Osztalék, osztalékelőleg kilépő tag esetén

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 29. § (1) bekezdése szerint az osztalékelőleget a taggal szembeni követelésként kell a könyvekben kimutatni. Ennek megfelelően az üzletrész átruházásakor ennek a – kilépő tagot terhelő – kötelezettségnek a sorsát rendezni kell (pl. a kötelezettség átvállalásával vagy a kapott osztalékelőleg visszafizetésével). Ha a kilépett taggal szemben fennálló követelés rendezése elmaradt, akkor azt pótolni szükséges.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. [Ptk. 3:185. § (1) bek.] Osztalékra tehát, – eltérő rendelkezés hiányában – a kilépett tag nem lesz jogosult, hiszen az osztalékfizetésről szóló döntés időpontjában már nem tagja a társaságnak.

Ha a beszámoló elfogadásakor lehetőség van osztalékfizetésről határozni, akkor a kapott osztalékelőleg – főszabály szerint – a fizetendő osztalék összegébe beszámít. Azonban ha a beszámoló elfogadásakor az derül ki, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, akkor a tagok kötelesek az osztalékelőleget visszafizetni.

Álláspontom szerint erre irányuló kifejezett megállapodás hiányában a kilépett tag által kapott osztalékelőleget nem lehet az új taggal szembeni követelésként nyilvántartani és így a fizetendő osztalék összegébe sem lehet beszámítani. Vagyis a kapott osztalékelőleg, mint a társasággal szemben fennálló kötelezettség továbbra is a kilépett tagot terheli, rendezéséről neki kell gondoskodni.