Sokan úgy gondolják, és ha megkérdezi egy jó barátját, valószínű ő is azt fogja mondani: Csak egy jó könyvelő kell! Természetesen nagyon sok jó könyvelő van, de általánosságban elmondható, hogy a könyvelő feladata az átadott dokumentumok lekönyvelése, az adóbevallások elkészítése. Sok könyvelő természetesen ad tanácsot is tapasztalatai alapján, de az adózás ennél összetettebb dolog, ugyanis attól, hogy a könyvelése tökéletes az adóhivatal könnyedén megállapíthat adóhiányt. Sőt elmondhatjuk, hogy a legtöbb és legnagyobb megállapítások nem könyvelési hibából fakadnak!

A könyvelőn kívül szükséges egy adótanácsadó és az aktuális adózásban jártas szakember (ő lehet adótanácsadó, könyvelő, ügyvéd) és egy ügyvéd. Ugyanis az adózást tervezni kell és amikor problémás, váratlan vagy teljesen új helyzethez érünk akkor ismerni kell az aktuális adózási gyakorlatot. Irodánk valamennyi szakemberrel rendelkezik. Könyvelünk, naprakészen (mondhatni elsőkézből) ismerjük az aktuális adózási NAV gyakorlatot és természetesen ügyvédi segítséget nyújtunk.

Oldalunk ezen fejezetében megpróbáljuk megmutatni a legalapvetőbb adózási tudnivalókat, amelyeket mind cégalapítás előtt, kezdő vállalkozóként is ismerni kell. De a legfontosabb akkor, ha már régóta vállalkozunk és cégünk biztosítja a megélhetésünket illetve a társaságunk komoly fejlődést ért el, vagyonnal rendelkezik. Javasoljuk egyszer olvassa el az alábbiakat, amelyek a teljes adózást nem fedhetik le, de komoly gondolatébresztőül szolgálhatnak. Miért is fontos? A következőkből csak egyetlen példát említve, egy társaság már régóta kereskedett unión belül. Szerzett is be és adott is el. Úgy gondolnánk, hogy a legegyszerűbb a külföldre történő eladás, pedig akár az egyik legkomolyabb feladat elé állíthat minket. Bizonyára hallott már olyan kijelentést: Mehet ÁFA nélkül csak hozz egy szlovák (külföldi) céget. Igen ugyanis ebben az esetben az értékesítés ÁFA mentes lesz. Igen ám, de az előzőekben leírtak alapján az áru az országot nem fogja elhagyni. A mi esetünkben ugyan nem ez történt (pontosabban nem tudjuk), mivel a vevő kinézett egy külföldi céget, címmel, adószámmal és az ő nevére vásárolt készpénzért (itt ugye nincs készpénfizetési korlát). Ellenben az ellenőrzés során a társaság, akinek a nevére a számla ki lett állítva a NAV nemzetközi jogsegély megkeresésére azt nyilatkozta, hogy soha sem állt velünk üzleti kapcsoltba. Márpedig adómentes értékesítés esetén a bizonyítási teher rajtunk van, hogy az áru elhagyta az országot. Ha ezt nem tudjuk hitelt érdemlően bizonyítani akkor az értékesítés belföldi értékesítésnek mindősül és az adóhivatal megállapítja az ügyletre a 27% ÁFA-t és 50 vagy 200 %-os bírságot. Tehát egy 10 millió forintos értékesítés 2,7M forintos ÁFA és 1,35M vagy akár 5,4 M forintos bírság + késedelmi pótlék fizetéssel végződhet. Márpedig ez a része az ügyletünknek nem a könyvelésen, hanem az adózáson fog elbukni. A könyvelő lekönyveli ÁFA-mentesen a számlát (esetleg lekéri a partner adószámát, hogy élő - ami az lesz nagy eséllyel) és szerepelteti a bevallásunkban az A60-as összesítő nyilatkozaton. Ellenben ha az adózási gyakorlatunk megfelelő ellenőrzési listát állít fel ilyen ügyletek terén akkor megelőzhetjük az ilyen típusú megállapítást. Jól jegyezzük meg adózás nem = könyvelés.

Fontos! Cikkeink gondolatébresztőnek íródnak, jogi tájékoztatásnak nem minősülnek, fontos megjegyezni, hogy az ügyletek általában eltérnek egymástól és minden ügyet mindig a saját körülményei alapján kell megítélni. Aktuális kérdésével forduljon hozzánk bizalommal!

Az adóellenőrzésen történő megfelelés egy kiemelt szempontja az adózásnak, kisarkítva különben a legtöbb mikro kis és középvállalkozásnak nem könyveltetne. Persze közzé kell tenni a beszámolót, meg, ha hitelt akarunk vagy pályázni. Igen ám, de ha senki nem ellenőrizné akkor azt írnák ezekbe a dokumentumokba amit csak akarunk. Gondoljuk bele, ha a tömegközlekedésen nem lenne ellenőr, ki venne bérletet vagy jegyet?

Magyarországon Önbevallás van (a legtöbb esetben), tehát az adó összegét mi valljuk be, ezért a NAV azt ellenőrzi, egyre profibb renszerekkel, mivel számtalan kontrolladattal rendelkezik. Gondoljunk csak bele: adatszolgáltatás a számlákról, a külföldi beszerzésekről-értékesítésekről, beszámoló, nyereségesség, vagyonszerzési illeték stb...

Az adózási szabályok és ezzel az adóellenőrzés gyökerében változott meg és aki időben nem észleli a problémát a cégét ellehetetlenítő adófizetési kötelezettséget kaphat!

Az adóellenőrzés mérföldkövei:

1. Megbízólevél - ezzel kezdődik az adóellenőrzés és adóellenőrzés esetén itt beáll az önellenőrzési tilalom.
2. Ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv - itt vége az ellenőrzési szakasznak, a bizonyítékok NAV általi begyűjtésének. A jegyzőkönyv tartalmazza a NAV adóra vonatkozó megállapítását - ebből látjuk az adófizetési kötelezettséget. Ellenben nem látjuk sem a bírságot (ami az előzőnek akár a 200%-a lehet és a késedelmi pótlékot sem).
3. Észrevétel. Az észrevétel benyújtási határideje adóellenőrzés esetén 30 nap, az átvételtől számítva. Ha ebből kicsúszunk akkor nem fogja a NAV figyelembe venne (a határidő jogvesztő). Az észrevétel pedig jelenleg a legfontosabb jogorvoslati lehetőségünk, mivel csak itt tudunk már új tényt, körülményt előadni, dokumentumot becsatolni! Egy jó észrevétellel akár kiegészítő ellenőrzést is végezhet a NAV, megváltozathajta álláspontját vagy kedvező bírság határozatot hozhat (ugyanis ez is az észrevtéelben történő aktív szerepet feltételez!)
4. Határozat (I. fokú). Itt már mindent tudunk. Meglátjuk az adóellenőrzés mit fogadott el az észrevételünkből és mekkor mértékű bírságot és késedelmi pórlékot alkalmazott. Amennyiben alapvetően elfogadjuk a megállapítást és lemondunk a fellebbezésről (aktív részvétel) és megfelelő módon és időben megfizetjük az adót, abban az esetben a bírságot a NAV megfelezheti és fennmaradó részére kérhetünk fizetési kedvezményt. Ha valaki ebben a stádiumban jön akkor a felhasználható puskapor nagyon nagyon kis részét tudjuk használni, mivel lecsúszunk az adóellenőrzés legfontosabb részéről a bizonyítási lehetőségünkről. Éppen ezért mondjuk mindig, hogy a legfontosabb, mindig időben jöjjön el hozzánk!
5. Fellebbezés. Amennyiben a határozattal nem értünk egyett. Ezt a másodfok bíráslja el és alapvetésként leszögezhetjük, hogy új dokumentumot, tényt, körülményt nem adhatunk itt elő. Itt már az igazi jogászkodásé a szerep.
6. Határozat (II. fokú). Itt bírság felezésnek nincsen helye és a tartozás végrehajthatóvá válik.
7. Bíróság. 30 napon belül van lehetőségünk bíróságra menni, viszont ha nem akarjuk, hogy végrehajtsát a cégünket úgy 15 napon belül érdemes, mivel kell kérni a végrehajtás felfüggesztését. Viszont bíróságra csak akkor lehet menni, ha a határozatot megfellebbeztük. Ugyebár mindegyik illetékkel jár.
8. Felügyeleti intézkedés. Ezt a felettes szerv bírálja el és 1 évünk van benyújtani.

+1 Kommunikáció. Nagyon sokat találkozunk struccpolitikával. Ami érdekes, hogy nem csak az adózó, hanem sokszor a képviselője részéről is. Ez azt jelenti, hogy homokba dugva fejüket, nem vesznek tudomást az ellenőrzésről, nem működnek együtt. Az adóellenőrzésnél a legfontosabb a tudáson kívül a tapasztalat és annak a megértése, hogy a saját érdekünk rengeteg munkával és dokuemntumokkal az igazunkat alátámasztani. Az alapvető jogi és jogszabálysértési érvelés az adóellenőrzés során elégtelen. Tehát aki nem ismeri az adóügyek eljárását, mert polgárjogban vagy büntetőjogban jártas egy teljesen más mentalitással, tapasztalati háttérrel rendelkezik.

Visszatérve a kommunikációra az egyik legfontosabb tényező a revízióval, a megfelelő személlyel történő szakmai kapcsolattartás.
Ha egyetlen tanácsot kéne adni adóellenőrzéssel kapcsolatosan akkor biztosan az lenne, hogy struccpolitkát nem folytatva azonnal konzultáljon egy adózásban, adóellenőrzésben jártas szakemberrel. Ebben mi profik vagyunk, mivel valamennyi szakterületen rendelkezünk kollégával partnerrel, ügyvéddel, adótanácsadóval, könyvelővel, közgazdásszal, könyvvizsgálóval. Ráadásul a legtöbben a NAV-nál kezdtük pályafutásunkat.
 

A cégkapu jelenleg a NAV-os (illetve egyéb más közigazgatási szervvel folytatott kommunikációs) postaládánk. Ha ezt nem nézzük, akkor óriási problémáink adódhatnak a cégünkkel. A teljesség igénye nélkül a legfontosabbak:

• Úgy indulhat adóellenőrzés cégünknél, hogy nem is tudunk róla,
• Úgy kaphatunk adóhiány és bírság megállapítást, hogy nem is tudunk róla,
• Úgy törölhetik az adószámunkat, hogy nem is tudunk róla,
• Úgy törölhetik a cégünket, hogy nem is tudunk róla!!!

És még sorolhatnánk, de talán ezek a legnagyobb tragédiák, amelyek történhetnek a cégünkkel, ha nem figyeljük az ügyfélkapunkat.

Amikor írjuk ezt a cikket (2019) elmondhatjuk, hogy még mindig rengeteg cégvezetőnek elképzelése sincs a cégkapu és ügyfélkapu közötti különbségről, a cégkapu fontosságáról. Arról, hogy különböző előnyöket szerezhetünk azzal, hogy tudjuk mit fogunk kapni, de még az átvételét megfelelően halogatjuk, viszont amikor kell átvesszük. Ugyanis bármilyen dokumentum, a cégkapu tárhelyen történt második kézbesítést követő 5. napon kézbesítettnek minősül, azaz pont olyan mintha átvettük volna. És ehhez képest számítódnak a határidők is. Például, ha nem vesszünk át egy NAV megbízólevelet, attól az ellenőrzés el fog indulni, ha pedig átvesszük az adóellenőrzésről szóló megbízólevelet, akkor beáll az önellenőrzési tilalom. Ellenben ha számítunk rá és tudjuk az átvételét húzni, akkor még önellenőrizhetünk és sorolhatnánk még az előnyöket.

Mivel számos céget az utolsó pillanatban mentettünk meg a cégkapujuk nem figyelése miatt és látjuk rá az igényt, ezért külön szolgáltatásunk a cégkapu figyelés, amelyet minden egyéb szolgáltatásunktól függetlenül vagy mellette kérhetnek.
 

Sokan úgy gondolják, hogy az ÁFA felszámítás, fizetés, levonás kérdése olyan egyszerű, mint az 1 szer 1.

Sajnos ki kell ábrándítanunk a legtöbb cégvezvetőt mert ez nem biztos, hogy így van. Nézzük meg a leggyakoribb ÁFA-val kapcsolatos tévhiteket, problémákat. Mivel az adózás egyik legösszetettebb kérdésköréről beszélünk ezért az alábbiak csak figyelem felkeltésre szolgálnak, nem a teljeskörű körülírására, ugyanis az olyan hosszú lenne, hogy a legtöbb olvasónk nem érne a végére.

1. Levonhatom a számla ÁFA tartalmát, ha a másik fél megfizette. Az ÁFA levonhatóságának a legfontosabb feltétele, hogy az ügylet a valóságban a szerződő Felek között, a szerződött áron végbemenjen. Attól mert az egyik fél egy kiállít egy számlát és megfizeti az ÁFA tartalmát, nem jelenti azt automatikusan, hogy a másik fél le is vonhatja azt.
2. Ha egy külföldi társaságnak állítok ki számlát, egyáltalán nem biztos, hogy ÁFA nélkül kell megtenni. Ahhoz, hogy egy ÁFA nélkül értékesíthessünk egy másik országba, hitelt érdemlően kell tudnunk igazolni, hogy az áru elhagyta az ország területét. Hitlelt érdemlően és nekünk kell bizonyítani. Nem a NAV-on van a biztonyítási teher! Ez azt jelenti, hogy a “hozz egy Szlovák vagy bármilyen más Uniós céget és akkor áfa nélkül tudod megvenni” elv nem működik csak akkor, ha a külföldi társaság létezik, elismeri az árubeszerzés tényét, lehetőség szerint szerepelteti a kontrolladatok között (VIES, nálunk A60) és tudjuk igazolni, hogy az áru kilépett Magyarország területéről. És az ellenőrzések nagy része erre a területre irányul, mert pofonegyszerű ellenőrizni a kontrolladatok miatt, a bizonyítási teher az adózón van, a legtöbben nem ismerik a szabályt ezért végrehajtható vagyon van a cégekben, tehát várható az adómegállapítás megtérülése.
3. ÁFA levonási jogot csak olyan számlára, ügyletre alapíthatunk, amellyel kapcsolatosan ÁFA-s bevétele keletkezett a társaságnak. Egy nagyon egyszerű példán levezetve, ingatlannal kapcsolatos felújítás ÁFA tartalmát csak akkor vonhatom le, ha azt a társaság ÁFA-s tevékenysége érdekében hasznosítom. Például ÁFA-san adom bérbe, vagy ÁFA-s tevékenységet folytatok benne. Ráadásul a bérbeadás alapvetően ÁFA mentes, tehát ÁFA kötelesség kell előbb tenni.
4. ÁFA arányosítás. Amennyiben egy társaságnak ÁFA mentes tevékenysége van akkor nem tud ÁFA levonási joggal élni. Amennyiben a tevékenysége 50%-ban ÁFA-s és ugyanennyiben mentes, abban az esetben az igénybe vett ÁFA-s beszerzések 50%-a vonható le. Kivéve, ha részletes nyilvántartást vezet a társaság és el tudja pontosan különbíteni, hogy az ÁFA-s beszerzése, az ÁFA-s értékesítéshez kapcsolódik.
5. Fiktív számla kérdése. Sokan nem ismerik a fiktív számlák minősítését. A legrosszabb eset amikor minden gazdasági esemény nélkül az ÁFA és egyéb adófizetési kötelezettségek csökkentése érdekében kerül egy másik társaság számlája elszámolásra a cégben. A fiktív számlázás második esete, amikor ugyan megvalósul egy ügylet, de nem a felek között. Ez azt jelenti, hogy létrejön mondjuk egy ingatlan felújítása, termék legyártása, de a valóságban nem az végezte el a munkát aki a számlát adja. Tehát aki a munkát csinálja az a valóságban például a saját munkavállaló vagy olyan személyek, társaság aki nem tud, nem akar számát kiállítani a részünkre, mivel akkor az emberek után járulékot, adót kéne fizetnie. A harmadik eset a túlszámlázás. Ebben az esetben létrejön a felek között az ügylet, meg is valósul, de mondjuk a valóságban 200 egység helyett a számla 250 vagy 600 egységről szól. Valamennyi előzőekben vázolt fiktív esetben a számlára, gazdasági eseményre ÁFA levonási jogot nem lehet alapítani. Igaz ezekben az esetekben már van bírósági döntés azzal kapcsolatosan, hogy mindkét fél adóztatása többszörös adóztatást vonna maga után, de a legtöbb esetben a másik fél számla és bevallási reparációja elmarad.

Bevezetőnkben is pont ezt a példát hoztuk, mivel még a gyakorlott külföldre értékesítőket is érheti váratlan NAV meglepetés. Jelenleg (2019) az ilyen típusú ügyletek ellenőrzése a NAV egyik leggyakoribb területe, mivel mind EKAER ellenőrzés, mind VIES adatok (A60-as bevallás) eltérésből adódóan könnyedén szemet szúr a legkisebb eltérés is.

A külföldi értékesítés problémái:
Amennyiben Magyarországon kívülre értékesítünk abban az esetben ezt adómentesen (ÁFA mentesen) tehetjük meg. Ellenben ebben az esetben a bizonyítási teher nem a NAV-on, hanem rajtunk van. Márpedig azt kell bizonyítanunk, hogy az áru az országhatárt vagy az Úniós határt elhagyta. Erre 45 napunk van és elméletileg bármilyen dokumentummal igazolhatjuk, amely arra alkalmas. De mit nevezünk arra alkalmasnak. A legalapvetőbb dokumentumok a CMR és az MRN dokumentumok. A CMR dokumentumot, elvileg a vevőnk fogja aláírni, de ettől függetlenül, hogyan tudunk arról megbizonyosodni, hogy az áru valóban elhagyta Magyarország területét? Egyáltalán honnan fogjuk azt tudni, hogy a vevőnk, valóban az akinek a nevére a számlát kéri? Mert sajnos nagyon sok esetben tapasztaljuk, hogy a tényleges vevő, egy általa kitalált társaság nevére és adószámára kéri a számlát és még a CMR dokumentumot is visszajuttatja a részünkre. Ellenben az adóhatósági megkeresés alapján, a számlán szereplő társaság azt nyilatkozza, hogy soha nem hallott még rólunk és gazdasági kapcsolatban sem állt velünk. És ebben az esetben már ugrott is az értékesítésünk adómentessége. Márpedig ez pikk-pakk kiderül a korábban emlegetett VIES eltérésből adódóan. A könyvelőnk az A60-as nyomtatványon a partnerünk nemzetközi adószámára lejelenti az ügylet értékét, ellenben az állítólagos partner ezt nem fogja megtenni, mivel nem is tud az ügyletről. A NAV pedig ki fogja írni az ellenőrzést. Ezen probléma elkerülésére vagy legalább záros határidőn belül történő kiderülésére számos adózási praktika létezik, ami sok sok milliós büntetéstől kímél meg minket. Olyan büntetéstől, amely egyébként rajtunk kívül álló ok miatt érintené a társaságunkat.

Hallottunk már olyanról is, amikor egy magyar társaság a készletet szeretné így eltüntetni, de ez szintén a VIES eltérés okán fog problémát jelenteni és elég gyorsan kibukni.
 

Természetesen jó dolog ha külföldről ÁFA mentesen lehet terméket vásárolni. Az ÁFA menetesség azt jelenti egyébként, hogy az ÁFA-t nekünk kell bevallani, de egyúttal le is vonhatjuk, tehát egy + - os tételről beszélünk. Ezenkívül van az ÁFA bevallásunkba egy lejelentési kötelezettségünk is az A60-as lapon. Ugyanezt az eladó partner is megteszi a saját országában, ahonnan a NAV megkapja az információt. Tehát ha a külföldi beszerésünket nem jelentjük le, abban az esetben VIES eltérés miatt borítékolható, hogy a NAV pár hónapon belül ellenőrzést fog elrendelni. Ugye bár ÁFA szempontból mondhatni az ügylet semleges (bár ez így teljesen nem igaz) a beszerzett áruval rendelkeznünk kell. Amennyiben pedig nem rendelkezünk vele abban az esetben a NAV vagy vélelmezi, hogy az árut “feketén” értékesítettük vagy pedig azt mondja, hogy nem kapcsolódik ÁFA-s tevékenységünkhöz, értékesítésünkhöz, tehét a bevallásunk (ha jobb esetben bemegy) - levonhatósági oldalát fogja elvitatni, megfelelő bírság és késedelmi pótlék vonzásában.

És itt jönnek a nehézségek, ha valaki kipécézi a társaságunkat és a nevünre szólóan vásárol árut. Ezt pedig a későbbiekben bizonygathatjuk, hogy nem mi voltunk azok...
 

Az adószámtörltéseket óriási számban az adóhatóság 2018. évben kezdte meg, amelyek következménye a társaságok kényszertörlése. Ez azon törekvést alapozza meg, hogy a valóságban csak a jogszabályi feltételek szerint és ténylegesen működő társaságok maradhassan a cégnyilvántartásban.

Az adószám törlések leggyakoribb okai:

1. Beszámoló benyújtásának elmulasztása - magasan a leggyakoribb indok
2. A társaság nem fellelhető a székhelyén cégtáblája nincs kihelyezve
3. Több mint 1 éve nem nyújtott be adóbevallást vagy A60-as összesítő nyilatkozatot a társaság
4. A társaság ügyvezetője nem valós személy

Az adószám törlés legfontosabb következményei:

1. Az adólevonási jog elenyészik
2. Akár kényszertörlés lehet belőle, amely jogerős elrendelését követően megszűnik a társaság
3. Kata alanyiság elvesztése
4. Kockázatos adózói minősítés

Számtalan ügyfelünk keresett meg azzal, hogy törölték/törölni fogják az adószámát segítsünk. Szinte minden adószám törlés esetén elértük a kívánt célt és így ügyfelünk tovább működhetett.

Amennyiben könyvelésével bíz meg, kiemelt figyelmet fordítunk az adószám törlés elkerülése érdekében!

Hamarosan!

Hamarosan...

Hamarosan...

Hamarosan...

Hamarosan...

Hamarosan...