- Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban vagy e törvényben előírt bizonylat kiállítására és megőrzésére (Art. 14. § (1) ).
- A könyvelési iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni. Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni. Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie (Art. 47. § (1) ).
Könyvelők kártérítési felelőssége
A munkaviszony keretében végzett könyvvitel esetén a felelősségre a munka törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Gyakoribb azonban a könyvelő és az adózó közötti megbízási szerződésen alapuló kapcsolat. Ebben az esetben, ha a könyvelő ügyfelének bizonyíthatóan kárt okozott, akkor a Polgári törvénykönyv szabályai szerint felel. Az adózónak igaza bizonyítása érdekében bíróság előtt kell kártérítési pert indítania.
A könyvelő kártérítési felelőssége megvalósulhat, ha valóban visszatartott iratokat (jellemzően könyvelési díjának kifizetése érdekében), és emiatt az adózót a NAV elmarasztalja. Így az irathiány miatt megállapított adóbírság, adóhiány, mulasztási bírság is követelhető a könyvelőtől kártérítési perben.
A könyvelőtől az új Polgári törvénykönyv alapján már nem csak kártérítés követelhető, hanem sérelemdíj is. Sérelemdíj követelésére lehet jogosult az ügyfél, ha őt személyiségi jogában megsértik, azonban nem következett be vagyoni kár. Ilyen például, ha a könyvelő szószátyár és olyan dolgokat fecseg ki ügyfeléről esetleg a konkurenciának vagy az ügyfél vevőjének, beszállítójának, ami kellemetlenséget okoz neki. A sérelemdíjjal védett személyiségi jogok védelmébe tartozik ugyanis például a magántitok vagy az üzleti titok védelme is.
A könyvelő akkor jár el a legkörültekintőbben, ha felelősségbiztosítással rendelkezik. A biztosító társaságok azonban csak akkor térítik meg a kárt, ha a könyvelőnek van szerződése, számlája és elektronikus jogosultsága, ügyfélkapuja a társasághoz.
Az adózók felelőssége, hogy olyan könyvelőt válasszanak, akivel megbízási szerződést kötnek, akivel szabályosan kiállított számla alapján történik az elszámolás, és aki vállalja, hogy állandó meghatalmazottja lesz a társaságnak az ügyfélkapuval kapcsolatos bevallási, könyvelési ügyekben.
Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor nem várható, hogy a bíróság kimondja a könyvelő felelősségét a könyveléssel kapcsolatban elkövetett hibákért, vagy akár a cég üzleti titkainak megsértéséért, hiszen nincsen számla, szerződés vagy ügyfélkapus meghatalmazás, amely bizonyítaná, hogy a könyvelő követte el a mulasztást.
Természetesen, ha olyan könyvelőt szeretne a társaság, aki teljes felelősséget vállal a munkájáért, akkor be kell látni, hogy az ilyen könyvelő megbízási díja magasabb, mint a „baráti alapon” könyvelőké.