Felszámolási eljárás alatt lévő cégek vezetőinek felelősségre vonása
Az ügyvezető mögöttes felelősségéről a csődtörvény (Cstv.) 33/A §-a rendelkezik. A törvény tartalmazza azt is, hogy az is felelősséggel tartozik a hitelezőknek, aki a vállalkozást ténylegesen irányította. Így tehát hiába íratta bárki is strómanra a céget, ha bizonyítható, hogy valóban ő állt a cég mögött, akkor a tényleges ügyvezető vagyona ellen fog a per irányulni.
Az említett törvényhely legfontosabb rendelkezése, hogy a felszámolás kezdő időpontja előtti 3 évet veti vizsgálat alá, tehát ha a megelőző 3 évben, az ügyvezető csalárdul járt el (például a hitelezők kifizetése helyett magának fizetett kölcsönöket), akkor a bíróság meg fogja állapítani az ügyvezető mögöttes felelősségét korlátolt felelősség mellett is.
Cstv. 33/A. § (1) A hitelező vagy – az adós nevében – a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a 6. § szerint illetékes bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.
(2) A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.
Az ilyen per egyre gyakoribb, mondhatni a jövőben minden felszámoláshoz kapcsolódni fog majd egy. Elöljáróban annyit mi is elárulhatunk, hogy a hitelezők eddig a legtöbb ilyen pert meg is nyerték.
Lényeges, hogy két perről beszélünk, az első egy megállapítási per, amelyben kimondják az ügyvezető felelősségét és biztosíték adására kötelezhetik. A második pert a felszámolás lezárulása után lehet megindítani (hiszen lehet, hogy a felszámolás során a hitelezőt valamilyen formában kifizetik). Az első perben nyújtott vagyoni biztosíték garantálja az esetlegesen később megindítandó második, marasztalási per kielégítési alapját. A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása alapján azonban végleges marasztalására csak akkor kerülhet sor, ha fedezet hiányában az adós vagyonából (azaz a felszámolt cégből) valóban nem történik meg a hitelezői igények kielégítése. A vezető tisztségviselőkkel szemben tehát csak a felszámolási eljárás befejezése után lehet marasztalás iránti igényt érvényesíteni (második per).
Kényszertörlési eljárásban törölt cégek vezetőinek felelőssége
A kényszertörölt cégek ügyvezetői is felelősséggel tartoznak a hitelezői tartozásokért, ha a fizetésképtelenségi helyzetben nem a hitelezők érdekeinek megfelelően jártak el, ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult. Ezekre a perekre nem a csődtörvény alkalmazandó, hanem a cégtörvény 118/3 §-a. A cégtörvény pedig nem alkalmaz a fentiekhez hasonló kétlépcsős rendszert. A kereset előterjesztésére, a kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követően van lehetőség. Keresetindításra az a hitelező jogosult, aki a követelését a kényszertörlési eljárásban bejelentette.
A cégtörvény nem állapít meg időkorlátot, hogy az ügyvezetőt – vagy azt, aki a céget ténylegesen irányította – mennyi idővel visszamenőleg lehet perbe fogni. Sőt itt is érvényesül az a szabály, hogyha a kényszertörölt cég nem adta be a beszámolót, akkor vélelmezni kell a rosszhiszeműségét. Ebben az esetben nem a hitelezőnek kell bizonyítania a perben, hogy a volt ügyvezető csalárdul járt el, hanem az ügyvezetőnek, hogy úgy vezette a céget, ahogy tőle az adott körülmények között elvárható volt (például a fizetésképtelenségi helyzetben nem a saját zsebébe tette a cég vagyonát, hanem a hitelezők között elosztotta).
A volt ügyvezetők lehetőségei NAV per esetén
Mint azt fent már írtam, bármely hitelező, így a NAV is jogosult pert indítani, és most tömegesen élni is kíván ezzel a lehetőséggel. Az adóhatóság azonban felhívja arra a figyelmet, hogy az eljárás bármely szakaszában van lehetőség a peresített követelést kifizetni. A per folyamán van lehetőség a per szüneteltetésére vagy egyezség megkötésére is, amelyben a NAV akár a jogtanácsosi munkadíjtól is eltekinthet, részletfizetést engedélyezhet. Egyezség esetén, ha az egyezségben foglaltakat teljesíti az adós, akkor a NAV eláll a pertől. Az egyezségnek ugyanolyan hatálya van, mint az ítéletnek.
Ha az adós és a NAV megegyezik egymással – akár részletfizetésben – a pert a felek közös kérelmére a bíróságon szüneteltetni lehet. Amennyiben az adós a vállaltakat nem teljesíti, akkor a NAV kéri a bíróságtól, hogy a pert folytassa tovább.
Mind a szünetelés és részletfizetés, mind az egyezség lehetősége azért is megfontolandó, mert ilyen esetben mérsékelt illetéket szab ki a bíróság, attól függően, hogy a per melyik szakaszában történik a megegyezés (Itv. 58 §).
Mikor nem lehet felelősségre vonni a volt ügyvezetőt?
Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy ha a cég valóban fizetésképtelen lett és a fizetésképtelenségi helyzetben az ügyvezető úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, akkor kft. esetén sem felel a magánvagyonával. Mit is jelent az, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárató? A fizetésképtelenségi helyzetben is teljesen átlátható a társaság gazdálkodása, azaz a könyvelése áttekinthető, bevallásai, éves beszámolói beadásra kerültek, a felszámoló felé az ügyvezető teljesítette a dokumentáció átadási és tájékoztatási kötelezettségét. Másfelől pedig mindent megtett a fizetésképtelenségi helyzet megakadályozásáért, összehívta a döntéshozó szervet, a hitelezőket tájékoztatta, a cég vagyonát pedig nem mentette ki a hitelezők elől.
Célkeresztben a kft.-k: új behajtási hullám a NAV-nál
Az adótartozást felhalmozó, majd kényszertörlés, felszámolás alá került kft.-k vezetőivel szembeni perekre készül a NAV. A felszámolt cégek hitelezőinek, így a NAV-nak is lehetősége van a kft.-k korlátolt felelősségének áttörésére, így a felszámolt cég vezetőjével szembeni perre.
A perindítás lehetőségét a csődelszámolásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A §-a, és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (cégtörvény) 118/3 §-a biztosítja.
Fontos momentum, hogy 2017 júliusától a hitelezőket perindítás esetén illetékfeljegyzési jog illeti meg, tehát a hitelezőnek csak akkor kell megfizetnie az illetéket, ha elveszíti a pert (az illetékekről szóló 1990. évi CCIII. törvény [Itv.] 62. §). Ez azért lényeges, hiszen a hitelezők sokszor a felszámolás megindításáért is már megfizettek 80 000 forint illetéket, és a 25 000 forint költségtérítést is azon túl, hogy az adós nem fizette ki a tartozását, és így legtöbbször – a behajthatatlansági igazolás kiadásáig – elbukták az áfát és a taot is.
Ugyanígy az adóhatóságot is kár éri, hiszen a költségvetésbe nem folyik be a várt bevétel. A NAV álláspontja szerint: „A kft.-k vezetői ellen indított pereknek az is a célja, hogy elősegítse a gazdaság fehérítését, rábírja a piaci élet szereplőit a jogkövető magatartásra, a szabályszerűen működő cégek pozícióját erősítse, valamint arra ösztönözze a gazdasági társaságok vezetését, hogy a gazdaságból való kivonulás jogszerű módját válasszák.”.
2019. október 30.