ÁFA vizsgálatok


áfa vizsgálatGyakorló ügyvédként két nagyobb csoportra tudnám osztani a fiktív számlák körét, amelyekkel leggyakrabban cégek ÁFA vizsgálatánál találkozom.

1. Az adóhatóság fiktív számlákat talál, erről a cégvezető tudott, azokat azért tette a könyvelésbe, hogy adóját "optimalizálja".

2. Az adóhatóság ebben az esetben is fiktív számlákat talál a könyvelésben, azonban erről a cégvezető nem tudott. Hogy is lehet ez? Elkezdődik az Áfa vizsgálat, majd az első hatóság által kézbesített jegyzőkönyvnél az ügyvezető ledöbben, hogy több millió forintra büntették a vállalatot arra hivatkozva, hogy vevő és eladó között semmiféle gazdasági esemény nem jött létre, ezáltal a jogügylet nem valós azaz fiktív.

Ez úgy történhetett, hogy a cég megbízott egy alvállalkozót (valószínűleg az alvállalkozó is megbízott egyet és annak az alvállalkozója is alvállalkozóval dolgoztatott ), akitől számlákat fogadott be és amely számlák ÁFA tartalmát bevallásaiban levonásba helyezte. A revizorok áfa ellenőrzések során kapcsolódó vizsgálatot indítanak az alvállalkozókkal szemben, ami azt jelenti, hogy a cégünk levizsgálása során az alvállalkozók vizsgálatára is sor kerül. Ekkor derül ki általában a cégvezetők számára, hogy az évekkel ezelőtt megbízott alvállalkozóját felszámolták, nem érik el a bejelentett székhelyén vagy a jelenlegi ügyvezetők felszívódtak netán hajléktalanok nevére íratták a céget.

Mi történik ez után? A revízió a jegyzőkönyvben illetve adóhatósági határozatban közli,hogy a cég és alvállalkozója között nem történt gazdasági esemény azaz fiktív hiszen:

  • az alvállalkozó eltűnt, a székhelyén nem fellelhető, az ügyvezető szintén kámforrá vált
  • az alvállalkozónak nem volt elegendő munkavállalója a munka elvégzéséhez (az adóhatóságnak az nem számít, hogy cégünk nem tud belenézni az alvállalkozó munkavállalókra vonatkozó irataiba, és az sem, hogy az esetleges építkezésen felvonuló kőművesek be vannak e rendesen jelentve az alvállalkozónknál. Hiszen, ha ezt cégünk nem tudta akkor nem volt elég körültekintő.)
  • az alvállalkozónk nem adott be bevallásokat, nem fizetett áfát (erre sincs ráhatásunk, de adóhatóságot szintén nem érdekli, nem volt a cég eléggé körültekintő amikor vele dolgoztatott)
  • az alvállalkozó munkavállalói nem olyan munkakörben voltak bejelentve, amilyen munkakörben a tényleges munkát folytatták.

A fentiek alapján pedig a hatóság megállapítja, hogy a számlákon szereplő gazdasági események a számlákon feltüntetett felek között nem jöttek létre, azok nem tartalmaznak valós adatokat, nem tekinthetők hiteles bizonylatnak.

Milyen lehetőségek maradnak a fiktív számlákkal kapcsolatos adóellenőrzés során történő védekezésre?

Sok szakértő egy tolvonással megoldaná a problémát, mert több esetben nyert pert európai bíróság előtt adózó az adóhivatallal szemben a HÉA (azaz általános forgalmi adó) irányelv nem megfelelő alkalmazása végett. Fontos megjegyezni, hogy ezek egyedi esetekben hozott európai bírósági döntések, ezekre hivatkozni önmagában nagyon kevés! Ráadásul már az adóhivatal is kapásból magasra teszi a lécet, mivel a meghozott jegyzőkönyvében vagy határozatában behivatkozza, hogy a HÉA irányelv tükrében és az európai bírósági döntésekkel összhangban hozta meg a döntését. Ezt azért tudja megtenni, mert a leges legrészletesebb bizonyítást folytatja le, hogy az adózó tudhatta, tudnia vagy észlelnie kellet volna az adókijátszást. Sajnos elmondható, hogy ezek az ügyek a túlzott magabiztosság és nemtörődömség miatt zárulnak adóhiány megállapításával, nembeszélve az esetleges további bűntetőjogi konzekvenciákról. Ezen ügyekben a legfonotosabb az adóhivatallal történő kapcsolattartás és a valós gazdasági kapcsolat bizonyítása!!! Erre helyezi irodánk a hangsúlyt.

Mi lesz a cégemmel? Az adóhatósági határozat szerint meg kell fizetnie az áfát, amely az adóbírsággal és a késedelmi pótlékokkal növelve, a duplája lesz az áfa befizetésnek. Legrosszabb esetben pedig a cég is felszámolás alá kerül. 

Tapasztalataim szerint azonban, ha a legjobb megoldást keresi már az áfa vizsgálatról szóló értesítés kezdetén adójogi szakemberhez fordul, és kössön olyan megbízási szerződést, amellyel az esetleges bírósági eljárásban is képviselni tudja Önt! Az adóhatóság előtt tájékozatlan cégvezetők szavait és nyilatkozatait a revizorok könnyen kiforgatják. ( az adóhatóság előtti jogi segítségnyújtást és képviseletet ezért én kötelezővé tenném )

Adócsalást követtem-e el? A VPOP és az APEH összeolvadásával, sokkal több feljelentést tesz az adóhivatal és hozzánk is egyre többen fordulnak evvel kapcsolatos büntetőjogi képviseletért. Ingoványos talajon járunk akkor, ha azt kell mérlegelni, adócsalásról van e szó vagy nem. Amennyiben ÁFA vizsgálatról beszélünk, sajnálatos módon a revizornak csak annyiból áll a „feljelentést” megtenni, hogy egy külön íven az osztályvezetőjének előterjeszti az ügyet, majd ő továbbítja az illetékes vagyonőrnek. Az adócsalás egyik legfontosabb és legfőbb eleme azonban a szándékosság. A fiktív számlák általam felvázolt első esetében a szándékosság általában könnyen bizonyítható. A második esetben azonban az ügyésznek bizonyítania kell, hogy az ügyvezetőt nem csak megtévesztette az alvállalkozó, hanem szándékos bűncselekmény történt. Ugyanakkor, nekünk ügyvédeknek is komoly feladat bizonyítani, hogy a cégvezetőnek nem volt tudomása arról, hogy a számla fiktív, vagy a szolgáltatás ténylegesen megtörtént, a munka elvégzésre került, minden esetben külön vizsgálnunk kell a cégvezető körültekintő magatartását is.

Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda

Amennyiben kapcsolatba kíván lépni az Irodánkkal írjon az

info [wnW5DKrg] drszeiler [dot] hu

vagy hívjon minket a 06 70 676 59 89 -es telefonszámon

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.