Ha az egyikőjük rosszul nyilatkozik, vagy akár rosszul emlékszik vissza, a NAV nem fogja elfogadni a kölcsönnyújtást. Nyilatkozatot lehet tenni szóban és írásban, azonban az adóhatóság soha nem hagyja ki azt a lehetőséget, hogy a szülőt tanúként idézze meg.
A vagyonosodási vizsgálat alanya mondhatja, hogy nem kíván az adóhatóság előtt megjelenni, vagy nyilatkozatot tenni, azonban a tanú megjelenése – mint bármilyen más eljárás során – kötelező, ahogy az igazmondásra is figyelmezteti a revizor. A tanúvallomás megtagadható, ha a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója (Ket. 53. § 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól). Azonban, ha az adózó szülője nem tesz megfelelő tanúvallomást, megnehezíti a gyermek vagyonosodási vizsgálatának pozitív kimenetelét.
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 48. § (1) bekezdése szerint az adóhatóság az adózót, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélyt – a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése, illetve az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatása érdekében – felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.
Amennyiben a szülő, nagyszülő adóbevallásából, bankszámláiból, ingatlan eladásából vagy más hiteles módon egyértelműen, teljes bizonyossággal bizonyítható, hogy tudott kölcsönt nyújtani a gyermekének, akkor az adóhatóság nem fogja a szülőt is vizsgálat alá vonni, azonban ez ritka eset. Természetesen nem elegendő bizonyítani, hogy a nagymama eladott egy ingatlant, azt is bizonyítani kell, hogy azt nem költötte el másra.
Az sem elegendő, hogy a bankszámlán volt elég pénz, hiszen azt is bizonyítani kell, hogy azt a kölcsönadó a kölcsönnyújtás előtt felvette. Mint ahogy az is kevés bizonyíték, hogy szabad felhasználású kölcsönt vett fel, mert azt is bizonyítani kell, hogy azt a kölcsönnyújtásra fordította.
Ha az adózó ellen indul egy vagyongyarapodási vizsgálat – ahol kizárólag az ingatlanvásárlás a probléma –, és a szülő tudja azt igazolni, hogy a házára bankkölcsönt vett fel, amelyet az ingatlanvásárlás előtt a gyermekének átutalt, ez például egy tisztán bizonyítható ügylet.
Az, hogy a szülőt ne vizsgálja az adóhatóság, általában csak akkor kerülhető el, ha a vagyonosodási vizsgálat alanya a rövidebb, egyes adókötelezettségek vizsgálata alatt teljes körűen bizonyítani tudja – például egyértelmű bankszámlakivonatokkal –, hogy a kölcsönt megkapta, és azt az ingatlanvásárlás előtt az adózó felvette vagy átutalta a vételárra. Itt azt is bizonyítani kell, hogy a szülő ezt adózott forrásból szerezte, máskülönben rá is vagyonosodási vizsgálat vár.
Amennyiben a szülő kiskorú gyermek nevére vesz egy ingatlant, az adókötelezettséget a szülőnél fogják megállapítani, hiszen a gyermeknek még nincs keresete, így vagyona sincs (néhány ritka példától eltekintve).
A NAV majdnem minden esetben vizsgálja a kölcsönadót
Az adóhatósági gyakorlat szerint, amint az adózó lenyilatkozza, vagy a szerződését bemutatja arról, hogy a kérdéses összeget a szüleitől kapta, a szülő azonnal kap egy vagyonosodási vizsgálatot (kapcsolódó vizsgálat). Akkor kerülhető ez el, ha a szülő adóbevallása, illetve a nála korábban végzett ellenőrzés eredménye azt támasztotta alá, hogy volt akkora jövedelme, amelyből kölcsönadhatott. A szülő vizsgálata során lekérik a bankszámláit, autó-, ingatlanvásárlásait, megvizsgálják a társaságokat, ahol tulajdonos, azaz ugyanolyan vizsgálaton kell keresztülmennie, mint a gyermekének.
Az Art. 98. § (1) bekezdése mondja ki, hogy „az adóellenőr az ellenőrzés során h) az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet”.
Kapcsolódó vizsgálat (Art. 92. § 11. bekezdése): „Ha az adóhatóság az adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó ellenőrzését rendeli el (kapcsolódó vizsgálat), a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az adózónál vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges.
Az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható. Az adóhatóság az adózót a kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról értesíti.
A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá eső ellenőrzés esetén a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának az ellenőrzési határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni. Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megelőzően kerül sor, a kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjának a beszerzett adatok, bizonyítékok rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni.”
Becslés
Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg.
Itt fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy az adóhatóság a kölcsönadónál is megállapíthatja az adóhiányt. Így tehát, ha adott például egy keresőképes, azonban csak 19 éves gyermek, akinek az ingatlanvásárlását vizsgálja az adóhatóság, és bizonyíthatóan a szülő vásárolta neki az ingatlant az adózatlan jövedelméből (például a szülő bankszámlájáról történtek az utalások), akkor az adóhiányt a szülőnél fogják megállapítani.
Az Art. 108. § (9) bekezdése szerint a becslés alapján számított adóalaptól, költségvetési támogatás alapjától való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja. Ha az adózó ezen bizonyítás körében más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, az adóhatóság az érintett más adózónál – ha az adózó állítását az adózó bevallása, az érintett más adózó bevallása, illetve a nála korábban végzett ellenőrzés eredménye nem támasztja alá, és az ellenőrzés elrendelését e törvény egyéb rendelkezése nem zárja ki – a kapcsolódó vizsgálatot haladéktalanul elrendeli, és – a feltételek fennállása esetén – a kapcsolódó vizsgálat során a becslés szabályait alkalmazza.
A törvény 109. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
Szülői kölcsön a párnacihából
Miért ne lehetne a szülőnek tíz-húsz évvel korábban keletkezett jövedelme a párnacihában? Lehet, azonban a NAV ezt más bizonyítékok hiányában nem fogadja el. Ha a szülő 15 évvel ezelőtt eladott ingatlanból adott kölcsön 2 éve a gyermeknek úgy, hogy annak fedezetét semmilyen bizonyíték (például bankszámla) nem alapozza meg, a lottó ötössel egyenlő az esélye annak, hogy ezt a hivatkozást elfogadja az adóhatóság. Magyarországon nagy hagyománya van az otthon tartott pénznek, azonban ezt a tényt semmilyen bizonyítékokkal nem lehet alátámasztani, a tanúk pedig ilyenkor kevésnek bizonyulnak.
Ugyanígy, ha a nagymamának az utóbbi 10 évben más jövedelme nem volt, csak a nyugdíj, nehezen elhihető, hogy 2 éve vásárolt az unokájának egy több milliós ingatlant az otthon összekuporgatott vagyonából.
Összefoglalva az adóhatóságot csak teljes körű bizonyítékokkal, szakszerű nyilatkozatokkal és tanúvallomásokkal lehet meggyőzni, bemondásra keletkezett, évtizedekkel ezelőtti jövedelmekkel nem.
Kölcsön helyett ajándékozás?
Egyszerűen megfogalmazva a kölcsönt vissza kell fizetni, az ajándékot pedig nem. Szülőtől kapott ajándék után nem kell illetéket fizetni, mert az ajándékozás egyenes ági rokonok között illetékmentes. Testvértől vagy idegen magánszemélytől kapott ajándékozás esetén viszont 18 százalék illetéket kell fizetni. Kölcsön esetén az adóhatóság sokszor megkérdezi, mi arra a garancia, hogy a kölcsönt visszafizetik? Amennyiben nincs fedezet (például jelzálog), a NAV szerint a kölcsönnyújtás nem életszerű.
Az illetékekről szóló törvény 12. § (1) bekezdése szerint az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18 százalék. A (2) bekezdés szerint a lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési és ajándékozási illeték mértéke 9 százalék.
A 13. § (5) bekezdése kimondja: a megajándékozottnak az ajándékot terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után – ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie. Kivéve, ha a vagyonszerző az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is).