Home » Publikaciok » Cegatvilagitas cegugyek ingatlanugyek » Leleményes CÉGELADÁSOK - Szigorodó ügyvezetői felelősség 2014-ben!

Leleményes CÉGELADÁSOK - Szigorodó ügyvezetői felelősség 2014-ben!

cégeladásA Nav szeptemberben tette nyilvánossá a legnagyobb adótartozással rendelkező cégeket, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon a cégvezetőkre és tulajdonosokra az adótartozás megfizetése érdekében. MEGDÖBBENTŐ ADATOK: AZONBAN, ha jobban megvizsgáljuk ezt a több, mint 1000 céget láthatjuk, hogy a kérdéses időpontokban az adótartozó cégek NEGYEDE külföldi tulajdonosnak (leggyakrabban: szerb, román, ukrán, macedón, bosnyák) került „eladásra”. A cégek másik nagyobb részét jól láthatóan a közelmúltban szintén „eladták”, avval a reménnyel, hogy az adóhiányt felhalmozó cégek ügyvezetői így mentesülnek a felelősség alól. Jó e Önnek a CÉGELADÁS, vagy van megfelelőbb módja a problémák kezelésének?

A Cégeladást azért tartják a tagok és az ügyvezető a cég "eltüntetéséhez" a legmegfelelőbb módnak, hiszen felszámolás esetén nem lehet újból ügyvezető az,  akinek a cége felszámolással szünt meg. Ezért a felszámolás megindítása előtt a tulajdonosok eladják az üzletrészüket az ügyvezető pedig lemond az ügyvezetői tisztségéről, így az adóregisztrációs eljárás során a lemondott ügyvezető az új cégében újból ügyvezető lehet, a stróman ügyvezető bukik meg egy esetleges adóregisztrációs eljárás során. Természetesen a stróman ügyvezető általában elérhetetlen, így felszámolás esetén nem lehetséges az iratok, vagyon felkutatása...

A fenti okok miatt is próbál az új, 2014. márciusban hatályba lévő Polgári Törvénykönyv szigorítani az ügyvezetői tisztség és felelősség szabályain, és feleslegessé tenni a leleményes cégeladásokat.

Új Ptk., Új Felelősség

Az új Ptk. rendelkezései szerint, ha az ügyvezető e jogviszonyával összefüggésben kárt okoz, a társasággal egyetemlegesen lesz felelős a kárért, azaz akár a cégtől, akár az ügyvezetőtől is követelheti kárának megtérítését. Mindez jelentős szigorítást jelent az ügyvezetők számára, akik a jogkörükben okozott károkért eddig igen szűk körben, tipikusan a cég fizetésképtelenségének megállapításához kapcsolódóan feleltek, közvetlenül harmadik személyekkel szemben.

A törvény világossá teszi, hogy az ügyvezetőkkel szemben a hitelezők csak akkor léphetnek fel, ha a társaság vagyonából nem nyertek kielégítést. Az ügyvezetői felelősség alapja az, hogy a társaság fizetésképtelenségével  fenyegető helyzet beállta után a vezető tisztségviselő a hitelezői érdekeket felróható módón figyelmen kívül hagyta. 

A jelenlegi Csődtörvény szerint is fennáll a felelősség

Pert az ügyvezető ellen a HITELEZŐ és a FELSZÁMOLÓ indíthat a felszámolási eljárás ideje alatt! Ők keresettel kérhetik a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a FELSZÁMOLÁS KEZDETÉT MEGELŐZŐ 3 ÉVBEN ügyvezetők voltak, és ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek kielégítését meghiúsították. A törvény szerint az ügyvezetők felelőssége körében vezető tisztségviselőnek minősül az a személy is, aki  a gazdálkozó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen befolyást gyakorol.

Új trend a felszámolóknál

Korábban a felszámolók gyakran tettek büntető feljelentést, azonban manapság sokkal jobban élnek a fentiekben részletezett lehetőséggel és a felszámolás kezdetekor, a felszámolást megelőző 3 évben volt ügyvezetőktől, illetve attól követelik bírósági úton a társaságból kimentett összegeket, akinek tényleges befolyása volt a társaság életére. Az utóbbi szabályt azért hozták, hogy az se tudjon kimenekülni a törvény alól, aki "stróman" ügyvezetőt irányít a háttérből. Tehát a felszámoló megítélésétől függ, hogy büntető feljelentést kezdeményez, vagy polgári bíróság elé viszi az ügyet, kérve a bíróságtól, hogy állapítsa meg az ügyvezető csalárdságát, egyúttal kötelezze őt arra, hogy a hitelezői igényeket a magánvagyonából finanszírozza.

Mentesül a felelősségrevonás alól, ha...

az ügyvezető bizonyítja, hogy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése érdekében.

NEM MENTESÜL AZONBAN AZ ÜGYVEZETŐ, aki a felszámolás kezdő időpontját megelőzően NEM TETT ELEGET AZ ÉVES BESZÁMOLÓ KÖZZÉTÉTELÉNEK, vagy MEGTAGADTA AZ IRAT- és VAGYONÁTADÁSI, TÁJÉKOZTATÁSI kötelezettséget a FELSZÁMOLÓ felé. Ezekben az esetekben a bíróság vélelmezi az ügyvezető rosszhiszeműségét. Az új szabályozás szerint, hiába adja el a tulajdonos a céget, hiába mondanak le az ügyvezetői tisztségről, 3 évig még fennmarad az ügyvezető felelőssége, a magánvagyonával is felelhet, a rosszhiszeműséget pedig akkor is vélelmezik a korábbi ügyvezetőre, ha az eladott cég új ügyvezetői és tagjai nem gondoskodnak a beszámoló közzétételéről.

A tag is felelős nem csak az ügyvezető

A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság esetén az egyedüli tag korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során a CÉGE vagyona nem fedez, ha a bíróság megállapítja, hogy a tag tartósan hátrányos üzletpolitikája felel a tartozásokért.

Ne lehessen adótartozással céget eladni...

Sok, eddig jelentősnek nem mondható szabály született annak érdekében, hogy a csalárdul leleményes módón eljáró tulajdonosokat és ügyvezetőket felelősségre lehessen vonni, azonban a próbálkozások egyenlőre sikertelennek bizonyultak. Felmerülhetne esetlegesen az a szabályozás, hogy ne lehessen a cégeket adótartozással eladni, azonban ilyen szabály még nincsen. Jelenleg, ha valaki el kívánja adni az üzletrészét, evvel a cég feletti tulajdonjogot, az adásvételi szerződésekbe illik belevenni, hogy az új tulajdonos tisztában volt a tartozásokkak, és vállalta is annak rendezését. Ezzel mentesítik a régi tulajdonos-ügyvezetőt. Azt pedig szinte lehetetlen bebizonyítani, hogy szó sem volt a tartozások rendezéséről.

Jó e Önnek a cégeladás? Vagy van más, biztonságosabb mód is a problémák rendezésére?

Összefoglalva úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi felelősségi szabályok alkalmasak arra, hogy az ügyvezetőt vagy a tulajdonosokat a tartozásokért ténylegesen felelősségre vonják, ezért a felmerülő problémákat érdemes átgondoltan kezelni. A későbbi felelősségrevonás megelőzése érdekében azonban azt javasoljuk, hogy “cégeladás” azaz a cég üzletrészeinek átruházása esetén, a társaság tagjának indokolt az átruházás során bizonyítékot gyűjtenie arról, hogy az átruházáskor a TÁRSASÁG FIZETŐKÉPES volt. Különösen megfontolandó ez a kérdés abban az esetben, amikor az átruházás pillanatában a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van, vagy már fizetésképtelen, hiszen ilyenkor az eladó későbbi felelősségét csak annak bizonyításával tudja elkerülni, hogy jóhiszeműen, a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével járt el!

Amennyiben tartozások, kinnlévőségek problémái, likviditási gondok miatt szűnik meg a vállalkozás, attól még a törvény által ismert kimentési indokok alapján alapíthatunk új céget és folytathatjuk is meglévő cégünk működtetését. A gazdaságilag menthetetlen cégek esetében is van lehetőség a jogszabályoknak megfelelően eljárni és pl.: felszámolást kezdeményezni vállalkozásunkkal szemben, így az ügyvezető az egész eljárás alatt kézben tartja megszűnő vállalkozását, és nem függ az ismeretlen új tulajdonosoktól.

Cégeljárások során ügyvédi irodám szolgáltatásai:

  • Cégátvilágítás
  • Cégalapítás, Cégmódosítások
  • Felszámolási eljárások során történő képviselet
  • Végelszámolási eljárások során történő képviselet
  • Adóellenőrzések során történő képviselet

 

 

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.