Az ilyen jogügyletet akkor is bejelentési kötelezettség terheli, ha a belföldön, az EU más tagállamában, az EGT más tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személyben vagy egyéb szervezetben az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet rendelkezik többségi befolyással, ugyanis a Korm. rendelet szerint ekkor a tulajdonrészt, illetve befolyást szerző társaság külföldi befektetőnek tekintendő. Külföldi befektetőnek minősülnek továbbá az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgárai vagy ilyen államban bejegyzett jogi személyek, egyéb szervezetek.
A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése vagy a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10%-os részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot. Ugyancsak bejelentési kötelezettség áll fenn, ha a külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, illetve a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban 15%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez, vagy ha a stratégiai társaságban a külföldi befektetők együttes részesedése meghaladná a 25%-ot a külföldi befektető tulajdonszerzésével, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, illetve haszonélvezeti jog megszerzésével.
Szintén bejelentés szükséges a stratégiai társaság tevékenységének folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések átruházása és eszközök használati vagy működtetési jogának átengedése vagy ilyen eszközök biztosítékba adása (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog) esetén is, ha az üzemeltetési jogot külföldi befektető vagy olyan jogi személy vagy szervezet szerzi meg, amelyben külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetten meghatározó részesedéssel rendelkezik.
A bejelentést a belgazdaságért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) kell megtenni, melyhez jogi képviselő igénybevétele kötelező. Lényeges, hogy a bejelentést nem elégséges megtenni, szükség van annak miniszter általi tudomásulvételére is. A Korm. rendelet a bejelentés elmulasztása miatt több jogkövetkezményt állapít meg, melyek közül kiemelem a jogügylet érvénytelenségére vonatkozó rendelkezést. Mindemellett a mulasztó félnek közigazgatási bírság kiszabásával is számolnia kell, melynek minimumát és maximumát a Korm. rendelet határozza meg.
Azt is fontos megjegyezni, hogy a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányában, vagy ha a miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a jogügylet tárgyát képező részesedések alapján a stratégiai társaságban semmilyen jogot nem gyakorolhat.
Amennyiben egy társaságot érintő ügyletben külföldi elem van, mindenképpen javaslom megvizsgálni azt, hogy az adott társaság stratégiai társaságnak tekintendő-e, illetve hogy a tervezett jogügylet (pl. apport, ingatlan átruházása, hitel felvétele) bejelentési kötelezettség alá esik-e.
Dr. Nyitrai Vivien Flóra
ügyvéd