A bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás tavalyi évi legnagyobb fogása, az úgynevezett „Egri ügy” volt. A csalók a klasszikus őrzés-védelemmel, takarítással, munkaerő-kölcsönzéssel, szállítmányozással foglalkoztak. A nyomozás 160 gazdasági társaság ellen indult, szolgálataikat 351 társaság vette igénybe. A cégek színlelt munkaerő-kölcsönzési szerződést kötöttek a bűnszervezet által működtetett gazdasági társaságokkal, amelynek célja a járulékok befizetésének elkerülése volt. A kár, több mint 5 milliárd forint.
A NAV bűnügyi statisztikája szerint a toplistás helyeken a klasszikus adócsalások állnak, mint a cégtemetők, körhintacsalások, őrzés-védelem, munkaerő-kölcsönzés, de megjelentek az új elkövetési módok is, amelyek főleg az EKAER-hez kapcsolódnak.
Cégtemetők
Az adófizetés elkerülésére a cégvezetők még mindig jó megoldásnak tartják, hogy mielőbb túladjanak a problémás cégeken, az iratokat eltüntetik, a könyvelést megsemmisítik. Viszont ilyen esetben a saját védekezésüket is megnehezítik, hiszen egy esetleges NAV-vizsgálat vagy bűnügyi nyomozás során már nem tudnak védekezni – hiszen már nem ők az ügyvezetők, iratokkal nem tudnak bizonyítani –, és bizony az ilyen ellenőrzési jegyzőkönyvek szövegezésekor az adóhatóság ceruzája sokkal erősebben fog. Ami maga után vonja a büntető feljelentést is. A múlt évben a NAV bűnügyi statisztikája szerint rengeteg ilyen ügyben emeltek vádat sikkasztás, költségvetési csalás, közokirat hamisítás miatt.
Őrzés-védelem
A nagy klasszikus már több éve a NAV porondján van, csaknem életveszélyes őrzés-védelmi céget alapítani, vagy legalábbis számítani kell a folyamatos NAV ellenőrzésre. Egyes őrzés-védelmi cégek hosszú céges láncolatokat hoznak létre azért, hogy a munkavállalók adó- és járulékfizetési kötelezettségeit elkerüljék. Az alvállalkozó társaságok alá stróman ügyvezetőkkel céghálózatot szerveznek, és a vagyonőri feladatokat ellátó munkaerőt ezekhez a társaságokhoz jelentik be. Adófizetési kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, megszűnnek. 2015-ben, a legnagyobb ilyen csalásban részt vett cég 4 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott. Az már egy más jellegű kérdés, hogy egyes munkák elnyerése során az őrzés-védelmi cégeknek olyan alacsonyra kell levinniük az órabéreket, hogy azon az összegen csak úgy lehetnek „nyereségesek”, ha nem fizetnek járulékot.
Körhintacsalások
A másik toplistás csalási módszer is évek óta a NAV bünügyi szervének első számú kedvence. A 2015-ös évben az egyik legnagyobb ilyen körhintacsalást egy Hajdú-Bihar megyei lakos által irányított bűnszervezet követte el. Különbözó vasipari termékeket, munkagépeket szerzett be, majd azt közel 40 magyarországi bejegyzésű gazdasági társaságból felépített számlázási láncolaton többször átfuttatva, az áfa megfizetése nélkül hozta Magyarországon forgalomba. A Hajdú-Bihar megyei lakos 3 milliárd forint feletti adóhiányt okozott.
További körhintacsalások: cukor, étolaj, kukorica, tej, gabona
A cukor, kukorica, gabona utaztatása is az utóbbi évek kedvencei közé tartozik. Szlovákiából, Romániából beszerzett árukat értékesítenek magyarországi cégekből álló cégláncolat felé. Az értékesítési láncolatban szereplő cégek, bevallást nem adnak be, adófizetést nem teljesítenek, megpróbálnak eltűnni. A körhintacsalásnak több módozata is lehetséges, ilyen például, amikor egy magyar cég Szlovákiából élelmiszert szerez be, de a termékeknek csak a töredékét szerepeltetni az adóbevallásában. Szintén a korábbi évek egyik legnagyobb ilyen jellegű csalása volt, amikor egy magyar cég, szintén Szlovákiából tejipari termékeket szerzett be, közösségi beszerzést azonban egyáltalán nem tűntetett fel, holott a termékeket belföldön értékesítette. A termékek beszerzését valótlan tartalmú számlákkal igazolta, így az áfát úgy helyezte levonásba, hogy az végül nem került megfizetésre.
Gyakori, hogy egyes áfacsalásra specializálódott bűnszervezetek a külföldön megvásárolt árut nem magyar, hanem román, bolgár, illetve horvát gazdasági társaság nevében veszik meg, és az országon keresztülutaztatott árut az áfa megfizetése nélkül hozzák kereskedelmi forgalomba Magyarországon.
Pénzmosás
A NAV bűnügyi szervének statisztikájából csemegézve, az egyik legkreatívabb adócsaló egy vietnámi személy volt, aki közel 17 milliárd forint értékű készpénz tisztára mosásában vett részt. A bűnözői csoport készpénzfutárok hálózatát használta a pénzösszegek összegyűjtésére Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban. Az ottani bűnözők készpénzét pedig itthoni bankszámlákon helyezték el, amelyeket tovább utalták Kínába és más távol-keleti államokba.
Filmes csalások, dohányhamisítás
Az ismertebb ügyek mellett nem ritkák az úgynevezett filmes csalások, amikor is az elkövetők a gyártási költségek elszámolhatósága, a filmtámogatás igénybevétele, a filmelőállító cégek áfafizetési kötelezettségének csökkentése céljából, fiktív gyártási láncolatot szerveznek. A filmek bizonylatokkal alátámasztott számlázási láncolata így eltért a valóságtól, és emiatt a költségvetést a 2015-ös évben több százmilliós kár érte.
Nem ritka a dohánytermékek hamisítása sem, amikor az elkövetők az előállításhoz szükséges alapanyagokat, berendezéseket szerzik be és illegálisan dohányt állítanak elő.
Új bűncselekmények, új elkövetési formák
Az EKAER bevezetésével megnőtt a rendszer kijátszására irányuló elkövetők száma is. Ha eddig nem tudtuk, hogyan is kell ezt a fajta csalást csinálni, a NAV bűnügyi szervének statisztikai elemzéséből most megtudhatjuk: az EKAER-ben rögzítést végző – importőr – gazdasági társaság egy adott árura, mennyiségre és szállítójárműre lekér egy EKAER-számot, amelyet 15 napig használhat fel. Amennyiben a NAV ellenőrei nem ellenőrzik a szállítóeszközt, akkor ezen a számon ugyanazon árut, ugyanazon mennyiségben többször is be tudják hozni Magyarországra.
Összegezve az év pénzügyi csalásait, maradtak a régi módszerek, cégtemetőkkel, körhintacsalásokkal és strómanokkal, ugyanakkor megjelentek az EKAER rendszer kijátszására irányuló bűncselekmények is.