Hogyan hajtható be a Kft. tartozása az ügyvezető magánvagyonából?

ügyvezető mögöttes felelősségSok esetben hallunk arról, hogy cégek úgy tűnnek el a süllyesztőben, hogy hatalmas tartozásokat hagynak maguk után. A tartozások ki nem fizetése az Ön cégét is tönkre teheti, ahogy a körbetartozások miatt ez már rengeteg társasággal előfordult. Azonban van remény, ha a hitelező elég kitartó! A jelenlegi törvényalkotás abba az irányba fordult, hogy sokkal könnyebb legyen az ügyvezető magánvagyonából végrehajtani a cég tartozásait, ha az csalárdul kimentette a cégből a vagyont. A hitelező első teendője, hogy felszámolási eljárást indít, ezzel párhuzamosan kell megindítani a pert az ügyvezető, mint magánszemély ellen. A jó hírünk pedig az, hogy 2017-től a hitelezők ezeket a pereket, illeték megfizetése nélkül indíthatják el. Tehát csak akkor kell illetéket fizetniük, ha vesztesen kerülnek ki a perből. Akkor is ilyen pert indíthat, ha előreláthatóan a felszámolás során, az adós cég vagyonából nem kapja meg követelését a hitelező, illetve nem teljes mértékben jut hozzá.
 

Igen gyakori, hogy a felszámolt cégből a hitelező végül semmit sem kap. Ennek egyrészről lehet az az oka, hogy a becsődölt vállalkozásból az ügyvezető kimentette a vagyont, a készletet és minden mozdítható tárgyi eszközt értékesített, leselejtezett. A felszámolók elsősorban a saját költségeik kielégítésére törekednek, csak ez után következnek a többiek, éppen ezért kifelezetten nehéz a hitelezői érdekek képviselete a felszámoló előtt. Kevesen tudják, hogy a felszámolással párhuzamosan elindítható az ügyvezetői mögöttes felelősségére irányuló per, amelyet a felszámolást elindító törvényszék folytat le. Ha megállapítást nyer, hogy az ügyvezető nem járt el szabályszerűen a csődhelyzetben, akkor a magánvagyonával felel, még akkor is, ha korlátolt felelősségű társaság vezetője volt is.

Az ügyvezető mögöttes felelősségéről a csődtörvény (Cstv.) 33/A § rendelkezik. A törvény tartalmazza azt is, hogy az is felelősséggel tartozik a hitelezőknek, aki a vállalkozást ténylegesen irányította. Így tehát hiába íratta bárki is strómanra a céget, ha bizonyítható, hogy valóban ő állt a cég mögött, akkor a tényleges ügyvezető vagyona ellen fog a per irányulni.

Az említett törvényhely legfontosabb rendelkezése, hogy a felszámolás kezdő időpontja előtti 3 évet veti vizsgálat alá, tehát ha a megelőző 3 évben, az ügyvezető csalárdul járt el (például a hitelezők kifizetése helyett magának fizetett kölcsönöket), akkor a bíróság meg fogja állapítani az ügyvezető mögöttes felelősségét korlátolt felelősség mellett is.

Cstv. 33/A § (1) „A hitelező vagy – az adós nevében – a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.”

Az ilyen per egyre gyakoribb, mondhatni minden felszámoláshoz kapcsolódik, hiszen, mivel elsődlegesen annak megállapítására irányul, hogy az ügyvezető követett-e el szabálytalanságot vagy nem, ezért nem jár magas illetékvonzattal. Ha a bíróság kimondja, hogy az ügyvezető felelős a károkért, lehetőség nyílik a károk számszerűsítésére és az ügyvezető magánvagyona iránti perre.

A per tárgya a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása. A peres eljárás illetékét ezért a meg nem határozható pertárgyérték alapulvételével kell megállapítani, tekintet nélkül arra, hogy a felperesnek a keresetlevélben az állított vagyoncsökkenés mértékét meg kell jelölnie, és azt a bíróságnak ítéletében összegszerűen meg kell határoznia.

Biztosíték adását is kérhetjük a keresetben

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Cstv. 33/A §-ának a 2009. évi módosítása bevezette a vagyoni biztosíték alkalmazását. E szerint a felperes vagyoni biztosítékot kérhet a keresetben „a hitelezők követelésének kielégítése céljából”. E rendelkezések együttes értelmezésével az a következtetés vonható le, hogy bár a Cstv. 33/A § (1) bekezdése szerinti megállapítási per valóban csak a felelősség megállapításáról rendelkezik, ennek ellenére a felperesnek a keresetben meg kell jelölnie azt az összeget, amelyre vonatkozóan a vezető tisztségviselő felelősségének a fennállását állítja, és erről a bíróságnak az ítéletében rendelkeznie kell. Hiszen ezen összeg alapján fogja a bíróság elrendelni a biztosíték adását és nagyságának összegét.

Lényeges tehát, hogy két perről beszélünk, az első egy megállapítási per, amiben kimondják az ügyvezető felelősségét és biztosíték adására kötelezhetik. A második pert a felszámolás lezárulása után lehet megindítani (hiszen lehet, hogy a felszámolás során a hitelezőt valamilyen formában kifizetik). Az első perben nyújtott vagyoni biztosíték garantálja az esetlegesen később megindítandó második, marasztalási per kielégítési alapját. A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása alapján azonban végleges marasztalására csak akkor kerülhet sor, ha fedezet hiányában az adós vagyonából (azaz a felszámolt cégből) valóban nem történik meg a hitelezői igények kielégítése. A vezető tisztségviselőkkel szemben tehát csak a felszámolási eljárás befejezése után lehet marasztalás iránti igényt érvényesíteni (második per).

Az ügyvezetői felelősség megállapítása iránti pert a felszámoló is megindíthatja, azonban a második marasztalási keresetet már nem nyújthatja be, felszámolói státusa a felszámolási eljárás jogerős befejezésével megszűnik, az adós pedig jogutód nélkül megszüntetésre kerül. Ezzel szemben a felszámolási eljárás során az adós vagyonából teljes kielégítéshez nem jutott hitelező is benyújthat keresetet a vezető tisztségviselő marasztalása iránt (tehát a második perben) nemcsak az, aki korábban a megállapítási pert kezdeményezte. Így fordulhat elő, hogy az első pert a felszámoló kezdeményezi az ügyvezető ellen, a felszámolás lezárulta után pedig a tényleges hitelező kezdeményezi a második pert, amelyben már megtörténhet a kifizetés is.

Lényeges, hogy az első, az ügyvezetői felelősség megállapítása iránti pert, a felszámolás lezárulása után már nem lehet megindítani, erre a felszámolás ideje alatt van lehetőség.

Hogyan védekezhet a felszámolt cég korábbi ügyvezetője?

Az ügyvezetőnek a perben elsősorban azt kell bizonyítania, hogy az adott helyzetben a tőle elvárható gondossággal és körültekintéssel járt el.  Másodsorban azt kell bizonyítania, hogy nem állt fenn a fizetésképtelen helyzet amikor például tárgyi eszközöket értékesített vagy tagi kölcsönt fizetett vissza magának.

A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A társaságot fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztétől a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni ügyvezetési feladataikat.

Mentesül a felelősség alól az ügyvezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Ha a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. Ez egy nagyon fontos rendelkezés, hiszen ha nem tett letétbe beszámolót, akkor a hitelezőnek a perben nyert ügye van.

Általános bírósági gyakorlat, hogy nem állapítható meg a vezető tisztségviselő felelőssége, ha nem bizonyított, hogy a vezető tisztségviselőként tanúsított magatartása felróható volt, továbbá, hogy magatartása és a hitelezői követelések kielégítésének meghiúsulása között okozati összefüggés áll fenn.

Az ügyvezetői mögöttes felelősség megállapítására irányuló kereset alapján született marasztaló ítélet annak megállapítását jelenti, hogy a megjelölt tisztségviselőket a megjelölt összeg megfizetéséért – amennyiben a társaság vagyonából kiegyenlítetlenül maradnak – a hitelezők irányában közvetlen polgári jogi felelősség terheli.

 

 

 

 

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.