Fontos arra figyelmet fordítani, hogy a munkavállalóval kötött szerződésben hogyan állapodnak meg a felek a munkavégzés helyére vonatkozóan. Ha ugyanis a szerződésben a munkavégzés helye az ország egész területére kiterjed, akkor belföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett összeg a munkavállalónál teljes egészében jövedelemnek számít és adóköteles. Az ő többletköltségeit magasabb munkabérrel lehet kompenzálni. Ha azonban a munkaszerződés szerint a munkavállaló pl. Budapesten, vagy más településen belül látja el feladatát, akkor az ezen kívül történő munkavégzés már kiküldetésnek minősülhet és az arra tekintettel kapott költségtérítés a kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint akár adómentes is lehet.
Igazolás nélkül elszámolható költségek
Az Szja törvény és a lentebb idézett kormányrendelet szerint a magánszemély jövedelmének megállapításánál igazolás nélkül, költségként elszámolható a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban - engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző -gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott részére belföldi kiküldetésre tekintettel fizetett 3.000 Ft napidíj-átalány. Tehát, ha a feltételek fennállnak, akkor az ilyen jogcímen fizetett napi 3.000 Ft adómentes.
Ez azonban csak a törvény által meghatározott körben, azaz az engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végzők tekintetében alkalmazható. Erre vonatkozóan azonban a törvény úgy rendelkezik, hogy az engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne nyújtható. Továbbá a 3000 Ft átalány csak akkor jár, ha a kiküldetés legalább 6 óra és ha más költségtérítést a szállásra, étkezésre a magánszemély nem kap. A 3000 Ft napidíj-átalányon kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek számolhatóak el.
Étkezés
Ha a kifizető a szállásdíjban foglalt reggelin felül más étkezést is térít a kiküldetésre való tekintettel, akkor az egyes meghatározott juttatásnak minősül és a kifizető 2017-ben köteles megfizetni az ilyen jogcímen kifizetett összeg 1,18 szorosa után 15% Szja-t és 22 % Eho-t.
Azaz az étkezés térítésével összefüggésben a kifizetőnél 43,66 % közteher merül fel.
2018.01.01-től az egészségügyi hozzájárulás mértéke 22%-ról 19,5%-ra csökkent. Így az egyes meghatározott juttatások esetében az összes közteher mértéke már nem 43,66 %, hanem 40,71%.
Munkavállaló belföldi kiküldetése céges autóval
A személyi jövedelemadó törvény tartalmazza a kiküldetés, illetve a hivatali, üzleti utazás fogalmát.
- Kiküldetés különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés,
- Hivatali, üzleti utazás pedig a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás.
A hivatali, üzleti utazásra tekintettel a fenti fogalom meghatározások figyelembevételével akkor fizethetők ki adómentesen az Szja. törvény szerinti alább felsorolt költségtérítések, napidíjak, ha az a magánszemély jövedelmének megszerzését, a kifizető tevékenységét szolgálja és a munkavégzés a munkaszerződéstől eltérő helyen történik. Ha a munkaszerződésben az szerepel, hogy munkáját az Ország területén változó helyszíneken látja el a munkavállaló, akkor az ilyen munkavállalónak belföldi kiküldetésre tekintettel fizetett összeg teljes egészében jövedelemnek számít és adóköteles. Ezért nagyon fontos, hogy a munkaszerződésben a felek e tekintetben hogyan állapodnak meg.
Adómentes belföldi hivatali, üzleti utazásra kapott költségtérítés
Az Szja. törvény rendelkezései szerint a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni:
a) a bizonylat alapján elszámolt, hivatali, üzleti utazás költségét és szállás díjat
b) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy árát, valamint azt az étkezési költséget, amit az utazási jegy, vagy a szállásköltség (ennél csak a reggeli!) szokásosan tartalmaz
c) a külön kormányrendeletben meghatározott napidíj, vagy napidíjátalány a feltételek teljesülése esetén (437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről)
d) étkezés és más szolgáltatás, amelynek értéke egyes meghatározott juttatásnak minősül és aminek adó- és járulékterheit a kifizető viseli. (szja törvény 69. § és 70. § (1) bekezdés a) pont)
Az adómentesen adható költségtérítésekről részletesen
- a bizonylat alapján elszámolt, hivatali, üzleti utazás költségét és szállás díjat
A hivatali, üzleti utazás költségének és a szállásdíjnak a bizonylat alapján történő elszámolhatóságának feltételeit az Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja tartalmazza.
Szja tv. 7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
g) a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) - ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy - ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg - ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek;
Az Szja tv. a jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások között említi azokat a kiadásokat, amelyek az elszámolhatóságukat tartalmazó fejezetben leírt rendelkezéseknek (mértékek, feltételek stb.) nem felelnek meg;
Így az utazás, vagy a szállásdíj költsége nem számolható el, ha az nem felel meg a hivatali, üzleti utazás fogalmában meghatározottaknak, valamint ha arról nincs bizonylat. Az Szja tv. 3. számú mellékletének „Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről” szóló fejezetében úgy rendelkezik, hogy költségként nem számolhatóak el az utazásra, szállásra fordított kiadások abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;
b) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy árát, valamint azt az étkezési költséget, amit az utazási jegy, vagy a szállásköltség (ennél csak a reggeli!) szokásosan tartalmaz
Szja tv. 7. § (1)
q) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is;
Ennél a pontnál érdemes megjegyezni, hogy a hivatali, üzleti utazás költségei között a törvény nem engedi teljesen adómentesen elszámolni az étkezés költségét, kivéve a szálláshely árában felszámított reggelit.
c) a külön kormányrendeletben meghatározott napidíj, vagy napidíjátalány a feltételek teljesülése esetén (437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő unkavállaló költségtérítéséről)
Az Szja tv. a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott igazolás nélkül adható költségtérítés költségként történő elszámolását is elfogadja, ha az megfelel a „II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek” fejezet 3. pontjában foglaltaknak:
- A belföldi hivatalos kiküldetésben (a továbbiakban: kiküldetés) lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár. A napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el.
- Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg. A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíj-átalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.
- Nem számolható el napidíj
a) ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el,
b) ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja.
d) étkezés és más szolgáltatás, amelynek értéke egyes meghatározott juttatásnak minősül és aminek adó- és járulékterheti a kifizető viseli. (szja törvény 69. § és 70. § (1) bekezdés a) pont)
2018.01.01-től az egészségügyi hozzájárulás mértéke 22%-ról 19,5%-ra csökkent. Így az egyes meghatározott juttatások esetében az összes közteher mértéke már nem 43,66 %, hanem 40,71%.