Ha a társaság még nem áll felszámolás alatt, de nem fizet a munkavállalónak, a dolgozó megteheti, hogy a munkabér kifizetésére felszólítja az ügyvezetőt, majd ő maga adja be a felszámolás iránti kérelmet a bíróságnak. Így gyorsabban juthat hozzá elmaradt munkabéréhez. Jó tudni, hogy a felszámolás megindításának illetéke és közzétételi díja kft.-k esetén 105 ezer forint, így csak magas bértartozásnál érdemes a dolgozónak ezt az utat választania. Könnyebb dolga van a munkavállalónak, ha a felszámolási, kényszertörlési eljárás már elindult a céggel szemben.
Ki és mennyi támogatást vehet igénybe?
A bérgarancia támogatást a felszámolás/kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezet veheti igénybe, a felszámoló közreműködésével, kizárólag elektronikus úton.
A Bérgarancia Alap megtérít minden munkabértartozást, ideértve a betegszabadságidőtartamára járó térítést és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járóvégkielégítést.
Nem minősül munkabértartozásnak a nem munkaviszony keretében járó díjazás (így a megbízási és vállalkozási díj tekintetében fennálló tartozás). Kölcsönbeadó és iskolaszövetkezet esetében a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó végkielégítést sem lehet érvényesíteni.
A támogatás mértékének meghatározásakor a fennálló, esedékes és forrás hiányában kiegyenlíthetetlen munkabértartozás vehető figyelembe, amelynek összege jogosultanként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét. Ebből a munkabért terhelő levonásokat érvényesítik, így jelenleg nagyságrendileg maximum 1 millió forint fizethető ki a munkavállalónak.
2014. január 1-vel az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIX. törvény módosította a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény [Bgtv.] és más munkaügyi törvények rendelkezéseit. A Bgtv. 2014. január 1-jétől hatályos módosításának egyik jelentős pontja, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek nyújtott támogatás kifizetését „rövidre zárja”: az állami foglalkoztatási szerv nem a gazdálkodó szervezetnek, hanem a nettó munkabért közvetlenül a munkavállalónak, a közterheket, valamint a munkabérből teljesítendő egyéb levonásokat pedig az állami adóhatóságnak, illetve a jogosultnak (például a gyermektartásdíjat) utalja át.
Fontos, hogy a munkavállaló mihamarabb vegye fel a kapcsolatot a felszámolóval és minden szükséges iratot csatoljon a részére. Ilyen különösen a munkaszerződés és a bérjegyzék. A felszámolási eljárás során a munkavállaló nem tudhatja, hogy a felszámolás alatt álló cég korábbi ügyvezetője milyen könyvelési dokumentációt ad át (sajnálatos módon általában egyáltalán nem, vagy hiányosan teljesítik az átadást) ezért a munkabér és egyéb járandósságok utáni igényt a munkavállalónak azonnal jelezni kell a felszámoló felé. A felszámoló csak így tudja az igényt benyújtani a Bérgarancia Alapnak.
A felszámolóval érdemes többször egyeztetni, hogy elfogadta-e bérkövetelést és azt továbbítja-e az alapnak. Ha a dolgozó nem tudja teljes mértékben bizonyítani a bérkövetelését, akkor a felszámoló nem indítja meg az eljárást. A Bérgarancia Alapból csak akkor nyerhető kifizetés, ha teljes bizonyossággal megállapítható a munkabér-elmaradás.
A Bgtv. értelmében a felszámoló köteles az állami foglalkoztatási szerv részére az átutalás teljesítéséhez szükséges adatokat (így a dolgozó bankszámlaszámát, postai címét is) rendelkezésre bocsátani. Ha ezt a kötelezettségét elmulasztja, vagy nem megfelelően teljesíti, és emiatt az átutalás elmulasztására, késedelmes vagy nem megfelelő teljesítésére kerül sor, akkor ezért őt terheli a felelősség.
Ha a munkavállaló vagy a munkabért terhelő letiltás kedvezményezettje a kifizetett támogatást nem veszi át, úgy az át nem vett támogatásrészre új kérelem nem nyújtható be.
Kölcsönzött munkavállaló esetén is érvényesíthető a támogatás
A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet kérelmére a támogatást meg kell állapítani, ha a kölcsönvevő/szolgáltatást igénybevevő felszámolás alatt áll, és az esedékes kölcsönzési díjat és szolgáltatási díjat bevételének hiányban nem tudja kielégíteni, továbbá a felszámoló a munkáltató nevében a tartozást elismerte.
A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet az elmaradt szolgáltatási díjról és az érintett munkavállalókról külön nyilvántartást vezet, és a támogatás felhasználásáról köteles a munkaügyi központ felé a támogatás kifizetését követő 15 napon belül beszámolót készíteni.
Mindkét esetben, ha a kérelmező megfelel a feltételeknek, akkor a támogatást meg kell állapítani, vagyis nincs mérlegelési lehetőség.