Hatósági zár, tetemes mulasztási bírság, lefoglalás lehet a következménye, ha az adózó nem tesz eleget a 2015-ös adóváltozások közt szereplő EKAER-nek, amelyet kormányzati berkekben máris az áfacsalás elleni harc csodafegyvereként emlegetnek.

Mi is az EKAER szám és az EKAER rendszer

Az adózás rendjéről szóló törvény egyik legnagyobb változása 2015. január 1-jétől az áfacsalások kiszűrésére és visszaszorítására létrehozott elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKAER). Az EKAER az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja.

dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó Adózóna.hu oldalon megjelent cikke

A bajbajutott adózók számára gyakran a 22-es csapdájának tűnik, hogy tartozásaikra fizetési kedvezményt brusztoljanak ki a NAV-tól. Egy jogeseten keresztül bemutatjuk, mitől függ, hogy ad-e könnyítést az adóhatóság, vagy sem.

Károlynak 1,5 millió forint összegű tőketartozása van az adóhatóságnál, amely személyi jövedelemadóból és egészségügyi hozzájárulásból tevődik össze. Mivel ez az adótartozás már régebbi keletkezésű, ezért az adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt jelenleg már 4 millió forintra rúg.

A 4 millió forintos hátralék behajtása érdekében végrehajtási eljárás indult, melynek során az adós tulajdonában álló lakásra és garázsra végrehajtási jogot jegyeztek be. Károly szerette volna rendezni az adóhatóság felé fennálló tartozását úgy, hogy családi kölcsönökből megfizeti az adóhatóság részére 1,5 millió forintos tőketartozást egy összegben, a 2,5 millió forint adóbírságra és késedelmi pótlékra pedig törlést, illetve részletfizetést kér, fele-fele részben. Vagyis a tőketartozáson felül további 1,25 millió forint megfizetését vállalta.

Az áfatörvény szerint a hazai cégeknek az Európai Unió más tagállamába történő termékértékesítése, mentes az általános forgalmi adó alól, amennyiben az eladó igazolja, hogy az árut a közösség más tagállamába valóban kiszállították. Az igazolásokat a NAV gyakran kétségbe vonja.

Az adóhatóságnak azonban sokszor nem elég a CMR-fuvarlevél és a számla, illetve a szállító megnevezése, gyakran minősíti az ügyletet fiktívnek és kötelezi a cégeket a magyarországi áfa megfizetésére, arra való tekintettel, hogy nem bizonyított, hogy az áru elhagyta a magyar országhatárt. Ennek oka, hogy sok cég csak papíron utaztatja az árut, így az adóhatóságra hárul, hogy kiszűrjék azokat, akik valóban csalásra használják a közösségen belüli áfamentes értékesítést. Az adóhatóság túlzott szigorúsága azonban megakadályozza a tisztességes cégeket abban, hogy merjenek közösségen belüli kereskedelmi kapcsolatokat létesíteni, hiszen a meglévő bizonylatok mellett is minősítheti az ügyletet fiktívnek a NAV, akár pusztán azért, mert az EU-s partner már nem elérhető vagy nem adózott az ügylet után.

Céget adott el? Tagi kölcsönből finanszírozza vállalkozását? Nagyobb összegeket helyez el magánszámláján? Ezek mellett még számtalan jel lehet, amire felfigyelve az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot indíthat. Összefoglaltuk, hogy az idén mire lő a NAV, és mi a vizsgálat menete.

Ha a vagyonosodási vizsgálat fogalmára lennénk kíváncsiak, ezt sehol sem találhatjuk, mivel ez a köznyelvben használatos kifejezés arra az adóellenőrzésre, amely kizárólag a magánszemély vagyongyarapodását vizsgálja. Ilyen jellegű vizsgálatról akkor beszélünk, ha az adóhatóság az szja, az eho, illetve a különadó ellenőrzését rendelte el. A vagyonosodási vizsgálatokra korábban sokan úgy gondoltak, mint a kiemelkedően gazdag emberek eltitkolt, adózatlan jövedelmeire specializálódott vizsgálatra. Ez a tévhit addig élt, míg orvosok, nyugdíjasok, egyetemisták is megkapták az adóhatósági megbízólevelet, így elmondható, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatok igen széles kört érintenek a kiemelten nagy jövedelemre szert tett adózóktól a középosztályig.

dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó adozona.hu-n megjelent cikke

Súlyos jogbizonytalanságot eredményezhet az az adóhatósági jogértelmezés, amely alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bármikor visszakövetelheti a megajándékozott magánszemélytől az ajándékot, ha az ajándékozónál adóhiányt tár fel, akkor is, ha az ellenőrzés megindítása előtt történt az ajándékozás. A cikkünkben bemutatott ügyben ez történt. Érdekes azt az esetet is elemezni, amikor egyéni vállalkozóval szemben indított ellenőrzés közben a vállalkozó elhunyt, majd a NAV az örökösökkel szemben folytatta tovább a vizsgálatot.

Az adóhatóság rendszeresen szembesül azzal a problémával, hogy a kiszabott adóhiányt és bírságot nem tudja behajtani, mert az adózó önként nem teljesít, a végrehajtás pedig nem vezet eredményre, mivel minden ingó (általában gépjármű) és ingatlan vagyonát az adóvizsgálat alatt, vagy még előtte elajándékozta. Gyakori eset az is, hogy az adótartozást az adóhivatal az örökösön próbálja meg behajtani.

dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó HVG.hu és az adozona.hu oldalon megjelent cikke

Végrehajtással kell számolniuk azoknak az adósoknak, akik nem fizetik meg önként a közterheiket. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, mikor és hogyan árverezheti az adóhatóság az adótartozók ingatlanjait, s milyen jogorvoslati lehetőségeik vannak az adózóknak.

Az adójogban ingatlan végrehajtásának akkor van helye, ha az adótartozás az 500 ezer forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll. Az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó lakhatását közvetlenül érintő ingatlan csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre.

A fentiek tehát azt jelentik, hogy az adóhatóság – mielőtt az ingatlant végrehajtás alá vonná – először a bankszámlát inkasszózza, ingóságot kísérel meg végrehajtani (a gépjárműfoglalás tipikus eset), az adós munkabéréből von le összegeket, és amennyiben ezek nem vezettek eredményre, az adós ingatlanát helyezi végrehajtás alá.

Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd a hvg.hu oldalon és az adozona.hu oldalon megjelent cikke

Lassan egy éve, hogy kihirdették a Stabilitási Megtakarítási Számláról (SMSZ) vagy más nevén a 2013-as adóamnesztiáról szóló törvényt, és ennek megfelelően a bankok is kidolgozták a számla megnyitásához, alkalmazásához szükséges feltételeket. Mint más jogszabályok esetében, úgy most is a törvény alkalmazása során derül fény a buktatókra. A következőkben összefoglaljuk az SMSZ-számlával kapcsolatos első egy év tapasztalatait.

2013. július 26-án hirdették ki azt a törvénymódosítást, amelyben a Stabilitási Megtakarítási Számlán keresztül legalizálni lehet a készpénzben vagy külföldön tartott adózatlan jövedelmeket.? Stabilitás Megtakarítási Számlát befektetésekkel foglalkozó hitelintézeteknél nyithat bármely magánszemély, minimum 5 millió forinttal, amelyet a bankszámlanyitással egyidejűleg kell befizetni.

dr. Szeiler Nikolett ügyvéd a hvg.hu-n megjelent cikke

Kis cégeknél, családi vállalkozásoknál nagyon gyakori, hogy a társaság tagjai sajátjukként használják a céges pénzeket. Ennek egyenes következménye az üres, de papíron felduzzasztott házipénztár, ami miatt az adózó vagyonvizsgálatot és bírságokat is kockáztat.

A NAV közleményben hívta fel a figyelmet a következő érdekes esetre, amely okán vagyonosodási vizsgálatot indított:  „A magánszemély folyamatosan a céges pénzből fizette a lakáshitelét, jelentős nagyságrendben vásárolt ingóságokat, ingatlanokat, továbbá pénzforgalmi számlájára nagy összegben teljesített befizetéseket, melyekre megfelelő fedezettel nem rendelkezett. A Dél-alföldi régióban egy vállalkozó többek között saját lakáshitelét is cégének „fekete” bevételeiből fizette. A közelmúltban zárult vagyonosodási vizsgálat miatt csaknem 19 millió forint büntetésre számíthat.”

Mind a vállalkozás ügyvezetőjének, mind a könyvelőjének óriási problémát okozhat, ha felkészületlenül éri őket a cég felszámolása, s nincsenek tisztában azzal, milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy eléggé hiányosak az érintettek ismeretei ezen a téren. "Jobb félni, mint megijedni", a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén haladéktalanul át kell nézni a vállalkozás könyvelését.

Felszámolási eljáráshoz alapvetően kétféleképpen viszonyulhatunk. Az első esetben maga a társaság kezdeményezi a felszámolást saját maga ellen – önfelszámolás –, ez abban az esetben fordul elő, amikor olyan mértékben megnőnek a tartozások, hogy azt a cég előreláthatóan nem fogja tudni megfizetni. A második, gyakoribb esett, amikor egy hitelező, legfőképp az adóhatóság kezdeményezésére indul felszámolás.