cégeknél. Főleg olyan társaságok vannak a célkeresztben, akik semmilyen iratanyagot nem szolgáltattak a felszámolónak.

Ebben a vizsgálatban megkeresést küldenek a cég bankszámláit vezető bankoknak, amelyek alapján megállapítják, hogy a társaság bankszámlájáról ki, mikor és mennyi pénzt vett fel.

Adja meg nevét és telefonszámát, visszahívjuk!
Kérjük adja meg a teljes nevét. Pl.: Kovács Ferenc vagy Dr. Kovács Ferenc András.
A mező minimum kettő és maximum négy szóból álló nevet fogad el.
+36
Kérjük adja meg telefonszámát: körzetszám + telefonszám. Ne használjon 06 vagy +36 előtagot. Pl.: 30 123-4567 vagy 55 123-456
Kérjük adja meg e-mail címét
Kérjük egy-két kulcsszóval jelezze felénk, hogy miben segíthetünk Önnek.
(Pl.: adóellenőrzés, jogi képviselet, könyvelés stb.)