Katások figyelem! Ez a különbség a 12 millió forintos áfa alanyi mentesség és a 12 millió forintos kata bevételi határ között

A legtöbb katát választó adózó nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a 12 millió forintos áfa alanyi mentesség és a 12 millió forintos kata bevételi határ között, pedig ha ezt az értékhatárt megközelíti és nem figyel, komoly problémája lehet. Cikkünk ennek elkerülésében igyekszik segítséget nyújtani.

Jelen írásunkkal a kata és az alanyi mentesség értékhatár-számítása közötti különbségekre szeretnénk felhívni a figyelmet. A cikkben nem térünk ki többek között az értékhatárba beszámítandó, illetve be nem számítandó bevételekre, a kata vagy az alanyi mentességnél a szabályok alóli kivételekre.

1. Mit is jelent a kata 12 millió forintos bevételi határa?

Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel, amit mindenki mond, és amiről a legtöbb írás szól! Katásként 12 millió forintos árbevételig (ez nettó árbevétel, tehát nem befolyásolja, hogy áfás vagy alanyi mentes-e egy vállalkozó) 25 000, 50 000 vagy 75 000 forintos havi tételes adót kell fizetni, illetve megfelelő választás esetén 50 000 forintos éves iparűzési adót (Budapesten).

Katamértékek

♦ 25 000 forint a kata, ha valakinek a vállalkozás mellett van egy főállása.
♦ 50 000 forint a kata, ha nincs főállás és az alap nyugdíjat választjuk.
♦ 75 000 forint a kata, ha nincs főállásunk és „emelt” nyugdíjat választunk.

Tehát kata szempontjából a 12 millió forintos értékhatár azt jelenti, hogy ezen éves bevételig nem terheli a katán és iparűzési adón kívül egyéb adófizetési kötelezettség a vállalkozást, az adózott jövedelemnek minősül és főállású katásként biztosítási jogviszonyt keletkeztet.

Amennyiben tört évben katázunk

Amennyiben a kata adózásra évközben térünk át, úgy arányosítani kell a maximum árbevételi határt. Tehát ha április 1-jétől választjuk a kata adózási formát, úgy 9 millió forintos árbevételig van megfizetve ezen évben az adó.

A kata bevételi korlátjának átlépése

Amennyiben átlépjük a kata 12 millió forintos éves korlátját, abban az esetben sem történik tragédia, de érdemes bekalkulálni, hogy a 12 millió forintot meghaladó bevételt 40 százalékos adófizetési kötelezettség terheli. Egy példán levezetve: 13 millió forintos éves bevétel esetén az alap adófizetési kötelezettségen felül 400 000 forintos adófizetési kötelezettség keletkezik.

Csak a megszerzett bevétel számít

A kata adózási mód egyik előnyös szabályozása, hogy az értékhatárba csak a megszerzett bevétel számít bele. Tehát attól, mert leszámláztunk akár 16 millió forintos összeget, nem kell a 12 millió forintot meghaladó 4 millió forint után a 40 százalékos adót, azaz 1 600 000 forintot megfizetni, csak ha az be is folyt. Itt van egy kis mozgástér, amellyel a katafizetési kötelezettség tervezhető. Például, ha van keretünk az adott évre, megkérhetjük ügyfelünket, hogy fizessen előleget, vagy ha úgy alakul, hogy átlépnénk a 12 millió forintos bevételt, akkor akár köthetünk egy részletfizetéses megállapodást.

2. Mit is jelent az alanyi mentesség 12 millió forintos határa?

Tapasztalatunk alapján a legtöbb adózó ugyanazt gondolja az áfa alanyi mentesség működéséről, mint a katáról – amelyet az előbb mutattunk be röviden, viszont itt komoly tévedésbe eshet a vállalkozó.

Az alanyi mentesség lényege

Az áfa alanyi mentesség lényege egy jog, azaz választási lehetőség, hogy főszabály szerint éves 12 millió forintos árbevételig nem kell az értékesítésre áfát számolni és áfabevallást sem kell beadni. Igaz, cserébe beszerzéseinkkel kapcsolatban sem élhetünk áfalevonási jogunkkal, tehát egy esetleges alanyi menetesség választását, vagy az áttérést mindig az adott vállalkozás vonatkozásában érdemes értékelni. Alapvetésként elmondható, hogy ahol a megrendelő magánszemély vagy alanyi mentes vállalkozás, a szolgáltatásnyújtás/termékértékesítés során a költségek nem számottevőek, abban az esetben mindenféleképpen érdemes az alanyi mentesség választása.

Az évközi alanyi mentesség választása

Amennyiben egy vállalkozást évközben indítunk és alanyi mentességet választunk, abban az esetben a 12 millió forintos értékhatárt szintén arányosítani kell. Ellentétben a kataalanyisággal az áfa alanyi mentes választásra évközben nem lehet áttérni, kizárólag ha az vállalkozás indításhoz kapcsolódik.

Az alanyi mentesség határának átlépése

Amennyiben átlépjük az évi 12 millió forintos értékhatárt, abban az esetben már a legelső számlára – amellyel azt átlépjük – áfát kell felszámítani és megfelelő bevallást beadni. Egy példán bemutatva, amennyiben 9 milliós számlakiállításunkat követően 4 millió forintos számlát állítanánk ki, abban az esetben a teljes 4 millió forintos nettó összegre rá kell számolni a megfelelő mértékű áfa összegét – tehát nem csak a 12 millió forintot meghaladó részre, illetve természetesen ezen időpontot követően kiállított számláinkra is ez érvényes.

Ha túllépjük akkor 2 évre kiesünk az alanyi mentességből!

A katafizetéshez képest a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a következő 2 évben nem választhatjuk az alanyi mentes adózási módot!

További problémát vet fel, ha nem vesszük észre, hogy átléptük a 12 milliós számlázási (!) alanyi mentes limitet, mert ebben az esetben a megrendelőnktől már sokkal nehezebb lesz behajtani a leszámlázni elfelejtett áfa összegét – főleg abban az esetben, ha magánszemélyről van szó. Sajnos több olyan példával találkoztunk, ahol nem vették észre, hogy átlépték a határt.

Áfa szempontjából a teljesítés számít

Míg a kata szempontjából a bevétel megszerzésének az időpontja, addig áfa szempontból a teljesítés időpontja számít. A teljesítés napja az áfás vállalkozások legfontosabb dátuma (kivétel a pénzforgalmi áfát választóknak), mivel az adókötelezettség ezen időponthoz kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy attól mert egy számlát nem állítunk ki, vagy mert egy számlát a teljesítéstől eltérő dátummal állítunk ki, az áfafizetési kötelezettség beáll. És akkor is, ha kiállítjuk a számlát, mivel ebben az esetben maga a számla kiállítása keletkezteti az adófizetési kötelezettséget.

Nézzünk meg ezt példákon levezetve! Van egy folyamatos teljesítésű ügyletünk, amelyet minden hónapban számlázunk és a fizetési határideje a teljesítés napja, legyen ez minden hónap 15-e. Ebben az esetben attól függetlenül, hogy nem állítjuk ki a számlát december 15-én az áfafizetési (felszámítás) kötelezettségünk ugyanúgy beáll, tehát beszámít az alanyi mentes értékhatárba. Vagy tegyük fel, hogy egy teljesítési igazolás december 20-ára szól, de mi a számlát csak jövő évi teljesítési időponttal állítjuk ki, ebben az esetben is az áfafizetési kötelezettség (vagy mentességi értékhatárba számítás) decemberre számít.

Egy adóellenőrzés esetén

Tegyük fel, hogy egy adóellenőrzés feltárja, hogy egy év tekintetében kicsúsztunk az alanyi mentesség határából (mert nem jól állítottuk ki a számlát, vagy nem vettük észre a határátlépést), ebben az esetben a következő évekre kiállított számlákra is rá (vagy vissza) kell számítani az áfa összegét! Ráadásul ellenőrzés esetén 50 százalékos bírsággal is számolhatunk az áfa összegére vetítve, és nagy eséllyel maga az áfa behajtása ügyfeleinktől sem lesz egyszerű.

Adózóna cikkünkben táblázatban összehasonlítva a két 12 millió forintos értékhatárt

Kocsis Zoltán Tamás 

Dr. Szeiler & Partners Kft. ügyvezető, okleveles közgazdász