A katás vállalkozások és a kisadózó a kataalanyiságuk alatt mentesülnek az alábbi adónemek megállapítása, bevallása és megfizetése alól:
- vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó,
- társasági adó,
- a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás,
- a szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás.
A kata azonban nem választható minden vállalkozási formánál.
Az adó alanya:
- az egyéni vállalkozó,
- az egyéni cég,
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság lehet.
Ha a tervezett tevékenységhez a kata lenne a legmegfelelőbb, akkor adóoptimalizálási szempontból nem ajánlott például kft.-t alapítani, mert ott ez az adózási forma nem választható.
Természetesen a döntésnél más szempontokat is figyelembe kell venni, de érdemes alaposan meggondolni, hiszen a kata választásával sok adminisztratív tehertől és fizetési kötelezettségtől mentesülhet az adózó.
Ha a vállalkozás formáját sikerült eldönteni, akkor az alapítással összefüggésben további adózást érintő kérdések merülnek fel.
A cégbejegyzési eljárás során a cégbejegyzési kérelem részeként ki kell tölteni egy nyilatkozatot a NAV számára
A nyilatkozaton meg kell adni az áfafizetési kötelezettség megállapításának a módját. Többnyire ez az általános szabályok szerint történik. A nyilatkozaton lehetőség van azonban különleges adózási módokat, alanyi adómentességet, illetve pénzforgalmi elszámolást, valamint az ingatlan bérbeadás és értékesítés vonatkozásában – az általános szabálytól eltérő módon – adókötelessé tételt választani.
A nyilatkozat kitöltésénél szintén célszerű körültekintően eljárni, ha kell, szakember segítségét igénybe venni. A nem megfelelő választás ugyanis hosszú távon okozhat kárt a vállalkozásnak.
Az ingatlan-bérbeadás és értékesítés adókötelessé tétele olyan kötöttség, amelytől a választás évét követő 5. naptári év elteltéig nem lehet eltérni, vagyis 5 éven keresztül a bérleti díjakat áfásan kell számlázni.
Ha azonban nem választja az ingatlan-bérbeadás adókötelessé tételét, akkor a bérbeadáshoz kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások áfáját nem helyezheti levonásba. Ezért, ha a tervezett tevékenységek között ingatlan-bérbeadás is szerepel, akkor minden szempontot figyelembe véve kell megalapozott döntést hozni.
Az alanyi adómentesség előnye, hogy a vállalkozást néhány kivételtől eltekintve nem terheli áfabevallási és -fizetési kötelezettség, ám hátránya, hogy a beszerzést terhelő adó nem vonható le.
Választhatóságának feltétele a tevékenységet kezdő adóalanyok esetében, hogy a bejelentés adóévében a várható árbevétel időarányosan nem haladhatja meg az alanyi adómentesség választására jogosító évi 6 000 000 forintos összeghatárt.
Alanyi adómentesség választását megelőzően át kell gondolni, hogy a tevékenységgel kapcsolatban lesznek-e nagyobb kiadások, amelyek beszerzéséhez magas áfafizetés kapcsolódhat, például iroda, üzlethelyiség kialakítása, tárgyi eszközök beszerzése, mert azok áfája alanyi adómentesség választása esetén nem vonható le.
Alanyi adómentességet annak érdemes választani, aki belföldön, viszonylag alacsony költséggel járó szolgáltatásnyújtást, szellemi tevékenységet végez, ahol nincs jelentős összegű visszaigényelhető áfa. Továbbá abban az esetben, ha a szolgáltatást főként magánszemélyeknek értékesíti.
Ha a tevékenységét kezdő adóalany bejelentkezéskor nem él a választás jogával, akkor alanyi adómentességet legkorábban a bejelentkezést követő adóévre választhat. Azaz az első évében áfás marad. A következő adóévre vonatkozó választás bejelentését legkésőbb december 31-éig kell megtenni.
A pénzforgalmi elszámolás azt jelenti, hogy egyes kivételektől eltekintve az áfát csak arra az időszakra kell megállapítani, bevallani, amikor az értékesítés adót is tartalmazó ellenértékét a vevő kifizette, illetve az áfa levonásba is csak akkor helyezhető, amikor a szállítói számla kiegyenlítésre kerül.
A pénzforgalmi elszámolás induló vállalkozás esetén akkor választható, ha a vállalkozás kisvállalkozásnak minősül vagy minősülne, belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van és az árbevétele várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg az évi 125 000 000 forintos bevételi összeghatár időarányos részét.
Pénzforgalmi elszámolást célszerű választani olyan induló kisvállalkozásoknak, amelyek valamely okból nem lehetnek alanyi mentesek (átlépnék a hatmilliós határt, vagy várhatóan nagy összegű levonható áfájuk lesz), a pénzforgalmi áfás bevételi értékhatár alatti éves bevételre számítanak, és akiknél a vevők előre láthatóan hosszabb fizetési határidővel fognak fizetni. Pénzforgalmi elszámolás esetén ugyanis nem kell a vállalkozásnak a vevők által még ki nem fizetett áfát megfinanszírozni.
A NAV nyilatkozaton további különleges adózási módok választhatók, mint például:
- mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos különleges jogállás szerinti,
- használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályok szerinti és
- utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok szerinti adózási módok.
Továbbá a cégbejegyzésnél kérhető a közösségi adószám megállapítása is.
Ha sikerül kiválasztani a legmegfelelőbb vállalkozási formát és adózási módot, továbbá a cégbejegyzési kérelmet is benyújtották, akkor az újonnan alakult cégnek még át kell esnie az adóregisztrációs eljáráson.
Az adóregisztrációs eljárás során az adóhatóság az adószám megállapítását megelőzően a bejelentett adatok és a nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével megvizsgálja, hogy van-e az adószám megállapításának valamilyen akadálya.
Az adószám megállapítását az adóhatóság megtagadja, ha
- a vezető tisztségviselő,
- a képviseletre jogosult tag, vagy
- kft. és zrt. esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, vagy részvényes,
- egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes
olyan, az Art. 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely:
a) a kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott 15 millió forintot (a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot) meghaladó adótartozással rendelkezik, amely 180 napja folyamatosan fennáll, vagy
b) ugyanilyen mértékű adótartozással 5 éven belül jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszonya a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 180. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy
b) adószámát 5 éven belül az adószám 24/A § szerinti felfüggesztését, követően, vagy a 24/B § szerint, illetve a 24/D § (2), illetve a 24/F § (6) bekezdésében felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölték, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján, vagy azt követően bármelyik nap fennállt.
Fentieket figyelembe véve már a cég alapításánál célszerű megfontoltan eljárni. Ha szükséges, akkor megfelelő szakember segítségét igénybe véve megalapozott döntést hozni a létesíteni kívánt vállalkozás formájára és a választott adózási módjára vonatkozóan. Nagy gondot kell fordítani a vezető tisztségviselők és a tagok személyének kiválasztására is, hogy az alapítás minél zökkenőmentesebb és bosszúságok nélküli legyen.