KATA KISOKOS 2021

A vállalkozónak 2021 januárjától még a munka megkezdése előtt tájékoztatnia kell a megbízót arról, ha KATA alany. Természetesen ennek az a jelentősége, hogy amennyiben tárgyévben a szerződések összesített értéke eléri a 3 millió forint összeget, akkor a vállalkozónak kell megfizetnie a 40 %-os adót.

Ezért a megbízók a következő passzust teszik bele a szerződésekbe:

"A vállalkozó nyilatkozik, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 2021. január 01-től hatályos 13. § (2) és a 32/E. § (2) bekezdése értelmében kisadózó vállalkozónak minősül. Vállalkozó köteles azonnal írásban tájékoztatni partnerét, ha ebben bármiféle változás történik. A vállalkozó köteles a munka elvállalása, megkezdése előtt írásban tájékoztatni a megrendelőt, ha az elvállalt munka számlázott tételével a megrendelő és vállalkozó közötti szerződések összesített értéke tárgyévben el fogja érni a 3 millió Ft- összeget. A tájékoztatás elmulasztása esetén a megrendelőnél felmerülő többletköltségek összegével a vállalkozói díj csökkentésre kerül."

A törvény ennyit ír elő: 13. § (2) A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó a változást megelőzően - a változás kezdő időpontjának megjelölésével - tájékoztatja a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről.

Kinek mennyit kell fizetnie, ha túllépik a 3 milliós küszöböt:

Nem kapcsolat vállalkozás esetén:

• belföldi partner a 3 m ft feletti rész után 40%-os adót fizet a számlát befogadó vállalkozás. Ez azt jelenti, hogy ha eddig havi 1.400.000 fizetett havonta a megbízó, a keret átlépése után ebből 400.000 forintot adót fizet, ami a KATÁsnak, ha visszafelé számoljuk "csak" 28,5 százalék veszteség. Tehát még így is jobban fognak járni, mintha járulékot kellene maguk után fizetniük.
• külföldi partner esetén a 3 m ft feletti rész 71,42%-a után kell megfizetni a katásnak a 40%-ot, azaz 40% helyett 28,568% lett az adó ebben az esetben.

Kapcsolt vállalkozás esetén ( kapcsolt vállalkozásnak hívjuk a közeli hozzátartozók cégeit és vállalkozásait, illetve a közös ügyvezetésű cégeket)

• Sokan játszották ki azt a lehetőséget, hogy saját ügyvezetésű Kft-jük mellett KATA egyéni vállalkozást alapítottak, és beszámláztak a saját cégüknek. Ez már korábban is aggodalomra adott okot. A jelenlegi törvény kimondja, hogy a belföldi kapcsolt partner esetén már az első forint bevétel után a számlát befogadó fizeti a plusz 40%-ot. (ez magánszemély partnerekre nem vonatkozik)
• külföldi kapcsolt partner esetén a bevétel 71,42%-a után kell megfizetni a 40%-os adót a katásnak (nem a külföldi partner fizeti) az adó mértéke ebben az esetben 28,568% lesz a 40% helyett.

Kivételek:

Amennyiben  magánszemélynek kerül kiállításra a számla akkor nem kell plusz 40%-ot fizetni (akár külföldi akár belföldi)

Kinek éri meg továbbra is KATÁzni?

Egyenlőre úgy tűnik, hogy a Katások nagy részének és a vállalkozásoknak is még mindig jobban meg fogja érni Katás konstrukcióban adózni, mint járulékot fizetni, azonban ez mindig egyedi számításoktól függ. Nagyban függ attól is, hogy a Katásnak milyen költségei merülnek fel, amelyet esetleg egy más konstrukcióban el tud számolni. Lássuk a számokat!

Egyéni vállalkozó:

Katából válthat egyéni vállalkozói átalányadóra vagy tételes költségelszámolásra.

• Átalányadónál a bevétel 40%-a elismert költség, azaz a bevétel 60%-a után kell megfizetni összesen 49 % adót (szja, TB, szochó) Tehát 1. 400 000 forintos havi bevételnél közel 420.000 forint adót kell megfizetni. Plusz hozzájön az iparűzési adó, osztalékadó viszont nincs (majdnem ugyanott vagyunk, mintha Katánál a vállalkozó befizeti 1.400.000 forint után a 400.000 forint adót, és spóroltunk a havi könyvelői díjon is)
• Tételes költségelszámolásnál a bevételből ki kell vonni az elismert költséget és ezek után kell megfizetni a 9%-os nyereségadót majd évente az osztalékadót  ami áll 15%-os szja-bó és a 15,5%-os szochóból, figyelembevéve a szocho korlátot. Erre jön rá a járulékfizetés (15% szjat, 18,5% tb járulékot és legalább a garantált bérminimum 125%-a után a 15,5%-os szochot és iparűzési adót. Ezt tehát akkor érdemes választani, ha sok költséget tudunk elszámolásni

Katás Bt. válthat társasági adóra vagy KIVÁra:

• Társasági adónál a bevétel mínusz elismert költség után kell fizetni 9%-os társasági adót, majd osztalékadót (15%-os szja, 15,5%-os szochó,figyelemmel a szocho korlátra). Nem kötelező osztalékot kivenni.  Járulékfizetési kötelezettség is van, a minimálbér vagy garantált bérminimum után meg kell fizetni a 15%-os szja-t, a 18,5%-os tbjárulékot, a 15,5%-os szochot és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást.Nyugdíjas nem fizet járulékot, csak a 15%-os szja terheli Bevezetésre került a minimum tbjárulék, ami azt jelenti, hogy ha csak havi 1 órás munkaviszonyos vagy, akkor is a minimálbér 30%-a (48.300 ft) után meg kell fizetni a kötelező járulékot (szochot is).

• Kiva csak akkor éri meg, ha sok munkavállalója van a cégnek (szerintünk minimum 10 munkavállalónál éri meg), mivel a Kiva lényege, hogy nem kell megfizetni a munkabér/vállalkozói kivét után a 15,5%-os szochót és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást, a kiva mértéke 11%. Viszont osztalékot kivenni drágább lesz, mert az osztalékfizetés növeli a KIVA alapján.

Ha szeretné egyedileg kiszámolni, hogy mi éri meg Önnek, hívjon minket: 06 70 523 27 85 vagy keressen meg minket a többi elérhetőségünkön: https://www.drszeiler.hu/konyveloiroda/kapcsolat

Dr. Szeiler Nikolett