Publikációk

2015, július 13

üres zsebMég mindig gyakori, hogy a felszámolás, kényszertörlés alatt álló cégek nem fizetik ki munkavállalóik bérét. Összefoglaltuk, mit kell tenni a követelés érvényesítése érdekében.

A felszámolás, kényszertörlés alatt lévő cégek azon munkavállalói, akik nem kapták meg bérüket, igényüket bejelenthetik a felszámoló biztosnak, aki a Bérgarancia Alapon keresztül, az elmaradt jutattást megigényli a dolgozóknak. A juttatás feltétele, hogy az esedékes, vagy a társaság megszűnésével esedékessé váló bértartozást a felszámolás alatt lévő cég már nem tudja kifizetni.

Ha a társaság még nem áll felszámolás alatt, de nem fizet a munkavállalónak, a dolgozó megteheti, hogy a munkabér kifizetésére felszólítja az ügyvezetőt, majd ő maga adja be a felszámolás iránti kérelmet a bíróságnak. Így gyorsabban juthat hozzá elmaradt munkabéréhez. Jó tudni, hogy a felszámolás megindításának illetéke és közzétételi díja kft.-k esetén 105 ezer forint, így csak magas bértartozásnál érdemes a dolgozónak ezt az utat választania. Könnyebb dolga van a munkavállalónak, ha a felszámolási, kényszertörlési eljárás már elindult a céggel szemben.

2015, július 9

bevallásEgy ügyvezető három alkalmazottja és saját maga után évekig pontosan fizette az adóhatóság számláira a járulékokat, aztán kiderült, hogy a társaság soha egyetlen járulékbevallást sem adott be. Az ügyből adóvizsgálat lett, amely érdekes eredménnyel zárult.

Az adóhatóság álláspontja szerint irreleváns, hogy adózó teljesített-e befizetéseket az adófolyószámlájára, ha azokat gazdasági tevékenységével semmi nem köti össze, adóbevallás nem támasztja alá.

A NAV a teljes, de bevallással alá nem támasztott járulékbefizetések összegeit adóhiánynak minősítette, amely után adóbírságot, késedelmi pótlékot számított fel, a be nem adott bevallások miatt pedig mulasztási bírságot szabott ki. Hogy mi lett a járulékként megfizetett összegekkel? Azokat átvezette a bírság összegeire. Az adóhatóság álláspontja szerint ugyanis adóbevallás hiányában az adófolyószámlára adóbevallás alapján fizetendő adó tartozásként nem kerül felkönyvelésre, ezáltal nincs olyan könyvelt adótartozás, amelyhez képest a túlfizetés fennállna, így adóbevallás hiányában kizárólag a bírságtartozásra vezethető át a túlfizetés.

2015, július 2

pénzmosásTavaly csaknem tízezer bejelentés érkezett pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt – derül ki a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodájának éves beszámolójából. A jelzések több mint 80 százaléka bankoktól érkezett, könyvelők és könyvvizsgálók csak 16 alkalommal tettek bejelentést. Cikkünkben összefoglaljuk a figyelmeztető jeleket, amelyek alapján cégek és magánszemélyek is könnyen pénzmosás gyanújába keveredhetnek.

Gyanús jelek társaságok esetében

–       Egy gazdasági társaság a fizetési számláján jóváírt összegeket közel ugyanolyan értékben azonnal, vagy rövid időn belül továbbutalja.

–       Általában csak a pénzforgalmi (banki) költségek miatt van eltérés a jóváírások és a továbbutalások (terhelések) között, vagy az adott időszak alatt a bejövő és a kimenő tételek összege közel azonos.

–       Folyamatos a készpénzfelvétel a tranzakciósorozatban érintett gazdasági társaság fizetési számlájáról vagy a készpénzbefizetés az érintett gazdasági társaság számlájára. Több esetben a fenti tranzakciósorozat során külföldi számláról vagy külföldi székhelyű gazdasági társaság magyarországi számlájáról is érkeznek jóváírások, amelyek jellemzően fiktív értékesítési tevékenységre utalnak. A racionális gazdasági tevékenységre utaló jellemzők hiányoznak [például nincs bérkifizetés, nincsenek működési költségek (telefon, közüzemi díjak, stb.)].

–       Gyanús körülmény, ha a társaság számlájára érkező összegeket rendre azonnal leveszi az ügyvezető készpénzben a bankszámláról, a számla egyenlegét folyamatosan alacsonyan tartja. A gazdasági társaság tevékenysége kizárólag jelentős árbevétellel, azonban jellemzően alacsony elszámolható költséghányaddal működő gazdasági társaság vagy társaságok áfa- illetve társaságiadó-fizetési kötelezettségének minimalizálására irányul. A kezdő- és végpont között általában további gazdasági társaságokat építenek be, illetve több szálon történik a számlakibocsátás és a pénzmozgás. Ez a tevékenység elsősorban az alábbi területeken jellemző: média-, reklám-marketing szolgáltatás, üzletviteli tanácsadás, informatikai szolgáltatás, őrző-védő szolgáltatás, építőipari tevékenység, épület-üzemeltetés, takarító szolgáltatás.

2015, június 23

becslésGyakori, hogy a NAV becsléssel állapítja meg a magánszemély jövedelmét, illetve a cég bevételét. Ez súlyos bírsággal járhat, ezért nem árt tudni, mit tehet az adózó, ha a valóságtól elrugaszkodott adatokkal szembesül.

Csaknem minden adóellenőrzés során találkozhatunk a becslés alkalmazásával, azonban kevesen tudják, hogy ennek miért van jelentősége a revízió során. Becslést akkor alkalmaz a NAV, ha megállapítja, hogy adózónak a vizsgált időszakban a bevallott és a bevallási kötelezettség alá eső jövedelmei nem fedezték a kiadásait, azok nem állnak arányban a vagyongyarapodásával és életvitelének ráfordításaival. Ebben az esetben a NAV felszólítja adózót, hogy igazolja többletkiadásait, amennyiben ezt nem tudja, az adóhatóság becslést alkalmaz.

Így tehát, ha a revízió megállapítja, hogy adózó vett egy ingatlant, gépjárművet, tagi kölcsönöket fizetett a cégnek, vagy a bankszámlára tett olyan összegeket, amelyek adózott jövedelmén felüliek – és ezen pénzek adózott forrását nem látják igazoltnak –, akkor becslést alkalmaz. ( Art. 109. §)

2015, június 18

 

magáncsődHa az Országgyűlés megszavazza, szeptember 1-jétől Magyarországon is alkalmazható lesz a magáncsőd, azaz egy új eljárás az adósságrendezésre. Megmutatjuk, mikor van lehetőség erre, mi az eljárás menete és mennyibe kerül.

A hitelválság óta egyre nagyobb probléma a fizetésképtelenné vált magánszemélyek, a nehéz anyagi helyzetbe került családok számának növekedése. A csődhelyzetbe került személyek vagyonát általában végrehajtás alá vonják, így egyáltalán nem tudják a hitel részleteit fizetni. Ennek következménye pedig egy idő után az, hogy a szociális ellátórendszer lesz kénytelen eltartani a csődbe jutott személyeket. A magáncsőd jogintézmény bevezetése védelmet adna a fizetésképtelenné vált embereknek, ugyanakkor az is cél, hogy a lehetőséggel ne élhessen vissza senki, indokolatlanul ne szabadulhasson meg pénzügyi kötelezettségeitől.

Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban már évek óta működik ez az intézmény, az utóbbi országokban 2014-ben összesen több mint 200 ezer ember élt evvel a lehetősséggel. A magáncsőd bevezetését a magyarországi statisztikai adatok is indokolják: 2015 januárjában a fennálló hitelszerződések száma meghaladta a 8 milliót, ebből 2 millió hitelszerződést egyáltalán nem vagy folyamatos mulasztásokkal tudnak a magánszemélyek fizetni.

2015, május 7
külföldi munkaA külföldről származó jövedelem adózása egyebek között attól függ, hogy milyen tevékenységre (munkára, vállalkozásra, bérbeadásra) kapja a magánszemély. Ezért első sorban azt kell eldönteni, hogy milyen jogviszonyból származik a bevételünk.
 
Ez alapján külföldről származó jövedelem lehet : nem önálló munkából származó jövedelem, vállalkozási nyereség, szabad foglalkozás, osztalék, kamat, jogdíj, bérbeadásból származó jövedelem, elidegenítésből származó jövedelem vagy egyéb jövedelem.
 

Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy egyes kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények a leírt általános szabályoktól eltérő rendelkezést is tartalmazhatnak. Ezért mindig célszerű a konkrét egyezményt áttanulmányozni az adókötelezettség megállapítása során.

Lássuk tehát, hogy hogyan adóznak a fent felsorolt jogviszonyok:

2015, május 5
külföldi munka adózásaAdózási szempontból nem mindegy, hogy valaki tartósan külföldön élve szerez ott jövedelmet, vagy ingázik, hogy egyedülálló, vagy családja itthon él. Összeszedtük, milyen szempontokat kell vizsgálni.
 

Több százezer magyar munkavállaló dolgozik külföldön, akik közül sokan gondolják úgy, hogy a külföldi munkával mindent maguk mögött hagynak itthon és sem adóbevallást nem adnak be, sem adófizetést nem teljesítenek.  Egy későbbi Magyarországi adóellenőrzés azonban könnyen súlyos százezrektől, vagy a külföldön megszerzett jövedelem nagyságától függően akár millióktól szabadíthatja meg a pénztárcájukat már egy könnyen beszerezhető illetőségigazolás hiánya miatt is.

2015, április 18

könyvelési iratok eltűnéseAz adóellenőrzések során gyakori, hogy az adózó azt állítja: azért nem tudja bemutatni a könyvelési dokumentációt a NAV-nak, mert azt ő sem kapja meg a könyvelőjétől.

Ha az adózó arra hivatkozva nem bocsájtja a NAV rendelkezésére a könyvelési iratokat, hogy könyvelője elérhetetlen, az adóhatóság azt kéri tőle, hogy mutasson be olyan megállapodást, melyet adózó a könyvelővel a beszámolóval lezárt üzleti évekre vonatkozó iratanyag őrzésére vonatkozóan kötött, továbbá olyan iratátadás-átvételi jegyzőkönyvet, amely bizonyítja, hogy a dokumentáció az adóellenőrzés idején is a könyvelőnél volt. Ilyenkor adózó újabb határidőt kérhet az adóhatóságtól az iratanyag pótlására.

2015, március 4
NAV ellenőrzésdr. Szeiler Nikolett adozona.hu oldalon megjelent cikke 
 
Az adóellenőrzések során a NAV jellemzően kapcsolódó vizsgálatokat indít, hogy a vizsgálat alatt nem álló üzleti partnertől is beszerezze az ellenőrzőtt cégre vonatkozó információkat, könyvelési dokumentumokat, szerződéseket.
 
Mit tehet a cégvezető, illetve a cégtulajdonos, ha üzleti partnere ellenőrzése miatt az adóhivatal beidézi? Az alvállalkozók, megrendelők, vevők és szállítók a gyakori kapcsolódó vizsgálatok miatt okkal tartanak attól, hogy a szerződéses partnerük után ők is az adóhatóság célkeresztjébe kerülnek.
 
A leggyakrabban a megkeresett cégek a következő módon értesülnek arról, hogy jelenésük lesz üzleti partnerük ügyében a NAV-nál:
2014, december 10
vagyonosodási vizsgálatdr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó
 

Rendre felmerülő kérdés, elfogadja-e az adóhatóság egy vagyonosodási vizsgálatban a szülői kölcsönre hivatkozást. Milyen feltételeket vizsgálnak? Lehet-e kölcsönadó a nagyszülő? Finanszírozhatta-e a szülő a megvásárolt ingatlant? Vizsgálható-e ilyen esetben a kölcsönadó szülő?

Magyarországon az a feltevés, hogy a szülő vásárolja az ingatlant, nem is áll olyan messze az igazságtól, ahogy az sem, hogy a szülők igen sokszor nyújtanak kölcsönt vagy adnak pénzajándékot a gyermeknek. Vagyonosodási vizsgálat során azonban az adózónak kell bizonyítania, hogy a szülők ténylegesen kölcsönadtak a gyermeküknek.

Oldalak