Home » Publikaciok » Cegatvilagitas cegugyek ingatlanugyek » Leleményes CÉGELADÁSOK - Szigorodó ügyvezetői felelősség 2014-ben!

Leleményes CÉGELADÁSOK - Szigorodó ügyvezetői felelősség 2014-ben!

cégeladásA Nav szeptemberben tette nyilvánossá a legnagyobb adótartozással rendelkező cégeket, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon a cégvezetőkre és tulajdonosokra az adótartozás megfizetése érdekében. MEGDÖBBENTŐ ADATOK: AZONBAN, ha jobban megvizsgáljuk ezt a több, mint 1000 céget láthatjuk, hogy a kérdéses időpontokban az adótartozó cégek NEGYEDE külföldi tulajdonosnak (leggyakrabban: szerb, román, ukrán, macedón, bosnyák) került „eladásra”. A cégek másik nagyobb részét jól láthatóan a közelmúltban szintén „eladták”, avval a reménnyel, hogy az adóhiányt felhalmozó cégek ügyvezetői így mentesülnek a felelősség alól. Jó e Önnek a CÉGELADÁS, vagy van megfelelőbb módja a problémák kezelésének?

A Cégeladást azért tartják a tagok és az ügyvezető a cég "eltüntetéséhez" a legmegfelelőbb módnak, hiszen felszámolás esetén nem lehet újból ügyvezető az,  akinek a cége felszámolással szünt meg. Ezért a felszámolás megindítása előtt a tulajdonosok eladják az üzletrészüket az ügyvezető pedig lemond az ügyvezetői tisztségéről, így az adóregisztrációs eljárás során a lemondott ügyvezető az új cégében újból ügyvezető lehet, a stróman ügyvezető bukik meg egy esetleges adóregisztrációs eljárás során. Természetesen a stróman ügyvezető általában elérhetetlen, így felszámolás esetén nem lehetséges az iratok, vagyon felkutatása...

A fenti okok miatt is próbál az új, 2014. márciusban hatályba lévő Polgári Törvénykönyv szigorítani az ügyvezetői tisztség és felelősség szabályain, és feleslegessé tenni a leleményes cégeladásokat.

Új Ptk., Új Felelősség

Az új Ptk. rendelkezései szerint, ha az ügyvezető e jogviszonyával összefüggésben kárt okoz, a társasággal egyetemlegesen lesz felelős a kárért, azaz akár a cégtől, akár az ügyvezetőtől is követelheti kárának megtérítését. Mindez jelentős szigorítást jelent az ügyvezetők számára, akik a jogkörükben okozott károkért eddig igen szűk körben, tipikusan a cég fizetésképtelenségének megállapításához kapcsolódóan feleltek, közvetlenül harmadik személyekkel szemben.

A törvény világossá teszi, hogy az ügyvezetőkkel szemben a hitelezők csak akkor léphetnek fel, ha a társaság vagyonából nem nyertek kielégítést. Az ügyvezetői felelősség alapja az, hogy a társaság fizetésképtelenségével  fenyegető helyzet beállta után a vezető tisztségviselő a hitelezői érdekeket felróható módón figyelmen kívül hagyta. 

A jelenlegi Csődtörvény szerint is fennáll a felelősség

Pert az ügyvezető ellen a HITELEZŐ és a FELSZÁMOLÓ indíthat a felszámolási eljárás ideje alatt! Ők keresettel kérhetik a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a FELSZÁMOLÁS KEZDETÉT MEGELŐZŐ 3 ÉVBEN ügyvezetők voltak, és ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek kielégítését meghiúsították. A törvény szerint az ügyvezetők felelőssége körében vezető tisztségviselőnek minősül az a személy is, aki  a gazdálkozó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen befolyást gyakorol.

Új trend a felszámolóknál

Korábban a felszámolók gyakran tettek büntető feljelentést, azonban manapság sokkal jobban élnek a fentiekben részletezett lehetőséggel és a felszámolás kezdetekor, a felszámolást megelőző 3 évben volt ügyvezetőktől, illetve attól követelik bírósági úton a társaságból kimentett összegeket, akinek tényleges befolyása volt a társaság életére. Az utóbbi szabályt azért hozták, hogy az se tudjon kimenekülni a törvény alól, aki "stróman" ügyvezetőt irányít a háttérből. Tehát a felszámoló megítélésétől függ, hogy büntető feljelentést kezdeményez, vagy polgári bíróság elé viszi az ügyet, kérve a bíróságtól, hogy állapítsa meg az ügyvezető csalárdságát, egyúttal kötelezze őt arra, hogy a hitelezői igényeket a magánvagyonából finanszírozza.

Mentesül a felelősségrevonás alól, ha...

az ügyvezető bizonyítja, hogy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése érdekében.

NEM MENTESÜL AZONBAN AZ ÜGYVEZETŐ, aki a felszámolás kezdő időpontját megelőzően NEM TETT ELEGET AZ ÉVES BESZÁMOLÓ KÖZZÉTÉTELÉNEK, vagy MEGTAGADTA AZ IRAT- és VAGYONÁTADÁSI, TÁJÉKOZTATÁSI kötelezettséget a FELSZÁMOLÓ felé. Ezekben az esetekben a bíróság vélelmezi az ügyvezető rosszhiszeműségét. Az új szabályozás szerint, hiába adja el a tulajdonos a céget, hiába mondanak le az ügyvezetői tisztségről, 3 évig még fennmarad az ügyvezető felelőssége, a magánvagyonával is felelhet, a rosszhiszeműséget pedig akkor is vélelmezik a korábbi ügyvezetőre, ha az eladott cég új ügyvezetői és tagjai nem gondoskodnak a beszámoló közzétételéről.

A tag is felelős nem csak az ügyvezető

A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság esetén az egyedüli tag korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során a CÉGE vagyona nem fedez, ha a bíróság megállapítja, hogy a tag tartósan hátrányos üzletpolitikája felel a tartozásokért.

Ne lehessen adótartozással céget eladni...

Sok, eddig jelentősnek nem mondható szabály született annak érdekében, hogy a csalárdul leleményes módón eljáró tulajdonosokat és ügyvezetőket felelősségre lehessen vonni, azonban a próbálkozások egyenlőre sikertelennek bizonyultak. Felmerülhetne esetlegesen az a szabályozás, hogy ne lehessen a cégeket adótartozással eladni, azonban ilyen szabály még nincsen. Jelenleg, ha valaki el kívánja adni az üzletrészét, evvel a cég feletti tulajdonjogot, az adásvételi szerződésekbe illik belevenni, hogy az új tulajdonos tisztában volt a tartozásokkak, és vállalta is annak rendezését. Ezzel mentesítik a régi tulajdonos-ügyvezetőt. Azt pedig szinte lehetetlen bebizonyítani, hogy szó sem volt a tartozások rendezéséről.

Jó e Önnek a cégeladás? Vagy van más, biztonságosabb mód is a problémák rendezésére?

Összefoglalva úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi felelősségi szabályok alkalmasak arra, hogy az ügyvezetőt vagy a tulajdonosokat a tartozásokért ténylegesen felelősségre vonják, ezért a felmerülő problémákat érdemes átgondoltan kezelni. A későbbi felelősségrevonás megelőzése érdekében azonban azt javasoljuk, hogy “cégeladás” azaz a cég üzletrészeinek átruházása esetén, a társaság tagjának indokolt az átruházás során bizonyítékot gyűjtenie arról, hogy az átruházáskor a TÁRSASÁG FIZETŐKÉPES volt. Különösen megfontolandó ez a kérdés abban az esetben, amikor az átruházás pillanatában a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van, vagy már fizetésképtelen, hiszen ilyenkor az eladó későbbi felelősségét csak annak bizonyításával tudja elkerülni, hogy jóhiszeműen, a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével járt el!

Amennyiben tartozások, kinnlévőségek problémái, likviditási gondok miatt szűnik meg a vállalkozás, attól még a törvény által ismert kimentési indokok alapján alapíthatunk új céget és folytathatjuk is meglévő cégünk működtetését. A gazdaságilag menthetetlen cégek esetében is van lehetőség a jogszabályoknak megfelelően eljárni és pl.: felszámolást kezdeményezni vállalkozásunkkal szemben, így az ügyvezető az egész eljárás alatt kézben tartja megszűnő vállalkozását, és nem függ az ismeretlen új tulajdonosoktól.

Cégeljárások során ügyvédi irodám szolgáltatásai:

  • Cégátvilágítás
  • Cégalapítás, Cégmódosítások
  • Felszámolási eljárások során történő képviselet
  • Végelszámolási eljárások során történő képviselet
  • Adóellenőrzések során történő képviselet