/adocsavar/adocsavar-blog

OLVASSON CIKKEKET AZ ADÓCSAVAR JÓVOLTÁBÓL

Adócsavar - Blog

2024. február 27.

 

Több cégnél is felmerült, hogy partnere Wise számlára kérné a számla kiegyenlítését. A T201 bejelentő és változásbejelentő lapon be lehet jelenteni a külföldi bankszámlaszámlákat és mivel a Wise szerepel az MNB intézménykeresőjében, ezért az azonosítóját megjelölve be lehet jelenteni a magyar NAV-nál, mint a cég külföldi bankszámlája. Ennek ellenére a NAV szerint nem lehet Wise bankszámlára utalni a szállítónak, mégha a törzslapján szerepelne is a külföldi bankszámlája.

Ezeket a kérdéseket tettük fel a NAV-nak:

1. Ügyfelünk megfizetheti szállítójának a számla ellenértékét a Wise számlára?
2. Amennyiben az 1. kérdésre igenlő a válasz, úgy ez esetben van ügyfelünknek bármilyen ellenőrzési vagy bejelentési kötelezettsége?
3. Amennyiben az 1. kérdésre igenlő a válasz, úgy van ügyfelünknek bármilyen teendője a kifizetéssel összefüggésben?
4. Az 1-3. kérdésekre adott választ befolyásolná-e az a körülmény, ha a vevő (a fizetést indító) pénzforgalmi áfás lenne?

NAV válasza:

Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 114. § (1) bekezdés szerint a belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek - ideértve az egyéni vállalkozót is - (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, és ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni [Art. 114. § (2) bekezdés].

A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/2017. (XII. 14.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdés 2. pontja értelmében belföldi fizetési forgalom: azon fizetési műveletek összessége, amelynek keretében mind a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója, mind a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója Magyarország határain belül nyújtja pénzforgalmi szolgáltatását.

https://intezmenykereso.mnb.hu adatai alapján a Wise (teljes nevén: Wise Europe SA) határon átnyúló pénzforgalmi intézményként működik, így az MNB rendelet hivatkozott szabálya szerinti belföldi fizetési forgalomra vonatkozó előírásnak nem felel meg az általa nyújtott szolgáltatás. 

Összefoglalva, a Wise szolgáltatónál nyitott számla nem felel meg az Art. 114. §-ában leírtaknak, azaz nem minősül belföldi pénzforgalmi számlának.

A fenti szabályok alkalmazását az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény XIII/A. Fejezete szerinti pénzforgalmi áfa választása az adott esetben nem befolyásolja.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Tisztelettel:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Adójogi és Tájékoztatási Főosztály

2024. január 29.

A 2024 februárjától élesedő elektromos személygépkocsik vásárlásának támogatására kiírt pályázat (RRF-10.10.1-24 állami támogatás) körül elég nagy volt a bizonytalanság az áfa levonás kérdésében, ezért feltettünk két kérdést a NAV részére:

1.) A kft. az elektromos személygépkocsik vásárlásának támogatására kiírt pályázat keretében (RRF-10.10.1-24) lízingszerződéssel beszerzett személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adót levonhatja-e?

2.) Amennyiben az 1.) kérdésre igenlő a válasz, úgy milyen mértékben vonható le az áfa?

Meglepetésünkre a NAV-tól az a válasz érkezett, hogy bizonyos mértékben és feltételek mellett levonható az áfa az elektromos személygépkocsik vásárlását támogató pályázat keretében. A NAV állásfoglalását teljes terjedelmében közöljük:

Tisztelt Ügyfelünk!
 

A hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfa tv.) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfa tv.) 259. § 4. pontja szerint a bérbeadás, -vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. Ebből következően a lízing konstrukcióban megvásárolható termékek ellenérték fejében történő használatát egészen addig, amíg a termék megvásárlása meg nem történik, az áfa tv. rendszerében bérleti jogviszonynak kell tekinteni.

A lízingdíj – mint bérleti – díj után felszámított adó levonására 120. § a) pontja szerinti általános szabálya alapján van lehetőség. E rendelkezés szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított. Ezt a levonási jogot korlátozza az áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja, mely szerint nem vonható le a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó 50 százaléka.

Az áfa tv. 125/A. §-a alapján azonban az adóalany dönthet úgy is, hogy a 124. § (4) bekezdés b) pontja helyett a 120. és 121. §-t alkalmazza. Ez a rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalany az üzleti és magáncélra egyaránt használt személygépkocsik bérbevétele esetében eltérjen az 50 százalékos levonási tilalomtól. Ezen döntését az adóalanynak nyilvántartásában rögzítenie szükséges. Ez esetben az adóalanynak tételesen alátámasztva (pl. útnyilvántartás vezetése) igazolnia kell az üzleti és magáncélú használat arányát, és a levonási jogát – az áfa tv. 120. §-ában foglaltaknak megfelelően – az adóköteles gazdasági tevékenységéhez használt arányban gyakorolhatja.

Amennyiben az első díjrészlet számottevően magasabb, mint az egyes későbbi havidíjak – nyílt végű lízingnél jellemző ez a konstrukció – akkor ez az úgynevezett önrész nem az adott hónap, hanem a teljes használat ellenértékének tekintendő. Éppen ezért erre az önrészre nem a felmerülésének időszakában történő használat tükrében kell az adólevonás terjedelmét meghatározni.

Az első díjrészlet megfizetésekor az adóalany jellemzően még nem tudja pontosan, hogy nála az adott személygépkocsi kapcsán milyen mértékben merül föl magáncélú használat a teljes futamidő alatt, ezért a kérdéses esetben az adóalanynak – saját működése jellegének, illetve az ahhoz történő személygépkocsi-használat mikéntjének ismeretében – kell előrevetítenie egy reális használati arányt ezen önrész vonatkozásában. Amennyiben utóbb ez az arány úgy változik, hogy a levonásra nem jogosító használat aránya nagyobb, mint az adóalany által eredetileg kalkulált és figyelembe vett mérték, akkor a változásnak megfelelően, önellenőrzéssel korrigálnia szükséges az önrész tekintetében a korábban levont áfát. A korrekció lehetősége az adóalanynál abban az esetben is fennáll, ha utóbb a levonható hányad – a tényleges használat tükrében – mégis nagyobb, azonban ez esetben az adóalany saját döntésén múlik, hogy él-e a korrekcióval vagy sem.

Az önrészre vonatkozó levonási jogot tehát nem csak az adott hónapra, hanem mindig „göngyölítetten” kell vizsgálni, és a göngyölített adatokból számolt felhasználási aránynak megfelelően szükséges (lehetséges) a korrekciót elvégezni. Feltételezhetően a kérdéses személygépkocsi tárgyi eszköznek tekinthető, ezért az adóalanynak egy éves használat tükrében célszerű az előbbiek szerinti korrekció szükségességét vizsgálnia. Amennyiben ennél rövidebb időszakokban (például havonta) végzi el az adóalany az önrész kapcsán levont áfa utólagos korrekcióját, akkor az mindenképpen elfogadható, ha azonban egy éves használati időnél hosszabb időszakot vesz az adóalany figyelembe (például a teljes futamidő végén korrigál), akkor az adóalany eljárása – amennyiben az nem vezet joggal való visszaélésre a konkrét esetben – meglátásunk szerint szintén nem kifogásolható.

Az önrészen kívül a további hónapokra vonatkozó bérleti díjak esetében természetesen az adott hónapra meghatározott felhasználási arány függvényében, illetve 50 százalékos mértékben vonható le az arra a hónapra eső adó.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Segítséget kérhet:
- általánosságban az adójogszabályok értelmezéséhez a 1819-es szám (1) menüpontján (külföldről: +36 (1) 461-1819),
- konkrét, egyedi ügy intézéséhez a 1819-es szám (2) menüpontján (külföldről: +36 (1) 461-1819) a TEL-adatlapon igényelhető ügyfél-azonosító szám (PIN-kód) vagy a kormányablakokban igényelhető részleges kódú telefonos azonosító (RKTA) birtokában.


Tisztelettel:


Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Adójogi és Tájékoztatási Főosztály


 

2023. július 4.

Kit tud inkasszálni a NAV és kit nem?

A mai nap olvastam a  Revolut közösség Facebook csoportban, hogy inkasszózták egy magyar állampolgár Revolut bankszámláját. Többször feltették már nekünk is a kérdés, mint adótanácsadó irodának, hogy inkasszózható e a Revolut. Igen, méghozzá jogosan. Abban az esetben, ha a magyar adóhatóságnál fennálló tartozás is jogos.

A Revolut Bank UAB egy litván licenccel rendelkező bank, amely ugyan úgy inkasszózható, mint bármely más EU-s bank. A NAV olyan "pénzügyi szolgáltatókat " nem tud inkasszálni álláspontom szerint, akik nincsenek "banki" státuszban, így nem hallottam még például arról, hogy PayPal számlát inkasszáltak volna. 

A NAV már eddig is inkasszóval élt, ha valaki külföldi bankban, főleg EU-n belül tartotta a pénzét. Így volt már dolgunk ausztira,cseh,szlovák stb. bankszámlán tartott megtakarítás inkasszójával. Ezekben az esetekben a NAV megkeresi a külföldi adóhatóságot és kéri a számla inkasszóját.

A Revolut közösség Facebook csoportban bejegyzést tett közzé egy felhasználó, miszerint a Németországból kapott eurós fizetését inkasszózták a Revoluton.

A terhelés szerint a „A Litván Köztársaság Pénzügyminisztériuma alá tartozó Állami Adófelügyelet” zárolt összeget a számláján a magyar adhatóság kérésére.

Korábban nem volt jellemző, hogy a Revolut számlákat inkasszózták, azonban ez csak idő kérdése volt, hiszen mivel a Revolut is egy BANK, ráadásul EU-s bank ehhez minden joga megvan a NAV-nak.

"Azt kell látni, hogy a Revolut nem csak egy alkalmazás, hanem egy hivatalos bankszámla, a Revolut Bank UAB-nak ugyan úgy meg kell felelnie az EU-s törvényeknek, szabályozásoknak. Azaz, ha valakinek adótartozása van és ezért magyar számlák helyett a Revolutnál tárolná a pénzét abban reménykedve, hogy nem fér hozzá a NAV, felesleges ezzel próbálkozni, hiszen oda is elérhet a hatóságok keze." írta a Revolut-tal foglalkozó revb.hu szakmai oldal.

Dr. Szeiler Nikolett 

2023. július 4. 

2022. szeptember 4.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 29. § (1) bekezdése szerint az osztalékelőleget a taggal szembeni követelésként kell a könyvekben kimutatni. Ennek megfelelően az üzletrész átruházásakor ennek a – kilépő tagot terhelő – kötelezettségnek a sorsát rendezni kell (pl. a kötelezettség átvállalásával vagy a kapott osztalékelőleg visszafizetésével). Ha a kilépett taggal szemben fennálló követelés rendezése elmaradt, akkor azt pótolni szükséges.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. [Ptk. 3:185. § (1) bek.] Osztalékra tehát, – eltérő rendelkezés hiányában – a kilépett tag nem lesz jogosult, hiszen az osztalékfizetésről szóló döntés időpontjában már nem tagja a társaságnak.

Ha a beszámoló elfogadásakor lehetőség van osztalékfizetésről határozni, akkor a kapott osztalékelőleg – főszabály szerint – a fizetendő osztalék összegébe beszámít. Azonban ha a beszámoló elfogadásakor az derül ki, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, akkor a tagok kötelesek az osztalékelőleget visszafizetni.

Álláspontom szerint erre irányuló kifejezett megállapodás hiányában a kilépett tag által kapott osztalékelőleget nem lehet az új taggal szembeni követelésként nyilvántartani és így a fizetendő osztalék összegébe sem lehet beszámítani. Vagyis a kapott osztalékelőleg, mint a társasággal szemben fennálló kötelezettség továbbra is a kilépett tagot terheli, rendezéséről neki kell gondoskodni.

2022. augusztus 2.

Az egyszerűsített végelszámolás ügyvéd közreműködése nélkül megvalósítható. Azonban mind ügyvédi irodánk (Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda), mind a könyvelő irodánk (Dr. Szeiler & Partners Kft) számtalan egyszerűsített végelszámolást bonyolított már le. Egyszerűsített végelszámolás  esetben a végelszámolói feladatokat a cég vezető tisztségviselője (ügyvezetője) végzi el.

Az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját be kell jelenteni a NAV felé. A bejelentést a 22T201T jelű változásbejelentő nyomtatványon kell elvégeznie.

Nagyon fontos szabály, hogy az egyszerűsített végelszámolást 150 napon belül be kell befejezni, ami azt jelenti, hogy 150 nap áll rendelkezésre arra, hogy a végelszámolási időszakot lezárja, az azzal kapcsolatos beszámolót, vagyonfelosztási javaslatot és taggyűlési határozatot közzétegye, illetve a cégbíróság felé elküldje.

A végelszámolási időszakban a cég jogosult gazdasági tevékenységet folytatni, vagyis számlát állíthat ki, de a végelszámolási időszak célja az, hogy a cég behajtsa követeléseit és maradéktalanul teljesítse még fennálló kötelezettségeit.

A végelszámolási időszak minimum 40 nap a végelszámolás Cégközlönyben való megjelentetésétől számítva, ugyanis ennyi idő áll a hitelezők rendelkezésére, hogy a követeléseiket a végelszámoló részére bejelentsék [lásd a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 102. § (2) bekezdés c) pont].

A végelszámolást megelőző napon a cég kataalanyisága megszűnik.

A végelszámolás kezdő napját megelőző időszakról a vállalkozásnak speciális, tevékenységet lezáró bevallásokat kell beadnia [lásd Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art) 49. § (4) bekezdés, 53. § (1) bekezdés].

Az iparűzésiadó-bevallást is 30 napon belül kell beadnia, amennyiben az adó alapjának meghatározásánál nem a kataalanyok számára lehetővé tett tételesadóalap-megállapítási módszert választotta. Ha az iparűzésiadó-alap megállapításánál a tételesadóalap-megállapítást választotta, akkor elvileg nem kell bevallást benyújtania.

A fenti bevallásokat a végelszámolás első napjától számított 30 napon belül kell elkészítenie és benyújtania az adóhatóság felé.

Mivel a cég kataalany volt, így tevékenységet lezáró társaságiadó-bevallást nem kell készítenie a végelszámolást megelőzően.

A végelszámolás első napjától kezdődően a cég a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao törvény) törvény hatálya alá kerül.

A fentebb említett bevallásokkal párhuzamosan a kataalanyiság utolsó napjára készítenie kell egy tevékenységet lezáró mérleget és záróleltárt, amelyet könyvvizsgálóval nem kell hitelesíttetni, és azt közzé tenni sem kell [lásd a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (katatörvény) 29. §]. Ebből a zárómérlegből pedig végelszámolási nyitómérleget kell készíteni, melynek adatai tulajdonképpen megegyeznek a zárómérleg adataival. Az irányadó jogértelmezések szerint ezt a végelszámolási nyitómérleget szintén nem szükséges könyvvizsgálóval hitelesíttetni, bár a számviteli törvény alapvetően előírja azt. Ennek ellenére a jelenleg uralkodó szakmai álláspontok szerint, ha egy kataalany cég pusztán azért kényszerül visszatérni vagy áttérni a számviteli törvény hatálya alá, mert tevékenységét meg kívánja szüntetni, a könyvvizsgálói hitelesítés nem kötelező.

A fent említett tevékenységet záró, illetve a végelszámolást nyitó mérlegben az eszközöket piaci értéken kell szerepeltetni. A kötelezettségeket (pl. szállítói tartozások, adó- és bértartozások, tagi kölcsönök stb.) a ténylegesen fizetendő összegben szerepelnek. A saját tőkét pedig az előző két tétel különbözeteként kell meghatározni.

Az eszközök között valamennyi, a cég által tulajdonolt tárgyi eszközt, forgóeszközt (készletek, követelések, pénzeszközök) fel kell venni piaci értékükön. A bankszámlán lévő pénz megállapítása nem okozhat gondot. A házipénztárban lévő pénzt az ügyvezető nyilatkozata alapján kell a mérlegbe beállítani, ennek értéke nulla forint is lehet.

A saját tőkén belül a jegyzett tőke a cégbíróságon jegyzett tőke összege. Végül az eszközök és egyéb források különbözeteként adódik a nyitó eredménytartalék összege, amely lehet pozitív vagy akár negatív szám is. Ha a nyitó eredménytartalék pozitív akkor az jelzi, hogy a cégben felosztható vagyon van. Ez a nyitó eredménytartalék – illetve az annak megfelelő eszközök – azonban fő szabály szerint adó- és járulékmentesen felvehetők majd a végelszámolás befejezésekor. A katatörvény 26. § (7) bekezdése ugyanis leadózott vagyonként kezeli a kataalany cégek nyitómérlegében szereplő saját tőkét.

Viszont, ha a cég a kataalanyiságot megelőzően társaságiadó-alany volt, akkor ezt az adómentes pozitív eredménytartalékot csökkenti az az összeg, amellyel a cég a kata hatálya alá történő bejelentkezéskor csökkentette az eredménytartalék, adózott eredmény együttes összegét. Ugyanis ha egy társaságiadó-alany cég áttér a kata hatálya alá, akkor le kell adóznia a még a tagok által le nem adózott céges nyereséget (eredménytartalék, adózott eredmény, osztalékfizetési kötelezettség együttes összegét), melyet azonban csökkenteni kell az áttéréskor meglévő tárgyi eszközök, immateriális javak együttes értékével.

Most, amikor a cég visszatér a társasági adó hatálya alá, a nyitó pozitív eredménytartalék adómentesen kivehető részét csökkenteni kell a kata hatálya alá történő bejelentkezés időpontjában meglévő tárgyi eszközök, immateriális javak könyv szerinti értékével, s javasolt e két külön értéket, külön eredménytartalék főkönyvi számlákon kimutatni.

Ha azonban a cég eleve kataalanyként kezdte meg működését, akkor a nyitó eredménytartalék pozitív összege teljes mértékben adómentes tőkelem lesz.

A végelszámolás során a szokásos rendben kell a 08-as havi bevallást és 65-ös áfabevallásokat benyújtania „V2” kóddal ellátva. Ha alanyi áfamentességben részesül a cég, akkor áfabevallást nem kell benyújtania fő szabály szerint. A 08-as bevallásra NY jelű nyilatkozatot is beadhat, ha nincs semmilyen kötelezettsége ezen bevalláson.

Az egyszerűsített végelszámolást tehát 150 napon belül be kell befejezni. Ennek megfelelően meg kell határozni a végelszámolás befejező napját, az előbb említett 150 napos határidőn belül. A végelszámolás akkor folytatható csak le egyébként, ha a cég vagyona fedezi a cég kötelezettségeit.

A végelszámolás zárónapjával, mint fordulónappal végelszámolást lezáró beszámolót (mérleg, eredménykimutatás) kell készíteni, és ezt közzé is kell tenni az OBR-rendszeren.

Szintén el kell készíteni a végelszámolást lezáró társaságiadó-bevallást (2271-es számú bevallás), a végelszámolást lezáró 08-as havi bevallást, valamint a 65-ös számú áfabevallást is.

A fenti bevallásokon jelölnie kell, hogy a végelszámolási időszak lezárásaként nyújtja azokat be. A borítólapokon a „V3” kódot kell választania.

Szintén be kell nyújtani a végelszámolást lezáró iparűzésiadó-bevallást.

Valamennyi fenti dokumentumot a végelszámolási időszak utolsó napjától számított 60 napon belül kell elkészítenie és elküldenie elektronikus formában.

A 08-as havi bevalláson kell bevallania az úgynevezett vállalkozásból kivont jövedelem adóját [szja-törvény 68. § (1) bekezdés]. A vállalkozásból kivont jövedelem alapja: a tagnak átadott eszközök értékéből az a rész, amely meghaladja a tagra jutó kötelezettségek és a tag által a vagyoni betét megszerzésére fordított érték együttes összegét.

Egyszerűbben szólva meghatározni, hogy a végelszámolás lezárásakor az eredménytartalékban mekkora összeg szerepel. Ebből a pozitív összegből azonban le kell vonni, a már fentebb említett „adómentes” nyitó eredménytartalék összegét és a különbözet után kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót megfizetni a tagoknak.

szociális hozzájárulási adót maximum a havi minimálbér 24-szerese után kell megfizetni, mely összegbe beleszámítanak a tagok által megszerzett összevont adóalapba tartozó jövedelmek is például munkabér, megbízási díj, bérleti díj, személyes közreműködői díjak stb. Vagyis, ha a tagok írásban nyilatkozatot tesznek arról, hogy rendelkeznek, vagy az adóév során várhatóan rendelkezni fognak a fenti összegű jövedelmekkel pl. a havi minimálbér 24-szeresét elérő munkabérrel, akkor a vállalkozásból kivont jövedelem után nem kell 13 százalék szociális hozzájárulási adót fizetniük.

A 15 százalék szja és a 13 százalék szociális hozzájárulási adó tehát a tagokat terheli, de a cégnek kell bevallania és megfizetnie a már említett 08-as bevalláson. Ezen adókat a tagokkal szembeni követelésként kell előírnia a cégnek, s a tagoknak azt a cég felé meg kell téríteniük, illetve azt a cég beszámíthatja a tagokkal szemben fennálló bármely kötelezettségébe.

Az egyszerűsített végelszámolás befejezésekor további két dokumentumot kell elkészíteni:

  • taggyűlési határozat a végelszámolás befejezéséről és a végelszámolási beszámoló, bevallások elfogadásáról;
  • vagyonfelosztási javaslat.

A fenti két dokumentumot kötelező sablon alapján kell összeállítani, ami nagy segítség egy kisebb cég számára. A szükséges nyomtatványokat megtalálja a magyarorszag.hu oldalon. A honlapon bal oldalon a "Vállalkozás" fülre kell kattintania, majd a „Cégek működtetése” fület kell választani. A középen felugró ablakban az „Egyszerűsített végelszámolás befejezése” opció választása esetén alul találja meg a betéti társaságokra vonatkozó kötelezően használandó iratmintákat.

A fenti kitöltött iratok Cégkapun történő, elektronikusan hitelesített példányának elküldésével a végelszámolás érdemi része befejeződik.

A cégbíróság a fenti két dokumentumot befogadja és az eljárást addig felfüggeszti, míg a NAV és a társadalombiztosítási szerv jóvá nem hagyja a végelszámolás befejezését, mely a cég törlését eredményezi. A cég vagyona ekkor kiadható, bankszámlája megszüntethető.

2021. október 14.

Segítünk eldönteni, hogy egy jogkövetési vizsgálat veszélyes lehet-e vállalkozására nézve.

Szükség esetén teljeskörűen képviseljük és megvédjük a jogkövetési vizsgálat során a bírságok és a további adóellenőrzés elkerülése érdekében. Önnek ebben az esetben nem kell az adóhivatallal egyeztetnie, azt mi intézzük.

Szakmai tudásunkat 20 éves, napi szintű NAV-os tapasztalataink és információink segítik, hogy a legjobb eredményt érjük el az Ön számára. "Mi nem csak a jogszabályokat ismerjük, hanem az aktuális NAV gyakorlatot is!"

Irodánk speciális, mert könyvelő, adótanácsadó, ügyvédi és közgazdasági részlegünk is van (több kollégánk az adóhivatalban is dolgozott), így teljeskörűen átlátjuk a könyveléstől, a jogi helyzetig társaságának működését és a NAV ellenőrzés során felmerülő esetleges veszélyeket, megoldási lehetőségeket.

Keressen minket a +36705232785-ös telefonszámon teljesen kötelezettség mentesen vagy egyeztessen időpontot elérhetőségeinken.

 

2021. szeptember 22.

A könyvelési, NAV előtti képviseleti és adójogi munkáink során rengeteg olyan kifejezéssel találkozunk, ami a nem szakmabeli emberek számárá bábeli zűrzavart okoz. Összegyűjtöttünk pár olyan professzionális szófordulatot, amit mi gyakran használunk, azonban Önnek elég csak akkor foglalkoznia velük, ha épp nem talál ki az adózás útvesztőjéből.

adóregisztráció

A cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítása az adóregisztrációs eljárás után lehetséges.  Ennek során a NAV megvizsgálja, hogy a bejegyzendő cég vezető tisztségviselőivel, képviseletre jogosult tagjaival, az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségi befolyással rendelkező taggal vagy részvényessel szemben nem áll-e fenn olyan törvényben meghatározott akadály, amely kizárja, hogy a cég részére az adóhatóság adószámot állapítson meg.  

A sikertelen adóregisztráció fő oka lehet, ha a tag korábbi cége jelentős adótartozást halmozott fel, vagy jelentős adótartozással szűnt meg, illetve ha cégének adószámát annak felfüggesztését követően jogerősen törölték. 

Ha a törvényben meghatározott okok közül egyik sem áll fenn, az adóhatóság a cégbejegyzési kérelem benyújtásától számított 1 munkanapon belül megállapítja az adószámot.

Ha a NAV az adószám megállapítását megtagadja, határozatot hoz, amely alól 15 napos jogvesztő határidőn belül lehet kimentéssel élni. Cégbejegyzés előtt, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy megkapjuk az adószámot (korábbi cége felszámolás alatt volt), akkor előzetes információt lehet kérni a NAV-tól a TADRI nyomtatványon, ezt cégalapítás előtt mi is szívesen lekérjük az ügyfeleknek.

cégcsoport-átalakítás

Olyan cégstruktúra kialakítása, amelyen keresztül a cégcsoport képes lesz a folyamatainak, működésének hatékonyabb szervezésére, vagyonának biztonságos kezelésére, és emellett megteremti a jövőbeni növekedés lehetőségét oly módon, hogy egyben adófizetési kötelezettségét is optimalizálja, ezáltal növelve versenyképességét.

Cégkapu

A cégkapu a gazdálkodó szervezetek számára biztosított hivatalos tárhely, a cég elektronikus postaládája, amely 2018. január 1-től a hivatalos szervekkel, hatóságokkal, szolgáltatókkal történő elektronikus ügyintézésre, kapcsolattartásra szolgál.

Ezen keresztül az önkormányzatokkal, közüzemi szolgáltatókkal, bíróságokkal, NAV-val, felszámolókkal, végrehajtókkal, további államigazgatási szervezetekkel is elektronikus úton lehet ügyet intézni, hivatalos dokumentumokat küldeni, fogadni. Lényegesen leegyszerűsödik az ügyintézés, a hivatalos dokumentumok ellenőrizhetőek, követhetőek lesznek.

céltartalék

A céltartalék a gazdálkodási év utáni évben várhatóan felmerülő veszteségek vagy kötelezettségek fedezésére képezik a vállalkozások az adózás előtti eredmény terhére. A céltartalék tartalmát tekintve nem saját forrás, mivel nem szabad rendelkezésű tartalék, hanem mint a nevében is szerepel, csak meghatározott célra lehet felhasználni. Így például, ha felszámolás alá kerül egy vállalkozás, a felszámoló költségeire, a törvényben meghatározott céltartalékot kell képezni.

eÁFA - a NAV áfabevallás-kiajánlási szolgáltatása

Az áfabevallás-tervezetet a NAV az erre a célra biztosított elektronikus felületen elsőként a 2021. októberi adómegállapítási időszakról teszi közzé.

A NAV az adózó adómegállapítási időszakára vonatkozó fizetendő adóját és az adó alapját, valamint az adózóra áthárított előzetesen felszámított adóját és annak alapját bocsájtja rendelkezésre. Az áfabevallás-tervezetet az adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak végétől számított 12. naptól teszi elérhetővé.

Az adóalany az áfabevallás-tervezet módosítása, kiegészítése, elfogadása és a bevallás benyújtása által nyilatkozik az adólevonási jogról és annak érvényesítéséről is.

Az eÁFA – az eSZJA-val ellentétben – csak az érintett adózók aktív közreműködésével minősülhet bevallásnak.

Az eÁFA tervezet alapja a NAV online számlarendszere, az online pénztárgép rendszer, valamint az import adatokat tartalmazó elektronikus vámárunyilatkozat. 

Az eÁFA rendszerrel Magyarország az Európai Unióban az elsők között nyújt áfabevallás-kiajánlási szolgáltatást.

EKAER

Az adócsalás elleni küzdelem jegyében vezette be Magyarország az EKAER rendszert (Elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer). 

Célja a közúton fuvarozott áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása.

EKAER -regisztrációs és bejelentési kötelezettség terheli az útdíjköteles vagy 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett fuvarozás keretében

  • Európai Unióból Magyarországra történő termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal, 
  • Magyarországról az Európai Unió területére történő termékértékesítést vagy egyéb célú kivitel,
  • Magyarországon nem fogyasztó felé első adóköteles termékértékesítést

amennyiben az egy fuvarban egy feladótól egy címzett részére szállított nem kockázatos termékek értéke meghaladja az ötmillió forintot, vagy a bruttó tömege meghaladja a 2 500 kilogrammot.

Kockázatos termékek kapcsán a fenti relációkban történő szállítás minden közúti járművel történő fuvarozás esetén EKAER köteles, amennyiben az egy fuvarban egy feladótól egy címzett részére szállított kockázatos termékek értéke meghaladja a egymillió forintot, vagy a bruttó tömege meghaladja a 500 kilogrammot.

A bejelentés elmaradása esetén a rakományt lefoglalhatják, a bírság elérheti az áru értékének 40 százalékát.

első házasok kedvezménye

Minden olyan házaspár, ahol az egyik fél első házasságát köti, együttesen jogosultsági hónaponként 5000 forint adókedvezményt vehetnek igénybe,  legfeljebb 24 hónapon keresztül 33 335 forinttal csökkenthetik személyi jövedelemadó (szja) adóalapjukat. Így a két év alatt összesen 120 000 forinttal csökkenthető az adó mértéke. Családi kedvezménnyel együtt is igénybe vehető.

építményadó

Vagyoni típusú adó, amelyet a helyi önkormányzatok az illetékességi területükön lévő építményekre, azok valamennyi helyiségére, valamint az adott ingatlanon elhelyezett reklámhordózóra kivethetnek rendeltetésüktől és hasznosításuktól függetlenül. 

Az építményadó alanya az építmény tulajdonosa. Építményadó mértéke maximum 1 100 forint/m2, vagy a korrigált forgalmi érték maximum 3,6 százaléka, vagy reklámhordozó esetén maximum 12 000 forint/m2. Az éves építményadó évente két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 15-ig. 

faktorálás

Faktorálás = faktoring, követelésvásárlás – mindegyik szó ugyanazt a fogalmat takarja: egy vállalkozás a még ki nem egyenlített, de a jövőben befolyó számlakövetelését eladja egy pénzügyi szolgáltatónak, aki ezt az összeget előre kifizeti neki. A faktorcég leellenőrzi a társaság vevőit, szállítóit és, ha megbizonyosodik arról, hogy a követelést a jövőben ki fogják fizetni, akkor ezt a követelést megvásárolja, így a vállalkozás még az előtt pénzhez jut, hogy kifizetnék neki a vállalkozási díjat.

Partnercégünk végzi vállalkozások követeléseinek faktorálását, amennyiben érdekli ezen szolgáltatásunk, vegye fel velünk a kapcsolatot.

felszámolás

A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésére szolgáló eljárás, melynek célja a hitelezők kielégítése törvényben meghatározott módon.

A felszámolási eljárás az adós, a hitelező, a végelszámoló, a cégbíróság vagy büntetőügyben eljáró bíróság kezdeményezése alapján indulhat.

Amennyiben az eljárásra sor kerül, a cég vezetését a felszámoló biztos veszi át, aki, ha más lehetőség nincs, a vállalkozás vagyontárgyainak értékesítéséből fizeti ki a cég tartozásait.

több száz felszámolást bonyolítottunk már le, akár adósi akár hitelezői oldalon. Olvasson tovább a felszámolásokról itt: https://drszeiler.hu/ugyvedi-iroda/ugyvedi-iroda/felszamolas

Ha képviseletre van szüksége vegye fel velünk a kapcsolatot: https://drszeiler.hu/konyveloiroda/kapcsolat

feltételes adómegállapítás

Az adózó feltételes adómegállapítást kérelmezhet az adópolitikáért felelős minisztertől, amelynek lényege, hogy az adózó által közölt tények és adatok alapján a kérelemben megjelölt (meglévő vagy jövőbeli) adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adópolitikáért felelős miniszter az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát.  

Az adómegállapítási eljárás díjköteles, melynek összege egységesen 5 millió forint (sürgősségi eljárás esetén 8 millió forint), ezért nem gyakran szokták kérni.

GDPR

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet (GDPR: General Data Protection Regulation, általános adatvédelmi rendelet).

hipa (helyi iparűzési adó)

A helyi iparűzési adó a legszélesebb körben elterjedt és alkalmazott helyi adó. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. 

Helyi iparűzési adót köteles fizetni az a vállalkozó akinek a székhelye vagy a telephelye az adott önkormányzat területén található (állandó jelleg),vagy az önkormányzat területén ideiglenes jelleggel 30 napot meghaladóan vállalkozási tevékenységet végez.   

Az adó alapja a nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, a kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, illetve az anyagköltséggel 

Az adó maximális mértéke az adóalap 2 százaléka. Ettől az önkormányzatok eltérhetnek, dönthetnek úgy is, hogy nem vezetik be. 

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5000 forint. 

Mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, annak elővállalkozása, illetve ezek projekttársasága. 

Mentes az adó alól a beszerző, értékesítő szövetkezet. 

A fentieken túlmenően az önkormányzat is jogosult rendeletében adómentességet,adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára, amennyiben a vállalkozás adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. 

A vállalkozás jogosult az adóalapja csökkentésére, ha az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszáma az előző évhez képest bővül.
Az adókedvezmény összege a létszámnövekmény után 1 millió forint/fő.

jogkövetési eljárás

Jogkövetési eljárás keretében a NAV ellenőrzi, hogy az adózó eleget tett-e jogszabály által előírt adókötelezettségeinek, azokat határidőben tette-e meg, illetve oly módon teljesíti-e, hogy az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas. Az adóhatóság különböző célú adatgyűjtést is végezhet ezen eljárás keretében, és a gazdasági események valódiságát is ellenőrizheti.

Jogkövetési vizsgálatra gyakorlatilag bármikor sor kerülhet a fenti célok megvalósítása érdekében, akár az adott bevallási időszak lezárását megelőzően is, akár folyamatban lévő adóellenőrzés mellett is.

kapcsolt vállalkozás

  • az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  • az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  • az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,
  • a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az 1-3. alpontban meghatározott viszonyban áll,
  • az adózó és külföldi telephelye továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az 1-3.  alpontban meghatározott viszonyban áll,
  • az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
  •  az ellenőrzött külföldi társaságra és a tőkekivonásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában akkor is megállapítható a kapcsoltság, ha az adózó és más személy vizsonylatában legalább 25 százlalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az ügyvezetői egyezőséget nem kell vizsgálni. Az adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések alkalmazásakor is speciális előírások érvényesülnek.

KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója)

A KATA alanya lehet választása alapján:

  • az egyéni vállalkozó
  • egyéni cég, valamint
  • kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság (kkt.),
  • Betéti Társaság
  • valamint 2018-tól az ügyvédi iroda.

A KATA szerinti adózás választása bármikor megtehető. E bejelentéssel egyidejűleg kisadózóként legalább egy magánszemély adatait is be kell jelenteni. Nem választhatja ezt az adózási formát az előzőekben felsoroltak közül - többek között - az a vállalkozás, amely saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerez.

A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózóként bejelentett magánszemély után havi 50 000 (vagy választása szerint, magasabb tb-ellátási alapra való jogosultság igénylése miatt 75 000) forint tételes adót fizet. 

kisvállalati adó (kiva)

A kiva, más néven a kisvállalati adó, több egyéb feltétel mellett azon társaságok választhatják, melyek 50 főnél nem foglalkoztatnak többet, valamint előző üzleti évükben nem érték el a 3 milliárd forint árbevételt. Az ezt az adónemet választók cash flow tehát pénzforgalmi szemléletű adózás mellett mentesülnek a társasági adó (tao),a (szocho) és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. KIVA mértéke az adóalap 11 %-a

kockázatos adózó

 Az alábbi feltételek bármelyikének fennállása a kockázatos adózói minősítést eredményez: 

  • A cég székhelye, székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és 2017. január 1-jét követően a NAV adóigazgatási eljárás akadályozása miatt- a tárgyévben, vagy az azt megelőző három évben - véglegessé vált döntésben eljárási bírságot szabott ki rá.  
  • A társaság az elmúlt egy évben szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal, vagy adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján.  
  • A vállalkozás az elmúlt egy évben felkerült a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listájára.  
  • Egy éven belül az adóhatóság ismételt üzletlezárást alkalmazott a céggel szemben. 
  • A társaság kényszertörlési eljárás alatt áll. 
  • A tárgyévben, és az azt megelőző öt évben a NAV által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70 százalékát. (Az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetből levonandó a tárgyévben, és az azt megelőző öt évben a NAV által az adózó javára megállapított összes adókülönbözet.) 
  • A tárgyévet megelőző két adóévben a NAV által terhére kiszabott, és esedékessé vált mulasztási bírság jövedéki bírság összege meghaladja az adózó tárgyévi adóteljesítményének 70 százalékát. 
  • A csoportos adóalany kozckázatos adózónak minősül, ha legalább egy tagja kockázatos adózó.

sérelemdíj

A sérelemdíj fogalmát az új Ptk. vezette be. Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire tekintettel, egy összegben határozza meg.

szokásos piaci ár

A transzferár az az ár, amelyet kapcsolt vállalkozások alkalmaznak egymással folytatott ügyleteik során. A szokásos piaci ár pedig az az ár, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén érvényesítenek vagy érvényesítenének. 

telephely

Állandó telephely a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak.

Telephelynek minősül:

  • a vezetés helye,
  • fióktelep
  • gyártelep,
  • a műhely vagy raktár,
  • a bánya, a kőfejtő, az olajmező vagy a természetbeni kincsek kiaknázására szolgáló más telep,
  • építési, kivitelezési, szerelési felügyeleti tevékenység helye, a kereskedelmi képviselet

ügyfélkapu

A személyes ügyfélkapu a központi rendszer természetes személyek részére nyújtott azonosítási szolgáltatásainak (KAÜ- Központi Azonosítási Ügynök) belépési, illetve szolgáltatási pontja, ahol a felhasználó közli a rendszerrel az azonosításához rendelkezésére álló információt, tulajdonságot, eszközt, illetve ahol az azonosítást igénylő megkapja a személyazonosságát alátámasztó információt. Olyan szolgáltatás, amelynek segítségével az ügyfél a személyazonosságának igazolása mellett biztonságosan kapcsolatba léphet az elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel; valójában egyszer használható kód, egyedi azonosító képzése. Az ügyfél az ügyfélkapun keresztül léphet elektronikus úton kapcsolatba azokkal a szervekkel, amelyek elektronikus ügyintézést vagy interaktív szolgáltatást a központi elektronikus szolgáltatórendszeren keresztül végeznek. Ügyfélkapu létesítését bármely természetes személy kezdeményezheti. Az okmányiroda az előtte személyesen eljáró, hatósági ügyet intéző állampolgárnak felajánlja az ügyfélkapu létesítésének lehetőségét, amelyet a hatóság az ügyfél kérelme esetén azonnal létrehoz. (Az ügyfélnek így lehetősége nyílik arra, hogy az okmányirodai ügyintézése során egyúttal ügyfélkaput is létesítsen, amennyiben ezzel eddig még nem rendelkezett.) 

 

2021. május 17.

Sokkal kedvezőbbek lehetnek a reorganizáció feltételei egy csődeljáráshoz képest (nem is beszélve a felszámolási eljárásról).

Segítünk átnézni, hogy az Ön társasága számára megoldást nyújthat-e illetve van-e jogszabályi lehetősége a Reorganizációs eljárásra. Amennyiben igen ügyvéd partnereink illetve a megfelelő szakembereink által teljeskörűen képviseljük az eljárás megindítása, lebonyolítása során. Kérjen időpontot a kapcsolat menüpont alatt.

A legfontosabb tudnivalók a Reorganizációs eljárással kapcsolatosan

A koronavírus-világjárvány elleni védekezés részeként új eljárási forma jött létre, amelynek célja a vállalkozások megmentése, a felszámolások elkerülése. A későbbiekben törvény fogja szabályozni a most még csak rendeletként létező: REORGANIZÁCIÓS eljárást. Az új eljárás célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és a továbbműködés biztosítása. Lényege, hogy a vállalkozás 90 napos moratóriumot kap a reorganizációba bevont hitelezőktől. A hitelezők sem járnak rosszul, mert az eljárás alá bevont tartozások adósi tartozáselismerésnek minősülnek. A reorganizációs megállapodást megszegő adóst tehát nem kell felszólítani vagy perelni, hanem a tartozás azonnal végrehajtható lesz. A reorganizációt a taggyűlés döntésétől függően anonim módon is le lehet folytatni, ilyenkor nem kerül feltüntetésre a cégjegyzékben. Fontos, hogy azon cég, aki határidőn belül nem tette közzé beszámolóját, nem kezdeményezhet reorganizációt. Ez a szabályozás véleményem szerint eléggé le fogja csökkenteni a reorganizációt kezdeményező cégek számát.

A részletszabályokat a 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet - a veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról – tartalmazza.

Ki kezdeményezheti?

Azon vállalkozás, akit fizetésképtelenség fenyeget. A fenyegető fizetésképtelenség az olyan helyzet, amelyben a vállalkozás vezetői előre látják vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kell, hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

Hogyan zajlik?

  • A reorganizációs eljárásról a taggyűlésnek kell döntenie.
  • A döntés napjától számított 8 napon belül a bíróságnál kell a kérelmet benyújtani, ügyvéd közreműködése kötelező. A nemperes eljárásra a Fővárosi Törvényszék rendelkezik illetékességgel és hatáskörrel.
  • Az eljárást egy úgynevezett reorganizációs szakértő fogja irányítani, szakértőként pedig csak a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. járhat el, aki felszámoló szervezeteket vonhat be, hogy el tudja látni az eljárással kapcsolatos feladatait.
  • A bíróságnak a taggyűlési határozat mellé még számos iratot kell csatolni, a beszámolótól, a reorganizációs tervig.
  • A reorganizációs szakértő 5 napon belül elvégzi az előzetes szakértői vizsgálatot, ha a szakértő véleményében a vállalkozást alkalmasnak tartja az eljárásra, a bíróság 90 napra moratóriumot rendel el. A vállalkozás kérelmére – a reorganizációs szakértő véleménye alapján- a moratórium további 60 nappal meghosszabbítható.
  • A reorganizációs eljárásról szóló végzést NEM KELL KÖZZÉTENNI a Cégközlönyben. A taggyűlés azonban dönthet úgy, hogy nem akarja anonim módon folytatni az eljárást és közzéteszi a cégközlönyben. Ilyen esetekben a cégkivonatokban a vállalkozás „r.a.” toldatot fog kapni.
  • A reorganizációs tervben a hitelező – ideértve a NAV-ot, önkormányzatot – a vállalkozás javára fizetési kedvezményt adhat, követeléséről részben lemondhat. A reorganizációs tervnek meg kell határozni a határidejét is, amely nem lehet hosszabb, mint 2 év.
  • Ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével megállapodott, a bíróság, a hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs tervet, 10 munkanapon belül jóváhagyhatja.
  • A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott reorganizációs terv, az elismert és nem vitatott tartozások tekintetében adósi tartozáselismerésnek minősül. Ez annyit jelent, hogy a hitelezőnek nem kell felszólítólevelet, fizetési meghagyást írnia, vagy pereskednie, amennyiben az adós nem fizet, azonnal végrehajthatja.

Mennyibe kerül?

  1. A reorganizációs szakértő díjának mértéke az eljáráshoz csatolt 3 hónapnál nem régebbi éves beszámolóban vagy közbenső mérlegben szereplő eszközök könyv szerint értékének

a) 50 000 000 forint alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legkevesebb 200 000 forint,

 

b) 50 000 000 forint - 100 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a,

 

c) 100 000 001 forint - 500 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 forint 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,

 

d) 500 000 001 forint - 1 000 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 000 forint 1,25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,

 

e) 1 000 000 001 forint feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 000 forint 0,75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.

 

  1. Az előzetes szakértői vizsgálat díjáról szóló megfizetés igazolását már az első kérelemhez csatolni kell. A díj a 1. pont a, b pontba tartozó cégek esetén 250.000 forint, az 1. pont c-e pontba tartozó cégek esetén 500.000 forint.

 

  1. A reorganizációs szakértő részére az eljárás befejezésével a 1. pontban meghatározott összeg további 15%-át, de legalább 300.000 forintot kell fizetni.

 

Tehát a legkisebb cégeknek is minimum 750.000 forintot kell fizetnie az eljárásért összességében, amiben nincs benne a kötelező ügyvédi képviselet költsége és az esetleges egyéb járulékos költségek. Viszont ezért az összegért a Társaság az elkövetkező 2 évben nyugodtan működhet, a hitelezők által adott fizetési halasztásoknak és kedvezményeknek, részletfizetéseknek köszönhetően, 90 napra pedig teljes moratóriumot kap.

A reorganizáció finanszírozása

  1. A vállalkozás a hitelezők kifizetéséhez további hiteleket vehet fel a reorganizációs eljárás alatt is. A törvényjavaslatban szerepel, hogy az állam az eljáráshoz külön jogszabály alapján finanszírozási eszközöket nyújthat a vállalkozás átszervezéséhez.
  2. A törvényjavaslat a következő adózással kapcsolatos könnyítést is tartalmazza:

 

Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 76. §-ában foglaltakat akként alkalmazza a reorganizációs eljárás alatt álló adózók esetében, hogy az adózó kérelmére mellőzi a visszatartási jogának gyakorlását akkor is, ha a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) elmaradása az adózó reorganizációját veszélyezteti, és az előzetes reorganizációs terv alapján az Art. 76. § (2) bekezdése szerinti tartozás későbbi megfizetése valószínűsíthető. Az adózó a visszatartási jog mellőzésére irányuló kérelméhez csatolja az előzetes reorganizációs tervet. Az adóhatóság a visszatartási jog mellőzése iránti kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül, egymillió forint feletti kérelem esetén 8 napon belül dönt. A visszatartási jog mellőzése iránti kérelem benyújtásának napján a kiutalási határidő újrakezdődik.

 

  1. A vállalkozás a reorganizációs eljárás alatti működéséhez átmeneti vagy új finanszírozást vehet igénybe, amely finanszírozást biztosító hitelezők a reorganizációba bevonásra kerülnek.

Mikor nem kezdeményezhető?

a) végelszámolás alatt,

b)  csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás , kényszer-végelszámolás, egyszerűsített törlési eljárás tekintetében a jogerős bírósági határozatot már közzétették.

c) a reorganizációs eljárás elhatározását megelőző egy évben reorganizációs eljárás alatt állt,

d) olyan hitelezői követelés vonatkozásában kezdeményezi a reorganizációs eljárás lefolytatását, amivel összefüggésben büntetőeljárás keretében vagy nemzetközi bűnügyi együttműködés alapján a vállalkozás valamely vagyoneleme zár alá vételre vagy lefoglalásra került, vagy a vállalkozás ellen vagyonelkobzást rendeltek el,

e) a vezető tisztségviselője büntetőjogi felelősségét a reorganizáció elhatározását megelőző 5 éven belül gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény vagy pénzmosás miatt jogerősen megállapították, vagy

f) a vállalkozásnak a reorganizáció kezdő napját megelőzően a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bármelyik beszámolója a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem került közzétételre és letétbe helyezésre.

Tudomásunk szerint jelenleg folyamatban van a Reorganizációs eljárás szabályainak pontosítása. Kérdés esetén állunk rendelkezésre tanácsadás keretében vagy teljeskörű képviseletet tudunk nyújtani az eljárás folyamán.

2021. február 8.

Olyan sok kérdés érkezett a témával kapcsolatban, hogy úgy gondoltam itt az ideje egy összefoglaló cikknek. Ez a blogbejegyzés tehát arról szól, hogy hogyan kell kezelni, amikor egyéni ügyvédből, közjegyzőből formaváltás során ügyvédi, közjegyzői iroda jön létre. Az egyéni ügyvédekre és közjegyzőkre az egyéni vállalkozókra vonatkozó törvények vonatkoznak, ezért őket több helyen így fogom említeni.  Fontos leszögezni, hogy mindkét esetben az egyéni vállalkozás megszűnik, és ezek után új alapítású iroda jön létre. Tehát egyik esetben sem beszélhetünk átalakulásról, hanem formaváltásról van szó.

Közjegyzői törvény szerint: A közjegyző az egyénileg folytatott tevékenysége helyett a közjegyzői iroda alapító okiratának elfogadásával - az átalakulási eljárás lefolytatása nélkül - egyszemélyes vagy többtagú közjegyzői irodát alapíthat.

Ügyvédi törvény szerint: Ha a területi kamara tagja vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett ügyvédi tevékenységet gyakorló más személy az ügyvédi tevékenységet más formában kívánja folytatni, a kamarai formaváltás iránti kérelmet a területi kamarába történő felvétel, illetve a kamarai nyilvántartásba vétel szabályai szerint kell elbírálni. A kamarai formaváltási eljárás a kamara tagja számára díjmentes.

Kamarai formaváltás esetén - ha az új működési formában az ügyvédi tevékenység gyakorlója vállalhat megbízást - a megbízás nem szűnik meg, hanem a megbízott személyében e törvény erejénél fogva jogutódlás következik be. Ha a kamarai formaváltás következtében a megbízott ügyvédi iroda tagjává válik, a megbízott jogutódja az ügyvédi iroda. A megbízott a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt tizenöt nappal megelőzően értesíteni.

Miután Irodák jönnek létre, az "egyéb szervezetekre" irányuló számviteli szabályok lesznek az irányadóak és megszűnnek az egyéni vállalkozások.

Ha az egyéni vállalkozónak minősülő közjegyző, ügyvéd a tevékenységét  iroda tagjaként folytatja, akkor a következő számviteli és adózási előírásokat kell figyelembe vennie:

 Személyi jövedelemadó

Az irodai tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan az egyéni vállalkozói tevékenysége megszüntetésére tekintettel, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig a) az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek, b) az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában figyelembe kell venni. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az említett előírást azonban, ha a megszűnés közjegyző, ügyvédi irodai tagság miatt következik be, a következő eltéréssel kell alkalmazni:

 a) ha egyéni vállalkozóként foglalkoztatási kedvezményt (Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés g) pont) vett igénybe, nyilvántartott adókülönbözetet mutat ki, kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe (Szja tv. 49/B. § (9) bekezdés b) pont), akkor, a megszüntetésre vonatkozó szabályokat nem, illetve az alábbi etéréssel kell alkalmaznia;

b) késedelmi pótlék nélkül ba) a kisvállalkozói kedvezménnyel (49/B. § (6) bekezdés d) pont) összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét, ha fennáll a Szja tv. 49/B. § (11) és (14) bekezdése szerint,

bb) a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal (Szja tv. 49/B. § (16) bekezdés) összefüggésben – vállalkozói osztalékalap utáni adó-fizetés nélkül – az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket kell figyelembe venni;

c) az a) -b) pont szerinti kötelezettségek, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét csökkenti az elhatárolt veszteség után az adó mértékével számított összeg;

d) a b) pont szerinti kötelezettségek esetében – ha együttes összegük a 10 ezer forintot meghaladja – a magánszemély választhatja, hogy három egyenlő részletben,

da) az elsőt a vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettséggel együtt az adóévi,

db) a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként vallja be, a megszüntetés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában, és azt e bevallás, illetve a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg. A vállalkozási osztalékalapot a következők szerint kell levezetni: ± adózás utáni vállalkozói jövedelem + tárgyi eszköz beszerzése alapján a megszűnést megelőző négy adóév valamelyikében adóalap csökkentésként az Szja tv. 49/C. § (6) bekezdés a) pont alapján figyelembe vett összegből, az Szja tv. 49/C. § (2) bekezdés aa)-ad) pontja szerinti összeg, ha a megszüntetés az ott előírt időhatáron belül történt; + a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése (Szja tv. 49/C. § (6) bekezdés d) pont) évét követő negyedik évben, illetve – ha az korábbi – az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor.

Számviteli előírások

A közjegyző, ügyvédi iroda a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 3. § (1) bekezdés 4/d,b) pont előírása szerint egyéb szervezetnek minősül. Ebből következően nyilvántartásait és a beszámolót a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (R.) előírásai figyelembe vételével teljesíti. Ez a következőket jelenti: A beszámolót és a könyvvezetést a Szt. előírásait alkalmazva kell teljesíteni, kivéve, ha KATA szerinti adózást választ a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXVII. törvény alapján (Katv.) (R. 3. § (3) -(3a) bekezdés).

A Számviteli törvény előírásainak alkalmazása azt jelenti, hogy a nyilvántartásokat a kettős könyvvitel előírása szerint kell vezetni és legalább egyszerűsített éve beszámoló kell készítenie (Szt. 9. § (2) bekezdés). Választható mikrogazdálkodói beszámoló készítés is az Szt. 9. § (6) bekezdés és a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint. Jövedelemadó A közjegyző, ügyvédi iroda a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) 2. § (2) bekezdés d) pont szerint a társasági adó alanya, de választhat a Katv. 3. §-a szerint tételes adót, illetve a Katv. 16. §-a szerint kisvállalati adózást.

Dr. Szeiler Nikolettt

DR. SZEILER ÜGYVÉDI IRODA – CIKKEINK

2022. augusztus 20.

 

Az üzletrész átruházása kapcsán beszélhetünk egyrészről illetékről és személyi jövedelemadó fizetésről. 

A magánszemélyeknek az adott társaságban lévő üzletrészeik értékesítése után adókötelezettsége keletkezhet, amelyet az Szja tv. előírásai alapján kell megállapítani. Leegyszerűsítve, az üzletrész értékesítés után kapott bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget és ez tekintendő adóköteles jövedelemnek. Az üzletrész értékesítése a társaság részéről nem jár könyvelési tétellel, ezáltal csak a társaság tulajdonosi szerkezete változik meg. Az ügylet során a magánszemélyek részéről keletkezik egymással szemben követelés, kötelezettség. (Szja tv. 67§) Az Szja mértéke 15%.

Üzletrész átruházása esetén elért jövedelem után nem csak személyi jövedelemadót, hanem a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: SZOCHO tv.) alapján szociális hozzájárulási adót is kell fizetni.

A SZOCHO tv. 1. § (5) bekezdése alapján az árfolyamnyereségből származó jövedelem után 13 % szociális hozzájárulási adót kell fizet, azonban ennek mértéke maximalizált: addig kell fizetni, míg a természetes személy a tárgyévben meg nem fizette az adófizetési felső határát, vagyis a minimálbér huszonnégyszerese után az szociális hozzájárulási adót az összevont adóalapba tartozó jövedelme és meghatározott külön adózó jövedelmei (vállalkozásból kivont jövedelem, osztalék, árfolyamnyereség, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, stb.) után.

Az Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. pontjában foglalt rendelkezés szerint ugyanakkor a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen juttatott vagyoni érték adómentesnek minősül.

Amennyiben az üzletrészt ajándékozás útján, azaz ingyenesen szerzi meg bármely "eladótól" bármely "vevő", akkor ajándékozási illetékfizetési kötelezettség keletkezhet a piaci értéken.  A törvény azonban kivételek között említi, ha egyenesági rokonok, testvérek illetve házastársak között történik az ajándékozás, illetve, ha az ügyleten valamely félnek -akár eladónak, akár a
vevőnek- szja és/vagy szocho fizetési kötelezettsége keletkezett. Illetéktv. 11. §, 17.§ (1) c) és p) pontok.

Az üzletrész vásárlás akkor keletkeztet visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettséget, ha belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése történik [itv. 18. § (2) bekezdés h) pont és (4) bekezdés); 102. § (1) bekezdés o) pont].

2020. november 24.

Szeretne személyes találkozó nélkül céget alapítani vagy módosítani? Ügyvédi Irodának kitaposta az utat és már számos ügyfelünknek személyes találkozó nélkül alapítottunk, módosítottunk céget. Teljesen biztonságos, titkos és rugalmas lesz így a cégalapítás, módosítás. Leggyorsabb cégalapításunk így 6 óra volt, amely alatt be is jegyezték a céget!

Az ügyvédi ellenjegyzést igénylő cégügyekben is lehetőség van személyes megjelenés nélkül céget alapítani vagy egy cég változásbejegyzését átvezetni. Külföldön lévő tag esetén is a legmegfelelőbb út a távazonosítás és távellenjegyzés.

Mi szükséges hozzá?

  • Számítógép vagy mobiltelefon INGYENES Skype alkalmazással (Skype 8.50.0.38 vagy újabb verziója) és internettel
  • ügyfélkapu regisztráció (ennek hiányában az iratokat ki kell nyomtatni és visszapostázni pl. ha külföldi)
2020. június 1.

2020. május 26. napján lépett hatályba a Kormány 227/2020. (V. 25.) rendelete (a továbbiakban: Korm. rendelet), mely a külföldi befektetők stratégiai társaságokat érintő befektetéseivel kapcsolatban ír elő bejelentési kötelezettséget 2020. december 31. napjáig.

A Korm. rendelet alkalmazásában stratégiai társaság az a magyarországi székhellyel rendelkező kft. és rt., melynek bármely tevékenységi köre a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott stratégiai jelentőségű ágazatba (pl. az energia-, a közlekedés, a kommunikáció, a távközlési, a média-, továbbá a pénzügyi, hitel- és biztosítási ágazatba) tartozik.

Bejelentési kötelezettség keletkezik, ha az EU más tagállamában, az EGT más tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetett módon többségi befolyásra tesz szert tulajdonszerzéssel – történjen az részesedésátruházás, tőkeemelés, átalakulás, egyesülés vagy szétválás útján –, átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény tulajdonjogának megszerzésével, illetve üzletrészt vagy részvényt terhelő haszonélvezeti jog megszerzésével.

2018. március 23.

A régi adózás rendjéről szóló törvényből (Art.) és több más törvényből is kikerültek az illetékre vonatkozó szabályok és egységesen az illetéktörvénybe kerültek áthelyezésre. A régi Art. számos helyen tartalmazott az illetékkiszabással kapcsolatban külön eljárási szabályokat, ezeket már az illetéktörvényben kell keresni.

Na, de nem ilyen egyszerű az élet: az illetéktörvény helyett az egyes illetékeket érintő rendelkezések az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben, illetve az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló törvényben kaptak helyet. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.

Viszterhes vagyonátruházási illeték
Január 1-jétől a cserét pótló vétel illetékkedvezményére vonatkozó szabályozást, másfelől az eladotthoz képest kisebb forgalmi értékű lakás szerzésének illetékmentességét módosítja a törvény úgy, hogy hosszabb időt biztosít a lakásvásárlást megelőző lakásértékesítésre.

2018. február 15.

Cikkünket a könyvelési divízió vezetőnk Nánási Zsuzsanna, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó írta:

Cégalapításkor és törzstőke emeléskor a Ptk. lehetőséget nyújt a tagoknak arra, hogy a vagyoni hozzájárulásukat készpénz helyett apporttal, vagyis nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással teljesítsék. Összeszedtük, milyen cégjogi és adózási szabályokra kell figyelni.

2018. február 15.

Ugyan a cégautóadó-fizetési kötelezettség korántsem újkeletű, újra és újra felmerül a cikkünk címében is megfogalmazott kérdés: mikor fizeti a társaság, és mikor a magánszemély?

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) IV. fejezete szabályozza a cégautóadóval kapcsolatos adókötelezettséget. Nemcsak a társaságnak, de a magánszemélynek is keletkezhet cégautóadó-fizetési kötelezettsége.

2018. január 28.

Az Szja. törvény tartalmazza a kiküldetés és a hivatali, üzleti utazás fogalmát. Ha az utazás megfelel a feltételeknek, akkor az utazás és a szállás költség számlával igazolt összege a magánszemélynél nem számít jövedelemnek. Költségként elszámolható és így a magánszemélynek gyakorlatilag adómentesen adható az utazási jegy, valamint a szállásdíjban foglalt reggeli ára is.

2018. január 5.

2018. január 1-én lépett hatályba a már megszokott Ket-et (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt ) felváltó Ákr. törvény (az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény). Aki már találkozott adóügyekkel az tudja, hogy az adótörvények mellett adóügyekben a Ket-et is alkalmazni lehetett.  A jelenlegi átalakítások végeredményeként az új általános közigazgatási rendtartást (Ákr.) adótörvényekre nem lehet alkalmazni, a Ket. pedig már nem hatályos. A közigazgatási rendtartást ugyanakkor csaknem minden más hatóság előtt alkalmazni kell. Az új törvény célja egy gyorsabb, egyszerűbb, ügyfélbarátabb eljárási rend kialakítása a régi elavult Ket. helyett. Az igen hosszú és bonyolult törvényből a hétköznapjainkra leginkább kiható 10 pontot gyűjtöttük össze, hogy bármilyen hatósági határozatot is kap, ismerje a jogait és kötelezettségeit.

2018. január 2.

Megtörtént eset szolgáltatta az apropót, hogy ismertessük: mire kell ügyelni az ekáerrel kapcsolatos bejelentés során, illetve adóhatósági bírság esetén mi adhat okot a fellebbezésre.

Ügyfelünk 6 millió forintos ekáer bírságot kapott, amelyet fellebbezéssel 600 ezer forintra csökkentettünk. Ekaer bírság esetén is lehet és érdemes fellebbezni. Ebben az ügyben a szállítmány rendelkezett ekáerszámmal, azonban az árut a lerakodás helyétől 50 méterre lévő másik raktárba szállították, mivel a bejelentés szerinti raktár megtelt, illetve a társaság új alkalmazottja nem jól adta meg az ekáer rendszerében a termék összsúlyát, a termék értéke azonban helyesen szerepelt a bejelentésben. A 2015 óta hatályos ekáer-rendelet (5/2015 II. 27. NGM rendelet) szerint amennyiben a fuvarozott termék, vagy annak akár egy része tekintetében a bejelentési kötelezettséget hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesítik, az adóhatóság ellenőrzését követően magas összegű mulasztási bírságra lehet számítani.

Adja meg nevét és telefonszámát, visszahívjuk!
Kérjük adja meg a teljes nevét. Pl.: Kovács Ferenc vagy Dr. Kovács Ferenc András.
A mező minimum kettő és maximum négy szóból álló nevet fogad el.
+36
Kérjük adja meg telefonszámát: körzetszám + telefonszám. Ne használjon 06 vagy +36 előtagot. Pl.: 30 123-4567 vagy 55 123-456
Kérjük adja meg e-mail címét
Kérjük egy-két kulcsszóval jelezze felénk, hogy miben segíthetünk Önnek.
(Pl.: adóellenőrzés, jogi képviselet, könyvelés stb.)