Büntetőjogi képviselet- gazdasági bűncselekmények

    adócsalás, költségvetési csalásToplistás adócsalások: cégtemető, körhintacsalás, őrzés-védelem, munkaerő-kölcsönzés, de élre törnek új elkövetési módok is, amelyek főként az EKAER rendszerhez kapcsolódnak.

    A költségvetési csalás bűncselekménye évek óta vezeti a NAV bűnügyi listáját (40,3 százalék) ez után jóval lemaradva következik a felszámolásokhoz kapcsolódó csődbűncselekmények száma (9 százalék), majd a magánokirat-hamisítás bűncselekménye (8,3 százalék) 

    Költségvetési csalás

    A legtöbb gazdasági büntetőügy a költségvetési csalásból (adócsalás), áfa csalásból, csődbűncselekményből (felszámolási eljárások, sikkasztás esetén) ered Magyarországon. A legtöbb feljelentést pedig az adóhatóság illetve a felszámoló teszi! 

    Itt meg kell jegyeznünk, hogy csődbűncselekmény miatt nem az adóhatóság, hanem legtöbb esetben a felszámolók élnek feljelentéssel. A költségvetési csalás vagy csődbűncselekmény miatti feljelentések elkerülése végett javasoljuk, hogy már az adóellenőrzések illetve a felszámolási eljárások során ügyvédi képviseletet vegyen igénybe, azonban ha már megtörtént a feljelentés és zajlik a büntetőügy, mind a nyomozás, mind a bíróság előtt sokat tehetünk azért, hogy enyhítsünk a büntetésen vagy bizonyítsuk ártatlanságát.  

    A költségvetési csalás sokkal szigorúbb büntetési tételt határoz meg, mint az adócsalás tényállása korábban. Akár 10 év börtönbüntetés is kiszabható arra, aki a költségvetési csalás körébe tartozó tényállást követ el. A törvény szerint semmi sem marad büntetlenül, hiszen a legcsekélyebb súlyú bűncselekményért is két évet adhatnak. A költségvetési csalás körébe tartozik az adócsalás, a jövedékkel való visszaélés valamint az áfacsalás (erről később bővebben is olvashat) is.

    A költségvetési csalás akkor valósul meg ha a valóságban fizetendő adót nem fizetik be vagy, ha jogosulatlanul igényelnek vissza áfát és ezzel kapcsolatosan szándékosan meghamisítják az adóbevallást.

    A költségvetési csalás során történő ügyvédi képviselethez elengedhetetlen, hogy olyan Ügyvédi Irodát bízzon meg, amely nemcsak büntetőjogi szakértelemben kiváló, hanem megfelelő számviteli hátterrel is rendelkezik ahhoz, hogy sikerrel tudja képviselni az ügyét. Gazdasági bűncselekmények ( adócsalás, áfa csalás, költségvetési csalás ) esetén a nyomozó hatóság csaknem minden alkalommal igazságügyi könyvszakértőt kér fel, aki a szakmai háttért biztosítja. Ezért Irodánk is megbízott igazságügyi könyvszakértővel, könyvvizsgálóval jár el az ügyben, így biztosítva ügyfeleinket, hogy nem csak ügyvéd és adótanácsadó de komplikált gazdasági ügyek esetén könyvvizsgáló is segíti a büntetőügy sikerre vitelét.

    A költségvetési csalás leggyakoribb elkövetési módjai:

    • Hamis bevallás beadása Még mindig kevesen tudják, hogy a valótlan, hamis bevallás beadása magánokirat-hamisítás, ezért tartozik az ilyen jellegű bűncselekmény a NAV bűnügyi osztályához. A bűncselekménnyel „megtakarított” adóforintokkal a cégvezetők gyakran különféle színlelt pénzügyi tevékenységeket végeznek azért, hogy annak eredetét leplezzék. Ezért általában nem csak költségvetési csalás, magánokirat hamisítás, de pénzmosás miatt is felelniük kell. 

    • fiktív számlák a könyvelésben. A fiktív számlákról a vállalkozók úgy vélekednek, hogy az a "szükséges rossz", amely nélkül nem tudnak akkora nyereséget realizálni, mint amekkorát szeretnének. Az adóhatóság azonban egy adóellenőrzés során könnyen, és gyorsan le tudja ellenőrizni, hogy valós, avagy fiktív számláról van e szó. Megnézik, a "fiktív" számlát kibocsátó társaság adóbevallását, leellenőrzik, hogy hány bejelentett alkalmazottat foglalkoztatott és avval el tudta e végezni a számlán megjelölt munkát, tanukat hallgat meg stb... és végül megteszi a szükséges feljelentést, költségvetési csalással vádolva az ügyvezetőt.

    • bejelentés néküli foglalkoztatás. A fekete foglalkoztatottak alkalmazása, vagy rövidebb munkaidőre történő bejelentés igen gyakori a cégek életében. Ennek oka, hogy a kisebb vállalkozások nem tudják kitermelni a magas TB járulékokat, vagy nincs annyi "számlás" jövedelem, amiből kigazdalkodnák, illetve egyszerűen így több nyereségre tesznek szert, azonban a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók is költségvetési csalást követnek el.
    • cégbedöntések. Gyakori adócsalási forma, hogy a cégtulajdonosok és ügyvezetők egyszerűen hátrahagyják tartozásokkal teli cégeiket és átíratják külföldi magánszemélyekre vagy lakcímen nem található személyekre, akik az adóhatóság számára utolérhetetlenek. A sorozatos cégeladások eredményeként már kizárólag adóregisztrációs eljárást megelőzően lehet céget alapítani, így akinek nagy adótartozással, kényszertörléssel szűnt meg a cége, vagy adószámát a megelőző 5 évben törölték, nem lehet ügyvezető. 
    • a cég bevételeinek eltitkolása
    • színlelt szerződések. A színlelt szerződések szintén a költségvetési csalás, illetve a fiktív számlák velejárói, hiszen számlát szerződés alapján kell kiállítani, így amennyiben a számla nem valós gazdasági eseményt tükröz, a szerződés sem lesz valós. A szerződés vagy teljes egészében valótlan (egyáltalán nincs gazdasági esemény mögötte), vagy egy része valótlan összegről szól, létezik olyan eset is, amikor valótlan a számla kibocsátó, vagy nem is létezik, de abban az esetben sem állapítja meg az adóhatóság a gazdasági teljesítést, ha a számlakibocsátó eltűnt, nem fellelhető.
    • körhintaügyletek, gabona és cukor utaztatása az EU-ban. Ezek a költségvetési csalások kiemelt és egyik legsúlyosabb területei, hiszen pl. itt úgy tűnteti fel az eladó, mintha az árú elhagyta volna Magyarország területét, és áfa nélküli EU-s értékesítésről beszélhetnénk, azonban az árú visszakerül Magyarországra és itt kerül a végső felhasználóhoz.
    • adóbevallást egyáltalán nem teljesítő cégek
    • jogosulatlan áfa visszaigénylések
    • Vagyonkimentés. A fedezetelvonás vagy vagyonkimentés történhet a cég illetve a magánszemély vagyonának eladásával illetve elajándékozásával. Az adóhivatal a vagyonkimentést biztosítási intézkedéssel míg az átíratott vagyont bírói illetve büntetőjogi úton próbálja visszaszerezni.

    • ÁFA csalások A költségvetési csalásokon belül külön megemlíteném az áfa csalásokat, hiszen a feljelentések legnagyobb része ÁFA miatt történik. Gyakori eset, ha az adóbevallással (ÁFA bevallás) az adóhatóságot megtéveszti, mert pl. „0”-s bevallást nyújt be az adóhivatalhoz, miközben számlákat állít ki és ezeket nem szerepelteti a könyvelésben, a kiállított számlák ÁFA tartalmát nem vallja be és nem is fizeti be a költségvetésbe. De az áfa csaláshoz tartozik a fent említett fiktív számlás-, és körhintaügyletek vagy a jogosulatlan áfa visszaigénylés is.

    Cégtemetők

    Az adófizetés elkerülésére a cégvezetők még mindig jó megoldásnak tartják, hogy mielőbb túladjanak a problémás cégeken, az iratokat eltüntetik, a könyvelést megsemmisítik. Viszont ilyen esetben a saját védekezésüket is megnehezítik, hiszen egy esetleges NAV-vizsgálat vagy bűnügyi nyomozás során már nem tudnak védekezni – hiszen már nem ők az ügyvezetők, iratokkal nem tudnak bizonyítani –, és bizony az ilyen ellenőrzési jegyzőkönyvek szövegezésekor az adóhatóság ceruzája sokkal erősebben fog. Ami maga után vonja a büntető feljelentést is. A múlt évben a NAV bűnügyi statisztikája szerint rengeteg ilyen ügyben emeltek vádat sikkasztás, költségvetési csalás, közokirat hamisítás miatt. 

    Őrzés-védelem

    A nagy klasszikus már több éve a NAV porondján van, csaknem életveszélyes őrzés-védelmi céget alapítani, vagy legalábbis számítani kell a folyamatos NAV ellenőrzésre. Egyes őrzés-védelmi cégek hosszú céges láncolatokat hoznak létre azért, hogy a munkavállalók adó- és járulékfizetési kötelezettségeit elkerüljék. Az alvállalkozó társaságok alá stróman ügyvezetőkkel céghálózatot szerveznek, és a vagyonőri feladatokat ellátó munkaerőt ezekhez a társaságokhoz jelentik be. Adófizetési kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, megszűnnek. 

    Körhintacsalások

    A másik toplistás csalási módszer is évek óta a NAV bünügyi szervének első számú kedvence: cukor, étolaj, kukorica, tej, gabona 

    A cukor, kukorica, gabona utaztatása is az utóbbi évek slágere közé tartozik. Szlovákiából, Romániából beszerzett árukat értékesítenek magyarországi cégekből álló cégláncolat felé. Az értékesítési láncolatban szereplő cégek, bevallást nem adnak be, adófizetést nem teljesítenek, megpróbálnak eltűnni. A körhintacsalásnak több módozata is lehetséges, ilyen például, amikor egy magyar cég Szlovákiából élelmiszert szerez be, de a termékeknek csak a töredékét szerepeltetni az adóbevallásában. 

    Gyakori, hogy egyes áfacsalásra specializálódott bűnszervezetek a külföldön megvásárolt árut nem magyar, hanem román, bolgár, illetve horvát gazdasági társaság nevében veszik meg, és az országon keresztülutaztatott árut az áfa megfizetése nélkül hozzák kereskedelmi forgalomba Magyarországon.

    Pénzmosás

    Az egyik legkreatívabb adócsaló - NAV statisztika alapján - egy vietnámi személy volt aki közel 17 milliárd forint értékű készpénz tisztára mosásában vett részt. A bűnözői csoport készpénzfutárok hálózatát használta a pénzösszegek összegyűjtésére Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban. Az ottani bűnözők készpénzét pedig itthoni bankszámlákon helyezték el, amelyeket tovább utalták Kínába és más távol-keleti államokba.

    Filmes csalások, dohányhamisítás

    Az ismertebb ügyek mellett nem ritkák az úgynevezett filmes csalások, amikor is az elkövetők a gyártási költségek elszámolhatósága, a filmtámogatás igénybevétele, a filmelőállító cégek áfafizetési kötelezettségének csökkentése céljából, fiktív gyártási láncolatot szerveznek. A filmek bizonylatokkal alátámasztott számlázási láncolata így eltért a valóságtól.

    Nem ritka a dohánytermékek hamisítása sem, amikor az elkövetők az előállításhoz szükséges alapanyagokat, berendezéseket szerzik be és illegálisan dohányt állítanak elő.

    Új bűncselekmények, új elkövetési formák

    Az EKAER bevezetésével megnőtt a rendszer kijátszására irányuló elkövetők száma is. Ha eddig nem tudtuk, hogyan is kell ezt a fajta csalást csinálni, a NAV bűnügyi szervének statisztikai elemzéséből most megtudhatjuk: az EKAER-ben rögzítést végző – importőr – gazdasági társaság egy adott árura, mennyiségre és szállítójárműre lekér egy EKAER-számot, amelyet 15 napig használhat fel. Amennyiben a NAV ellenőrei nem ellenőrzik a szállítóeszközt, akkor ezen a számon ugyanazon árut, ugyanazon mennyiségben többször is be tudják hozni Magyarországra.


    A leggyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmények, :

    • költségvetési csalás, adócsalás (leggyakoribb feljelentési ok adóellenőrzések során), amennyiben ilyen feljelentést tesz az adóhatóság, egyúttal magánokirat hamisítás miatt is feljelent, hiszen az adóbevallás szándékosan történő meghamisítása, magánokirathamisítás.
    • áfa csalás (a költségvetési csaláson belüli leggyakoribb feljelntési ok)
    • csődbűncselekmény (felszámolási eljárások során, a felszámoló általi leggyakoribb feljelentési ok)
    • sikkasztás
    • társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással visszaélés

    Csődbűncselekmény

    A költségvetési csalás mellett csődbűncselekmény miatt történnek leginkább feljelentések a gazdasági büntetőjog területén. Csődbűncselekmény esetén a felszámoló vagy az adóhatóság akkor tesz feljelentést, amennyiben egy gazdálkodó szervezet fizetésképtelen, vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén a cégvagyon elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, színlelt ügylet kötésével, kétes követelés elismerésével, illeve az ésszerű gazdálkodás követelményeinek ellentmondva a cégvagyont az ügyvezető/cégtulajdonos csökkenti és ezzel megakadályozza a hitelezők kielégítését.

    A felszámolási eljárások száma Magyarországon a tavalyi évben sem csökkent jelentősen, de elmarad a válság időszakában indult felszámolási eljárások számától.

    Azonban a csődbűncselekmények miatti feljelentések száma nem csökkent, amelynek oka az, hogy  a büntető törvénykönyv szabályozza azt az esetet, ha a felszámoló elmulaszt megtenni egy feljelentést!

    Ez azt jelenti, hogy az a felszámoló, aki hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az ügyvezető/cégvezető a felszámolás során vagy azt megelőzően iratokat, könyvelést hamisított meg vagy cégvagyont mentett ki - és így megakadályozta a hitelezők kielégítését – nem teszi meg a szükséges intézkedéseket és nem tesz feljelentést, akkor ő azaz a felszámoló követ el bűncselekményt. Mivel a felszámolók tartanak attól, hogy emiatt problémájuk adódhat, ezért bármilyen kis szabálytalanságért feljelenthetik az ügyvezetőt.

    Itt kell megemlítenünk, hogy a felszámoló nem csak csődbűncselekmény de költségvetési csalás vagy más megvalósuló bűncselekmény miatt is feljelentéssel élhet.

    Sikkasztás

    Sikkasztás valósulhat meg pl. a felszámolási eljárások során, ha az ügyvezető a cég pénztárában lévő összeget ahelyett, hogy a hitelezőknek fizetné ki, magának vagy másnak kölcsön adja. Tehát aki, a rábízott idegen dolgot (pl. az ügyvezető a cég vagyonát) jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. A csődbűncselekmény és a költségvetési csalás mellett igen jelentős a feljelentések száma sikkasztás bűntett miatt is.

    Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés

    A költségvetési csalásnak nem képezi a részét, hanem külön büntetőjogi tényállást valósít meg az, aki a munkavállalók járulékait nem fizeti be. Ezt a büntetőjog igen szigorúan veszi és akár 2 évig tartó szabadságvesztéssel is büntetheti.

    Amiben ügyvédi irodánk tud Önnek segíteni:adócsalás, áfa csalás

    • képviselet nyomozó hatóság, adóhatóság vagy bíróság előtt

           költségvetési csalás,
           csődbűncselekmény,
           egyéb gazdasági bűncselekmények (sikkasztás, TB csalás, áfa csalás) során,

    • képviselet felszámolási eljárás során
    • képviselet adóellenőrzés során
    • felkészülés egy esetleges büntetőügyre, költségvetési csalás, csődbűncselekmény vagy más gazdasági büntetőügy folytán
    • felkészülés egy esetleges adóellenőrzésre
    • felkészülés egy esetleges felszámolási eljárásra

     

    Ügyvédi Irodánkkal az info [wnW5DKrg] drszeiler.hu e-mail címen veheti fel a kapcsolatot vagy hívjon minket a 06 70 676 59 89-es telefonszámon!

     

    A törvényi tényállások pontos szövege a hatályos a Büntető Törvénykönyv szerint:

    Költségvetési csalás

    396. § (1) Aki

    a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,

    b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy

    c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,

    és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

    (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

    a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve

    b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

    (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

    a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

    b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

    (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

    a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy

    b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

    (5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

    a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

    b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

    (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

    (7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

    (8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

    (9) E § alkalmazásában

    a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;

    b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.

    Csődbűncselekmény

    404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén

    a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,

    b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy

    c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon

    a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

    (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet

    a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy

    b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével

    a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.

    (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

    a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy

    b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.

    (4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

    (5) Az (1)-(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha

    a) a csődeljárást megindították,

    b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy

    c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.

    (6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.

    Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

    A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.