Egyéni ügyvédből/közjegyzőből ügyvédi/közjegyző Iroda - adózása, számvitele

Olyan sok kérdés érkezett a témával kapcsolatban, hogy úgy gondoltam itt az ideje egy összefoglaló cikknek. Ez a blogbejegyzés tehát arról szól, hogy hogyan kell kezelni, amikor egyéni ügyvédből, közjegyzőből formaváltás során ügyvédi, közjegyzői iroda jön létre. Az egyéni ügyvédekre és közjegyzőkre az egyéni vállalkozókra vonatkozó törvények vonatkoznak, ezért őket több helyen így fogom említeni.  Fontos leszögezni, hogy mindkét esetben az egyéni vállalkozás megszűnik, és ezek után új alapítású iroda jön létre. Tehát egyik esetben sem beszélhetünk átalakulásról, hanem formaváltásról van szó.

Közjegyzői törvény szerint: A közjegyző az egyénileg folytatott tevékenysége helyett a közjegyzői iroda alapító okiratának elfogadásával - az átalakulási eljárás lefolytatása nélkül - egyszemélyes vagy többtagú közjegyzői irodát alapíthat.

Ügyvédi törvény szerint: Ha a területi kamara tagja vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett ügyvédi tevékenységet gyakorló más személy az ügyvédi tevékenységet más formában kívánja folytatni, a kamarai formaváltás iránti kérelmet a területi kamarába történő felvétel, illetve a kamarai nyilvántartásba vétel szabályai szerint kell elbírálni. A kamarai formaváltási eljárás a kamara tagja számára díjmentes.

Kamarai formaváltás esetén - ha az új működési formában az ügyvédi tevékenység gyakorlója vállalhat megbízást - a megbízás nem szűnik meg, hanem a megbízott személyében e törvény erejénél fogva jogutódlás következik be. Ha a kamarai formaváltás következtében a megbízott ügyvédi iroda tagjává válik, a megbízott jogutódja az ügyvédi iroda. A megbízott a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt tizenöt nappal megelőzően értesíteni.

Miután Irodák jönnek létre, az "egyéb szervezetekre" irányuló számviteli szabályok lesznek az irányadóak és megszűnnek az egyéni vállalkozások.

Ha az egyéni vállalkozónak minősülő közjegyző, ügyvéd a tevékenységét  iroda tagjaként folytatja, akkor a következő számviteli és adózási előírásokat kell figyelembe vennie:

 Személyi jövedelemadó

Az irodai tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan az egyéni vállalkozói tevékenysége megszüntetésére tekintettel, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig a) az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek, b) az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában figyelembe kell venni. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az említett előírást azonban, ha a megszűnés közjegyző, ügyvédi irodai tagság miatt következik be, a következő eltéréssel kell alkalmazni:

 a) ha egyéni vállalkozóként foglalkoztatási kedvezményt (Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés g) pont) vett igénybe, nyilvántartott adókülönbözetet mutat ki, kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe (Szja tv. 49/B. § (9) bekezdés b) pont), akkor, a megszüntetésre vonatkozó szabályokat nem, illetve az alábbi etéréssel kell alkalmaznia;

b) késedelmi pótlék nélkül ba) a kisvállalkozói kedvezménnyel (49/B. § (6) bekezdés d) pont) összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét, ha fennáll a Szja tv. 49/B. § (11) és (14) bekezdése szerint,

bb) a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal (Szja tv. 49/B. § (16) bekezdés) összefüggésben – vállalkozói osztalékalap utáni adó-fizetés nélkül – az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket kell figyelembe venni;

c) az a) -b) pont szerinti kötelezettségek, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét csökkenti az elhatárolt veszteség után az adó mértékével számított összeg;

d) a b) pont szerinti kötelezettségek esetében – ha együttes összegük a 10 ezer forintot meghaladja – a magánszemély választhatja, hogy három egyenlő részletben,

da) az elsőt a vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettséggel együtt az adóévi,

db) a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként vallja be, a megszüntetés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában, és azt e bevallás, illetve a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg. A vállalkozási osztalékalapot a következők szerint kell levezetni: ± adózás utáni vállalkozói jövedelem + tárgyi eszköz beszerzése alapján a megszűnést megelőző négy adóév valamelyikében adóalap csökkentésként az Szja tv. 49/C. § (6) bekezdés a) pont alapján figyelembe vett összegből, az Szja tv. 49/C. § (2) bekezdés aa)-ad) pontja szerinti összeg, ha a megszüntetés az ott előírt időhatáron belül történt; + a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése (Szja tv. 49/C. § (6) bekezdés d) pont) évét követő negyedik évben, illetve – ha az korábbi – az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor.

Számviteli előírások

A közjegyző, ügyvédi iroda a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 3. § (1) bekezdés 4/d,b) pont előírása szerint egyéb szervezetnek minősül. Ebből következően nyilvántartásait és a beszámolót a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (R.) előírásai figyelembe vételével teljesíti. Ez a következőket jelenti: A beszámolót és a könyvvezetést a Szt. előírásait alkalmazva kell teljesíteni, kivéve, ha KATA szerinti adózást választ a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXVII. törvény alapján (Katv.) (R. 3. § (3) -(3a) bekezdés).

A Számviteli törvény előírásainak alkalmazása azt jelenti, hogy a nyilvántartásokat a kettős könyvvitel előírása szerint kell vezetni és legalább egyszerűsített éve beszámoló kell készítenie (Szt. 9. § (2) bekezdés). Választható mikrogazdálkodói beszámoló készítés is az Szt. 9. § (6) bekezdés és a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint. Jövedelemadó A közjegyző, ügyvédi iroda a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) 2. § (2) bekezdés d) pont szerint a társasági adó alanya, de választhat a Katv. 3. §-a szerint tételes adót, illetve a Katv. 16. §-a szerint kisvállalati adózást.

Dr. Szeiler Nikolettt