Az ügyvezető mögöttes felelősségéről a csődtörvény (Cstv.) 33/A § rendelkezik. A törvény tartalmazza azt is, hogy az is felelősséggel tartozik a hitelezőknek, aki a vállalkozást ténylegesen irányította. Így tehát hiába íratta bárki is strómanra a céget, ha bizonyítható, hogy valóban ő állt a cég mögött, akkor a tényleges ügyvezető vagyona ellen fog a per irányulni.
Az említett törvényhely legfontosabb rendelkezése, hogy a felszámolás kezdő időpontja előtti 3 évet veti vizsgálat alá, tehát ha a megelőző 3 évben, az ügyvezető csalárdul járt el (például a hitelezők kifizetése helyett magának fizetett kölcsönöket), akkor a bíróság meg fogja állapítani az ügyvezető mögöttes felelősségét korlátolt felelősség mellett is.
Cstv. 33/A § (1) „A hitelező vagy – az adós nevében – a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.”
Az ilyen per egyre gyakoribb, mondhatni minden felszámoláshoz kapcsolódik, hiszen, mivel elsődlegesen annak megállapítására irányul, hogy az ügyvezető követett-e el szabálytalanságot vagy nem, ezért nem jár magas illetékvonzattal. Ha a bíróság kimondja, hogy az ügyvezető felelős a károkért, lehetőség nyílik a károk számszerűsítésére és az ügyvezető magánvagyona iránti perre.
A per tárgya a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása. A peres eljárás illetékét ezért a meg nem határozható pertárgyérték alapulvételével kell megállapítani, tekintet nélkül arra, hogy a felperesnek a keresetlevélben az állított vagyoncsökkenés mértékét meg kell jelölnie, és azt a bíróságnak ítéletében összegszerűen meg kell határoznia.
Biztosíték adását is kérhetjük a keresetben
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Cstv. 33/A §-ának a 2009. évi módosítása bevezette a vagyoni biztosíték alkalmazását. E szerint a felperes vagyoni biztosítékot kérhet a keresetben „a hitelezők követelésének kielégítése céljából”. E rendelkezések együttes értelmezésével az a következtetés vonható le, hogy bár a Cstv. 33/A § (1) bekezdése szerinti megállapítási per valóban csak a felelősség megállapításáról rendelkezik, ennek ellenére a felperesnek a keresetben meg kell jelölnie azt az összeget, amelyre vonatkozóan a vezető tisztségviselő felelősségének a fennállását állítja, és erről a bíróságnak az ítéletében rendelkeznie kell. Hiszen ezen összeg alapján fogja a bíróság elrendelni a biztosíték adását és nagyságának összegét.
Lényeges tehát, hogy két perről beszélünk, az első egy megállapítási per, amiben kimondják az ügyvezető felelősségét és biztosíték adására kötelezhetik. A második pert a felszámolás lezárulása után lehet megindítani (hiszen lehet, hogy a felszámolás során a hitelezőt valamilyen formában kifizetik). Az első perben nyújtott vagyoni biztosíték garantálja az esetlegesen később megindítandó második, marasztalási per kielégítési alapját. A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása alapján azonban végleges marasztalására csak akkor kerülhet sor, ha fedezet hiányában az adós vagyonából (azaz a felszámolt cégből) valóban nem történik meg a hitelezői igények kielégítése. A vezető tisztségviselőkkel szemben tehát csak a felszámolási eljárás befejezése után lehet marasztalás iránti igényt érvényesíteni (második per).
Az ügyvezetői felelősség megállapítása iránti pert a felszámoló is megindíthatja, azonban a második marasztalási keresetet már nem nyújthatja be, felszámolói státusa a felszámolási eljárás jogerős befejezésével megszűnik, az adós pedig jogutód nélkül megszüntetésre kerül. Ezzel szemben a felszámolási eljárás során az adós vagyonából teljes kielégítéshez nem jutott hitelező is benyújthat keresetet a vezető tisztségviselő marasztalása iránt (tehát a második perben) nemcsak az, aki korábban a megállapítási pert kezdeményezte. Így fordulhat elő, hogy az első pert a felszámoló kezdeményezi az ügyvezető ellen, a felszámolás lezárulta után pedig a tényleges hitelező kezdeményezi a második pert, amelyben már megtörténhet a kifizetés is.
Lényeges, hogy az első, az ügyvezetői felelősség megállapítása iránti pert, a felszámolás lezárulása után már nem lehet megindítani, erre a felszámolás ideje alatt van lehetőség.
Hogyan védekezhet a felszámolt cég korábbi ügyvezetője?
Az ügyvezetőnek a perben elsősorban azt kell bizonyítania, hogy az adott helyzetben a tőle elvárható gondossággal és körültekintéssel járt el. Másodsorban azt kell bizonyítania, hogy nem állt fenn a fizetésképtelen helyzet amikor például tárgyi eszközöket értékesített vagy tagi kölcsönt fizetett vissza magának.
A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A társaságot fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztétől a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni ügyvezetési feladataikat.
Mentesül a felelősség alól az ügyvezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Ha a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. Ez egy nagyon fontos rendelkezés, hiszen ha nem tett letétbe beszámolót, akkor a hitelezőnek a perben nyert ügye van.
Általános bírósági gyakorlat, hogy nem állapítható meg a vezető tisztségviselő felelőssége, ha nem bizonyított, hogy a vezető tisztségviselőként tanúsított magatartása felróható volt, továbbá, hogy magatartása és a hitelezői követelések kielégítésének meghiúsulása között okozati összefüggés áll fenn.
Az ügyvezetői mögöttes felelősség megállapítására irányuló kereset alapján született marasztaló ítélet annak megállapítását jelenti, hogy a megjelölt tisztségviselőket a megjelölt összeg megfizetéséért – amennyiben a társaság vagyonából kiegyenlítetlenül maradnak – a hitelezők irányában közvetlen polgári jogi felelősség terheli.
Segítünk ügyvezetői felelősségi per megindításában illetve védekezésben is! Forduljon hozzánk bizalommal.