Mit tehet, ha rosszul választott az ÁFÁ-ban

Kijavítási kérelemre van lehetősége, ha rosszul választott az áfában!

Mindjárt a társaság alakulásakor a cégbejegyzési kérelemmel egyidejűleg nyilatkozatot kell tenni az adóhatóság felé az áfa fizetési kötelezettség megállapításának módjára vonatkozóan. Ennek keretében például dönthet úgy a tevékenységét kezdő vállalkozás, hogy az általános szabályok helyett alanyi mentességet, pénzforgalmi elszámolást, vagy az adó-megállapítás valamely különleges módját választja.

Továbbá már ezen a nyilatkozaton adókötelessé tehető a főszabályként adómentes ingatlan bérbeadása, valamint ingatlan értékesítés is.

A választásához a jogszabályban meghatározott ideig kell tartani magát az adózónak. Ez az időtartam lehet egy vagy akár öt év is. A nem megfelelő választás így hosszú távon nehezítheti meg a vállalkozás működését. Ha nem fordítanak kellő figyelmet ezekre a választásokra, nem konzultálnak hozzáértő szakemberrel, akkor előfordul, hogy csak a nyilatkozat beadását követően derül ki, hogy rosszul választottak.

Valamint megtörténhet az is, hogy a választással ellentétesen kezelik az áfát, mert vagy megfeledkeztek a választásról, vagy a választást illetően tévedésben vannak.

Ha az ilyen tévedéseket az adóhatóság veszi észre egy ellenőrzés keretében, akkor az igen sokba kerülhet az adózónak. Már a be nem fizetett, vagy a jogosulatlanul visszaigényelt áfa összegének utólagos megfizetése is óriási terhet jelenthet a cégnek, nem is beszélve az ilyenkor szokásos jelentős bírságról.

Ezért fontos lehet ismerni a kijavítási kérelem által biztosított lehetőségeket.

A feltételek fennállása esetén az adózás rendjéről szóló törvény biztosítja az adózóknak, hogy egyes korábbi választásukat utólag visszamenőleges hatállyal kijavítsák.

Azok a választások, amelyekre vonatkozóan kijavítási kérelem terjeszthető elő:

  • amikor adózó az egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységére (főszabály szerinti adómentes ingatlan értékesítés/bérbeadás) az adókötelessé tételt választotta,
  • alanyi adómentességet választott,
  • az adómegállapítás valamelyik különleges módját alkalmazza,
  • tevékenységére az adó-megállapításnak az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott általános szabályait alkalmazza,
  • pénzforgalmi elszámolást választott.

 

Az Art. 22. § (17) bekezdésében meghatározott feltételek pedig a következők:

  • bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálat még nem kezdődött meg
  • az adó megállapításához való jog még nem évült el és
  • a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét a benyújtott bevallásokat figyelembe véve nem érinti.

Tehát a bevallások utólagos ellenőrzéséről szóló megbízólevél átvételét követően kijavítási kérelemnek már nincs helye, de korábban - akár egy egyes adókötelezettségek vizsgálatára irányuló ellenőrzés alatt is - még megtehető, ha az egyéb feltételek fennállnak.

A kijavítási kérelem alkalmazása nagy segítség lehet, ha például az alapítást követően a könyvelővel történt első találkozáskor kiderül a hiba, vagy ha például a főszabály szerint adómentes ingatlan bérbeadást áfa kötelesként kezelik, de az áfa kötelessé tételt nem választották rá.

Az első esetben a feltételek bizonyosan maradéktalanul teljesülnek, hiszen nagy valószínűséggel még bevallást nem nyújtott be a társaság, bevallások utólagos ellenőrzése még nem kezdődött meg és elévülésről sem beszélhetünk.

A második esetben a kérelem benyújtása előtt azonban körültekintően meg kell vizsgálni a feltételek teljesülését. Ha minden bevallás úgy került benyújtásra, hogy a kijavítást követően abban az adóalapot, vagy az adó összegét nem kell módosítani – és a fent említett másik két feltétel is teljesül -  akkor a kijavításnak nincs akadálya.

A kijavítási kérelemre nincs formanyomtatvány. Saját megfogalmazásban írt kérelemben lehet vele élni.

2016. november 30.