Ennek alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásáról számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 %-át.
Ha a telekvásárlásnál nem nyilatkozott külön adatlapon (B400 adatlap) a lakóház építési szándékáról, lehetősége van az illetékről szóló fizetési meghagyás véglegessé válásáig ezt megtennie külön nyilatkozatban a NAV-felé.
Az illetékmentesség feltétele, hogy 4 éven belül a lakóház felépüljön. A határidő lejártát megelőzően, a vagyonszerző nevére kiállíott használatbavételi engedéllyel igazolható az mentesség. A határidőt követően a beépítés tényét nem kell igazolni, ugyanis a NAV megkeresi a területileg illetékes építésügyi hatóságot. A 4 éves határidő meghosszabbítására semmilyen módon nincs lehetőség.
Lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak az az ingatlan minősül, ami a területileg illetékes építésügyi hatóság igazolása alapján a helyi építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet, vagy olyan földrészlet volt az illetékkötelezettség keletkezésének napján, melyen szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll. Lakóépületnek minősül az épület, ha abban a lakáscélú helyiségek aránya az 50%-ot meghaladja.
A lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása, egyesülése, szétválása vagy magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítését az ingatlant megszerző jogutód, örökös is teljesítheti. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány igazolja.
- Az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulása keretében
történő vagyonszerzés illetékmentessége ( Itv. 26. § (1) bekezdés v)
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulása keretében történő vagyonszerzés.
- Egyenes ági rokonok egymás közötti vagyonátruházásának illetékmentessége ( Itv.
26. § (1) bekezdés za)
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az egyenes ági rokonok egymás közötti vagyonátruházásából származó vagyonszerzés. Minden felmenő és lemenő egyenes ágbeli rokon e fogalomkörbe tartozik, függetlenül attól, hogy a rokonságot leszármazás (házasság, apaság megállapítása) vagy örökbefogadás hozta-e létre.
- Házastársak egymás közötti vagyonátruházásának illetékmentessége ( Itv. 26. § (1)
bekezdés zb)
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a házastársak egymás közötti vagyonátruházásából származó vagyonszerzés.
- Házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés illetékmentessége ( Itv. 26. § (1) bekezdés zc)
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.
A bejegyzett élettársak vagyonszerzései vonatkozásában az Itv. rendelkezéseinek alkalmazásakor a házastársakra vonatkozó illetékkedvezményi és illetékmentességi szabályok figyelembevételével jár el a NAV. A bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.
- Lakástulajdonnak a magánszemély bérlő vagy annak magánszemély örököse általi megvásárlására vonatkozó illetékmentesség (Itv. 26. 1a b)
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon magánszemély bérlő vagy
annak magánszemély örököse általi megvásárlása, ha a lakás a lakásbérleti szerződés
megkötéséig a magánszemély bérlő tulajdonában állt, és a tulajdonjogot a lakásbérleti
szerződés megkötése érdekében adták át a bérbeadónak.
- Vállalkozó által értékesített új lakás tulajdonjogának megszerzése esetén járó illetékmentesség (Itv. 26. § (1) f )
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett, 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. A mentesség feltételeinek teljesülését – amennyiben az az adásvételi szerződésből nem állapítható meg – a vagyonszerzőnek kell a NAV-nál a vállalkozó e feltételek teljesüléséről szóló nyilatkozatával igazolni.
Vállalkozó által értékesített új lakás szerzése esetén járó illetékkedvezmény
Ha az új lakás forgalmi értéke vagy a vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatással csökkentett értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt.
- Kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés illetékmentessége (Itv. 26. §. (1) g)
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés, ha a vagyonszerző nyilatkozik, hogy nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége,
a) amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap) százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 9%-ot vagy
b) amelynek jogszabályai szerint – nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén – a társasági adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 9%- ot vagy c) amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 9%-os mértéket elérő adó.
- Sportcélú ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése esetén járó illetékmentesség (Itv. 26. § (1) i)
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a sportcélú ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a szerződéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja.
- Ügyvédi irodák közötti, átalakulással bekövetkező vagyonszerzés illetékmentessége ( Itv. 26. § (1) bekezdés o)
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesülés, szétválás), kamarai formaváltással bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő iroda a korábbinak jogutódjai lesz.
- Termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése (Itv. 26. § (1) bekezdés p)
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig
pa) a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,
pb) a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és
pc) a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.
- Kedvezményezett eszközátruházás keretében történő vagyonátruházás után járó illetékmentesség (Itv. 26 § (1) q)
Mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól q) ingatlannak, illetve a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétnek a Tao tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházása, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
qa) az átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két naptári évben nem vette igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket és a 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett illetéktartozással nem rendelkezik,
qb) az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok és a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétek aránya az átadáskor és az átadást legalább 6 hónappal megelőzően lezárt utolsó adóév utolsó napján nem haladja meg az 50%-ot,
qc) az átruházó társaság legalább két üzletággal rendelkezik, melyek az átruházást megelőző két teljes, 12 hónapos adóévben önálló üzletágként működtek, 33 Itv. 26. § (18a) bekezdés 23 qd) az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő 2. naptári év végéig nem veszi igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket.
- Felszámolási eljárásban az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti
felosztásával bekövetkezett vagyonszerzésre vonatkozó illetékmentesség ( Cstv. 56. § (4)
Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásával bekövetkezett
vagyonszerzés illetékmentes.
Kedvezmények viszterhes vagyonszerzés esetén
- Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréjéhez illetve a csere kapcsán haszonélvezet, használati jog alapításához kapcsolódó kedvezmény ( Itv. 21. § (2) és (3)
Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja lakástulajdonok cseréjekor az elcserélt lakástulajdonok – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. Nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. A kedvezmény csak az illetékkötelezettség keletkezése napján (szerződés aláírásának napja, hatósági jóváhagyás napja, szerződés hatályának a napja) lakásnak minősülő ingatlanra biztosítható.
- A vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladott másik lakástulajdon esetén járó illetékkedvezmény illetve lakástulajdon vásárlását megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladott másik lakás vonatkozásában haszonélvezet, használati jog alapítása esetén járó illetékkedvezmény (Itv. 21. § (2), (3)
Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy azt követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. Nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga. A vásárlást megelőző három éves vagy azt követő 1 éves határidőn túl értékesített lakás kedvezményként nem érvényesíthető, azt a NAV méltányosságból sem fogadja el.
Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.
- 35 év alatti fiatal 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó, első lakástulajdon szerzése esetén az Itv. 26. § (6) és a (9) bekezdései alapján járó illetékkedvezmény (Itv. 26. (6) )9)
Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás részarány tulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg. Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. Ha a fent írt kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni.
- Magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának megszerzése esetén járó, pótlékmentes részletfizetésre irányuló illetékkedvezmény (Itv. 26. § (9) (15) A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén a NAV a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben a NAV a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.
Mentességek ajándékozás esetén
- A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése esetén az Itv. 17. § (1) a) pontja alapján járó illetékmentesség (Itv. 17. § (1) a)
- Az egyenes ági rokon illetve házastárs részére történt ajándékozás Itv. 17. § (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentes. Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) illetve házastársa által megszerzett ajándék. Minden felmenő és lemenő egyenes ágbeli rokon e fogalomkörbe tartozik, függetlenül attól, hogy a rokonságot leszármazás (házasság, apaság megállapítása) vagy örökbefogadás hozta-e létre.
- Egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedésének illetékmentessége az Itv. 17. § (1) bekezdés q) pontja alapján
- . A csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban a követelés elengedésének Itv. 17. § (1) bekezdés u) pontja szerinti illetékmentessége, feltéve, hogy a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja.
- Testvér által megszerzett ajándék Itv. 17. § (1) bekezdés w) pontja szerinti illetékmentessége.
Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék. Az illetékmentesség alkalmazása során testvérnek kell tekinteni azt a személyt, akinek legalább az egyik szülője (örökbefogadója) azonos a megajándékozó szülőjével (örökbefogadójával).