Cégautóadót kell fizetnie a társaságnak
- a tulajdonában lévő személygépjárművek után, valamint
- azok után a személygépjárművek után is, amelyekre a társaság költséget, ráfordítást számol el, ide értve különösen például az üzemanyag és kenőanyag, a javítás, a karbantartás költségét, a személygépkocsi bérleti, illetve lízingdíját, az értékcsökkenést, a kötelező felelősségbiztosítást, a baleseti adót és a cascót, illetve a gépjárműadót is (Gjt. 17/A § (1) bekezdés).
A fenti jogszabályhely rendelkezései szerint cégautóadó-fizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha belföldi vagy akár külföldi rendszámú személygépkocsi használata alapján bármely – például a fent felsorolt valamelyik – költséget számolnak el az gépjárműhöz kötődően
Hatósági nyilvántartásban nem szereplő – például külföldi rendszámú – személygépkocsi esetén az a személy vagy szervezet lesz az adó alanya, annak kell a cégautóadót bevallani és megfizetni, aki/amely a személygépkocsi használata után költséget számol el.
Az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban költséget számoltak el.
Mikor kell menetlevél vagy útnyilvántartás?
Menetlevél, illetve fuvarlevél az autóbuszok és tehergépjárművek esetén kötelező. Útnyilvántartás pedig elsődlegesen a magánszemély költségelszámolásához szükséges.
A cégautóadót megfizető társaság esetén útnyilvántartásra akkor lehet szükség, ha arra a gépjárműre, amelyre vonatkozóan cégautóadót fizet, olyan költséget számol el, amelynek áfáját – vagy annak egy részét – levonásba helyezi.
Az áfatörvény egyik alapelve, hogy az adóalany a rá áthárított áfát csak olyan mértékben vonhatja le, amilyen mértékben a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében használja, hasznosítja. A magáncélú használat pedig nem tartozik ide. Ezért, hogy bizonyítható legyen, a levonási jog gyakorlása megfelel az áfatörvény rendelkezéseinek – csak olyan mértékben történt áfalevonás, amilyen mértékben azt a törvény engedi – szükség lehet az útnyilvántartás vezetésére.
Példák a cégautóadó fizetésére
a) Ha egy társaság külföldről bérli a személygépjárművet és az üzemanyagot számla alapján elszámolja, azonban áfalevonás nincs a költségekkel összefüggésben, cégautóadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak, mert a külföldről bérelt gépjárműre költséget (bérleti díj, üzemanyag) számol el.
b) Leggyakoribb eset, ha egy társaság belföldön lízingel gépjárművet, amelynek költségeit elszámolja, az elszámolt költségekkel összefüggésben áfa levonására kerül sor. Cégautóadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak, mert a személygépkocsi pénzügyi lízingbe adása esetén a lízingbe vevő (és nem a tulajdonos lízingtársaság) lesz az adóalany.
Útnyilvántartás vezetésével a magánhasználat mértékét vagy a magánhasználat hiányát lehet adott esetben igazolni.
Erre például akkor lehet szükség, ha a személygépjármű használatára elszámolt költségekkel összefüggésben áfalevonás történik (a b) pont szerint). Levonásba csak akkor helyezhető az ilyen költségek előzetesen megfizetett áfájának törvényben meghatározott része, ha a költség a vállalkozás tevékenységével összefüggésben merült fel. Ezt pedig az útnyilvántartással lehet alátámasztani.
Az a) pont szerinti esetben alapvetően nincs szükség útnyilvántartásra.
Magánszemély tulajdonában lévő gépjármű céges használata
Ha a társaság magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsit használ, akkor a magánszemélynek keletkezhet cégautóadó-fizetési kötelezettsége.
A magánszemély akkor minősül a cégautóadó alanyának – akkor keletkezik bevallási és adófizetési kötelezettsége –, ha
- a tulajdonában lévő jármű után költséget számol el,
- a magyar rendszámú személygépkocsija után más számol el költséget (például a társaság üzemanyagkártyáját használják és így könyvelik le)
- a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget számol el (például szlovák rendszámú autóval jár és a társaság üzemanyagkártyájával tankol ), valamint, ha
- az általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után ő maga vagy más költséget számol el.
Ha tehát a magánszemély tulajdonában lévő járművet a társaság használja és költséget – például üzemanyagköltséget – számol el, akkor a magánszemélynek cégautóadót kell fizetnie.
Amikor a magánszemélynek nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettsége
A Gjt. szerint nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség, ha a magánszemély a céges használatra tekintettel kizárólag az szja-törvény szerinti költségtérítést kapja, ami
- vagy a kiküldetési rendelvény alapján hivatali-üzleti utazás esetén a megtett kilométerre az üzemanyag-fogyasztási normával és legfeljebb a NAV által közzétett üzemanyagárral számított, valamint a kilométerenként 15 forintos általános személygépkocsi normaköltség (szja-törvény 17/A (2) bekezdés, 7. § (1) bekezdés, szja-törvény 3. számú melléklet)
- vagy a munkába járásra az szja-törvény 25. paragrafusának 2) bekezdése szerint kapott kilométerenként 15 forint költségtérítés, azzal, hogy a magánszemély e tekintetben egyébként költséget nem számolhat el.
A cégautóadót fő szabály szerint negyedévenként önadózással (mely ez esetben adómegállapítási, adóbevallási és adóbefizetési kötelezettséget jelent) kell megállapítani a naptári év minden olyan hónapjára, amelyekben az adókötelezettség fennáll. A bevallást a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell benyújtani az állami adóhatósághoz az általa rendszeresített nyomtatványon, és ugyaneddig esedékes az adó megfizetése is a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076167 számú, NAV Cégautóadó bevételi számla elnevezésű számlára.
Az előzőekben említett határidő eltér az öröklés útján megszerzett személygépkocsi esetén, ugyanis ebben az esetben az adókötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A cégautóadó bevallására a 2018. évben – minden adóalany, tehát a magánszemélyek és a kifizetők vonatkozásában is – a 1801-es bevallás szolgál.