A NAV látókörébe EU-s értékesítés során – leggyakrabban – három esetben kerülhetnek a cégek
- Az első esetben a cég valóban papíron utaztatja az árut.
Egy közelmúltban történt ügyben egy magyar ügyvezetővel rendelkező olasz cég nevében gabonát, egyéb mezőgazdasági és más termékeket vásároltak fel különböző magyarországi termelőktől, kereskedőktől. Az eladók az értékesítéseket az Európai Közösségen belüli eladásként szerepeltették a könyvelésükben és általános forgalmi adóra vonatkozó bevallásukban, amelynek megfelelően nettó áron állítottak ki számlát az olasz társaságok részére, mivel a közösségen belüli értékesítés áfamentes. Ténylegesen azonban az olasz gazdasági társaságok az árut nem vitték ki a határon, hanem öt magyar cég nevében a gabonát és más termékeket bruttó áron továbbértékesítették Magyarországon. A kétmilliárd forintos áfacsalást a NAV leleplezte.
- A második esetben a cég jóhiszeműen árut adott el EU-s partnerének, azonban a partnercég csalárd magatartása miatt a NAV fiktívnek minősíti az ügyletet.
A kérdés itt az, hogy egy harmadik fél csalárd magatartása miatt az állam vállalja-e a felelősséget, vagy azt hárítsa át a jóhiszemű üzleti félre. A magyar gyakorlat szerint az adóhatóság ezt a jóhiszeműen árut eladó cégre terheli és követeli, hogy fizesse meg Magyarországon az áru áfa tartalmát. Ebben az esetben nagyon nehéz helyzetben van a kereskedő, hiszen adóelkerülésben nem akart részt venni, egyszerűen csak az EU-s partner cég nem fizeti meg az adókötelezettségeit, felszámolás alá kerül, illetve az ügyvezető elérhetetlen.
- a harmadik esetben teljesült az ügylet, azonban ezt a magyar cég nem tudja kellően bizonyítani a NAV felé. Nincsenek meg a fuvarlevelek, szerződések, adózó esetlegesen rosszul nyilatkozik az adóhatóság részére.
Hogyan zajlik egy ilyen típusú áfavizsgálat?
Az adóhatóság bevallások utólagos vizsgálatát vagy egyes adókötelezettségek vizsgálatát folytatja le. Ezek általában hosszadalmas vizsgálatok, mert a NAV kötelezően külföldi megkeresést indít. A megkeresés során a NAV minden esetben kéri a külföldi ország adóhatóságát, hogy a partner cégre vonatkozó minden adózással kapcsolatos információt adjon ki, nyilatkoztassa az külföldi ügyvezetőt és az ügylettel kapcsolatos minden iratot szolgáltasson be az EU-s partnercég. Ezeket az iratokat, információkat 3 hónap alatt kellene a külföldi adóhatóságnak megküldenie a NAV felé, azonban ezt a határidőt általában nem tudják tartani. Legújabb ilyen általunk képviselt ügyben a NAV, hogy bizonyítsa, hogy nem történt gazdasági esemény, lekért minden az ügylettel kapcsolatos útdíjfizetési információt az illetékes hatóságtól.
Az áfavizsgálat során természetesen a NAV nyilatkoztatja a magyar cég ügyvezetőjét és kéri, hogy bocsásson rendelkezésre az ügylettel kapcsolatos minden dokumentumot és információt.
Fontos, hogy már az adóvizsgálat alatt próbáljon a magyar társaság teljes mértékben védekezni, mert nem elég, ha később a bíróságon szeretné ezt tenni, miközben a jegyzőkönyvre nem tett észrevételt, a határozatra nem fellebbezett.
Mit tehetünk, hogy bizonyítsuk, hogy az áru bizonyosan elhagyta az országot?
A határátkelőhelyek megszüntetésével 100 százalékos bizonyíték nem létezik és sajnos ezt az adóhatóság is tudja. Amennyiben az EU-s partnercég csalárd módon jár el, a magyar félnek rendkívül nehéz dolga van, hogy bizonyítsa az igazát.
- CMR
Az egyik legfontosabb bizonyíték a CMR. A CMR a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésekről szóló egyezmény. A CMR, vagyis a CMR-fuvarlevél mindenféle áru teherautóval történő szállítását szabályozza. Akkor használják, amikor az áru felvételének és leszállításának helye két különböző országban van.
Az államok közül legalább az egyiknek CMR-tagnak kell lennie. Ez a felek állandó lakhelyétől vagy állampolgárságától függetlenül érvényes. Az egyezmény az Európai Unió valamennyi tagállamában és néhány más államban is érvényes. A CMR kizárólag közúti járművek rakodására vonatkozik, a konténerek vagy cserélhető felépítmények nem minősülnek járműnek. A CMR-fuvarlevél fontos adatai a következők: feladó, címzett, csatolt dokumentumok, az áru fajtája és mennyisége, a jármű rendszáma, fuvarozó. Ezeket az adatokat a fuvarlevélen ki kell tölteni.
Az Európai Unióban a leggyakrabban előforduló fuvarozási mód a kamionnal történő árufuvarozás, ezért nagy jelentősége van ennek a dokumentumnak.
- Javasoljuk, hogy az áru megérkezéséről minden esetben kérjünk információt a partnercégtől, minden egyes ügylet esetén faxon igazolják vissza az áru sértetlen megérkezését.
- Alapvető bizonyíték a számla, banki utalást igazoló kivonatok, a magyar ügyvezető szakszerű nyilatkozata az adóhatóság előtt.
- Egyes esetekben lehet bizonyító eszköz a szállítmányozó cég nyilatkozata, illetve magának a fuvarosnak a nyilatkozata, hogy leszállította az adott árut.
- Szükséges a partnercég folyamatos ellenőrzése, meg kell nézni, hogy rendelkezik e érvényes adószámmal, a cégnyilvántartásban megtalálható-e (a cégnyilvántartások minden országban nyilvánosak).
A NAV alapvetően a legtöbb bizonyítékot a külföldi megkeresés folytán a külföldi adóhatóságtól nyeri, így amennyiben elindul egy adóvizsgálat, folyamatos iratbetekintésre van szükség, amely folytán az iratokat az adóhatóság a képviselőnek köteles megmutatni, így fel lehet készülni a válaszadásra.
Mit mondd erre a hatályos gyakorlat?
A probléma legfőbb forrását már fentebb jeleztük, azaz a határátkelőhelyek és határellenőrzések megszűnésével a kereskedő nem tud olyan dokumentumot felmutatni a NAV részére, amely teljes bizonyosságot nyújt arra vonatkozóan, hogy az áru elhagyta Magyarországot. Az áru szállításával azonban az áru kikerül az eladó felügyelete alól, így nehéz bizonyítania, hogy az megérkezett a célállomásra.
2012 szeptemberében az Európai Unió Bírósága meghozta ítéletét az úgynevezett Mecsek-Gabona ügyben, amely ez idáig a legfontosabb zsinórmérték a közösségi értékesítés során alkalmazandó gyakorlatban. Két év elegendő volt, hogy a gyakorlat számára kiforrjon a valódi jogalkalmazás, azonban a bíróságok döntései még mindig nem egységesek.
A történet röviden annyiból állt, hogy a Mecsek-Gabona Kft. 2009. során közösségen belüli adómentes termékértékesítéseket számlázott az Agro-Trade srl, egy Olaszországban letelepedett társaság részére. Az ügyben adóellenőrzés indult, amiben nem volt bizonyított, hogy az áru elhagyta Magyarországot, így a NAV szerint nem valósult meg a közösségen belüli adómentes termékértékesítés. Az olasz adóhatóságtól történt információkérést követően megállapították, hogy az Agro-Trade srl nem található az általa megadott olaszországi címen és ott ilyen néven sosem regisztráltak társaságot. Az is kiderült, hogy az Agro-Trade srl sosem fizetett Olaszországban áfát. Fenti körülményekre tekintettel az olasz adóhatóság visszamenőleges hatállyal megszüntette az Agro-Trade srl áfa-számát.
Az olasz adóhatóság tájékoztatását követően a magyar adóhatóság megállapította, hogy a Mecsek-Gabona Kft. nem járt el kellő körültekintéssel akkor, amikor vevőjét és azt ellenőrizte, hogy az általa értékesített termékek megérkeztek-e a Közösség más tagállamába. Azt az alapeljárás során az adóhatóság nem bizonyította, hogy a Mecsek- Gabona Kft. tudott, vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellett volna arról, hogy a termékek nem kerültek elszállításra Magyarországról.
A Mecsek-Gabona ügy azért sorsdöntő, mert az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az adómentességhez való jogát valószínűsítő bizonylatokat benyújtó jóhiszemű eladó nem kötelezhető az áfa megfizetésére.
Az Európai Unió Bírósága továbbá a magyar bíróságokra kötelező, következő szabályokat fektette le:
- Az adóhatóság köteles bizonyítani, hogy az eladó az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget.
- Az eladó köteles bizonyítani az árunak a közösség másik tagállamába történő kiszállítását
- Az eladó nem kötelezhető olyan bizonyíték beszerzésére, amely kézzelfogható módon igazolja az áru külföldre történő kiszállítását.
- Az adóhatóság objektív adatokkal köteles igazolni, hogy az eladó a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, illetve azt, hogy az eladó tudta vagy tudnia kellett volna róla, hogy az általa teljesített ügylettel a vevő által elkövetett adócsaláshoz hozzájárult.
- Az adóhatóságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy az a bizonyíték, amelyet az eladó az adóhatóságnak benyújthat, alapvetően a vevőtől e célból kapott információktól függ.
Az Európai Unió Bírósága ítéletét a magyar bíróságoknak alkalmazniuk kell az ítélethozatal során, ha esetleg az adóhatóság nem vette volna figyelembe az eljárása során. Azonban megállapítható, hogy több NAV vizsgálat ért pozitív véget, illetve nyertes ügy születik a bíróságon az Európai Unió Bíróságának ítéletei alapján, de általánosságban még mindig rengeteg társaságot büntet meg az adóhatóság. mert nem tudják igazolni, hogy az áru elhagyta Magyarország területét.
Jogszabályi háttér:
„ 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról : Adó alóli mentesség termék Közösségen belüli értékesítése esetében
89. § (1) Mentes az adó alól - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek.
(2) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott új közlekedési eszköz értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi,
a) egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek, akiknek (amelyeknek) az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, a termékek Közösségen belüli beszerzése után egyébként nem kell adót fizetniük; vagy
b) bármely más, az a) pont alá nem tartozó nem adóalany személynek, szervezetnek.
(3) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott jövedéki termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek, akiknek (amelyeknek) az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel
a) a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, a termékek Közösségen belüli beszerzése után egyébként nem kell adót fizetniük; és
b) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/118/EK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Jövedékiadó-irányelv), a jövedéki termék beszerzése után jövedékiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik.
(4) Mentes az adó alól továbbá a termék 12. § (1) bekezdése szerinti értékesítése, feltéve, hogy az az (1)-(3) bekezdések bármelyike szerint adómentesség alá tartozna, ha a termék beszerzője egy másik adóalany lenne.
90. § (1) A 89. § (1) bekezdése nem alkalmazható abban az esetben, ha a terméket
a) értékesítő adóalany alanyi adómentességben részesül; vagy
b) beszerző adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett egyébként adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek e beszerzésük után az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, nem kell adót fizetniük.
(2) A 89. § (3) bekezdése nem alkalmazható abban az esetben, ha a termék értékesítője alanyi adómentességben részesül.
(3) A 89. § (1) bekezdése, valamint (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab és régiség értékesítésére, feltéve, hogy azokra e törvény rendelkezéseit a XVI. fejezetben meghatározott eltérésekkel alkalmazzák.”