Adós Fizess Azonnal! Itt vannak az új adóvégrehajtási szabályok

új adóvégrehajtásKülön törvénybe kerülnek az adóvégrehajtásra vonatkozó rendelkezések az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) újraszabályozásával. Jelentős szigorítás, hogy míg eddig az első fizetési kedvezmény benyújtásától az elbírálásáig szünetelt a végrehajtási eljárás, addig a tervezett módosítás szerint a jövőben ez csak akkor lenne így, ha a fizetési kedvezménnyel érintett tartozás még nem járt le, vagy maximum 8 napja járt le. Az adó-végrehajtási törvény szerint a munkáltatóknak informálniuk kellene az adóhatóságot az adós havonta letiltható jövedelméről, annak változásáról, a letiltást befolyásoló egyéb körülményeiről. Az ingó foglalások esetén – a korábbi szabállyal ellentétben – a lefoglalt ingóságot nem hagynák az adós őrizetében, azt a foglalást követően haladéktalanul elszállítanák.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény tervezeteszerint 2018. január 1-jétől kell majd a rendelkezéseket alkalmazni elsődlegesen a NAV és az önkormányzati adóhatóságok által megállapított és nyilvántartott fizetési kötelezettségek végrehajtására, illetve azokra vonatkozó fizetési kedvezményi eljárás során.

Ezen felül e törvény hatálya alá tartozik még – eltérő rendelkezések hiányában – az általános közigazgatási rendtartás alapján az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt végrehajtás, illetve annak során benyújtott fizetési kedvezményi kérelmek elbírálása, valamint az adók módjára behajtandó köztartozások (például közigazgatási bírság vagy a diákhitel) behajtására irányuló eljárás is.

A várakozásokkal ellentétben az adóvégrehajtás szabályozása nem lesz könnyebben átlátható. Nem lehet majd csupán az új törvényre hagyatkozva eljárni az adó-végrehajtási ügyekben, mert az abban nem szabályozott kérdésekben az Art. utódjaként hatályba lépő adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, az új adózás rendjéről szóló törvény, valamint a korábbiakhoz hasonlóan a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ez pedig lássuk be, nem könnyíti meg az adózók számára a jogszabály átláthatóságát.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény tulajdonképpen a tervezett új adó-végrehajtási törvény háttérjogszabályául szolgál majd. Az új törvény hozzá képest csak annyiban állapít meg eltérő részletszabályokat, amennyiben azt a törvényalkotók indokoltnak látták.

A tervezet sok tekintetben tartalmaz a korábbinál szigorúbb szabályokat, csökkentve a végrehajtási eljárásokban az időhúzás lehetőségét és megnehezítve a végrehajtás alá vonható vagyon elrejtését, a végrehajtás akadályozását. Egyes rendelkezéseket pedig – például az ingatlan- és ingóvégrehajtásban – egyértelműsít, elkülönít, érthetőbbé tesz. Cikkünkkel ezeket a változásokat mutatjuk be részletesebben.

A jegyzőkönyv tartalma

Bekerültek a törvény tervezetébe a végrehajtási eljárásokban alkalmazott jegyzőkönyvekre vonatkozó előírások. A jegyzőkönyvek főbb fajtáját, illetve tartalmi kellékeit rögzíti a tervezet. Eddig az ilyen eljárásokban a jegyzőkönyv tartalmára a Vht.-ben foglaltak voltak irányadók, de jövőre már az új adó-végrehajtási törvény rendelkezéseinek kell megfelelni. Ez például azt jelenti, hogy az adóvégrehajtásban készülő jegyzőkönyveknek a pénzkövetelés behajtására irányuló eljárás esetén nem lesz kötelező eleme a végrehajtható okiratok megnevezése. A jogalkotók indoklása szerint ennek oka, hogy ezek az adós számára már egyébként ismertek, és amikor nagyszámú végrehajtható okirat van egy ügyben, akkor azok felsorolása feleslegesen növeli a jegyzőkönyvek terjedelmét.

Aggályos lehet azonban olyan lényeges információ elhagyása, amely a végrehajtás alapjául szolgáló okiratra vonatkozik. Ez ugyanis megnehezítheti a végrehajtásban a jogorvoslati jogok érvényesítését, a végrehajtási kifogás benyújtását. Hiszen a végrehajtó törvénysértő intézkedése ellen az adós, a végrehajtást kérő, illetve az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti továbbra is 8 napon belül tehet végrehajtási kifogást.

Ügygondnok kirendelésének lehetősége

A jövőben a bírósági végrehajtásról szóló törvényben foglalt eseteken túl akkor is ki lehet rendelni ügygondnokot, ha az adós társaság a székhelyén, telephelyén nem lelhető fel, de rendelkezik végrehajtás alá vonható vagyonnal. Ilyen esetben a kirendelt ügygondnok részvételével a vagyonra vezetett végrehajtási eljárás zavartalanul lefolytathatóvá válik. Ennek a rendelkezésnek a bevezetését követően az adósoknak jobban kell igyekezniük, hogy a hivatalos iratok eljussanak hozzájuk és saját érdekeik védelmében eljárjanak, jogaikat saját maguk érvényesíthessék.

Befizetések elszámolása

Az Art.-ben szabályozott kiegyenlítési sorrend ugyan nagyrészt változatlan marad, de az EU elvárásainak megfelelően a felsorolásba bekerült, mint új fogalom a közösséget megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés is, ami igen előkelő helyen, közvetlenül a természetes személytől levont adóból, járulékból és személyijövedelemadó-előlegből származó követelés után áll majd a sorban.

Végrehajtás felfüggesztése, szünetelése és megszüntetése

A végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések nem nagyon változnak. A tervezet azonban konkrétan megnevez néhány méltányolható körülményt, amelyekre hivatkozva az adós kérheti a végrehajtás felfüggesztését. Ilyen körülmény különösen az adós által kötelezően eltartottak száma, vagy az adós és az eltartott személy tartós és súlyos betegsége, valamint az adóst is sújtó természeti katasztrófa. Ezen kiemelten értékelt körülmények mellett egyéb körülmények megnevezését sem zárja ki a jogalkotó.

A végrehajtási eljárás szünetelésére vonatkozó szabályok közül is sok minden maradna, de – ami nem túl jó hír – az első fizetési kedvezményhez kötődő joghatást szűkebb körben alkalmaznák. Eddig az első fizetési kedvezmény benyújtásától az elbírálásáig szünetelt a végrehajtási eljárás. A jövőben csak abban az esetben társulna az eljáráshoz a szünetelés, ha a fizetési kedvezménnyel érintett tartozás még nem járt le, vagy maximum 8 napja járt le. Ez a 8 nap pedig igen rövid idő, figyelembe véve azt is, hogy fizetési kedvezmény csak ténylegesen fennálló tartozásra kérhető.

A végrehajtás megszüntetésének esetei is bekerültek a tervezetbe, amely rögzíti, hogy az adós halálával meg kell szüntetni a végrehajtási eljárást, és fel kell oldani a foglalás alól az ingó- és ingatlan vagyont.  

A végrehajtáshoz való jog elévülése

A tervezet szigorító jelleggel kiegészítené az elévülési szabályokat. A büntető eljárások idejére az elévülés nyugvását tartaná indokoltnak, mert ez által az elkövetőt a büntető eljárás befejezését követően, határozatban az adó megfizetésére lehetne kötelezni.

A javaslat szerint akkor is nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése a polgári peres eljárás kezdő időpontjától a jogerős befejezéséig, amikor azt az adótartozás megfizetésére – a megelőző polgári peres eljárásban megállapított korlátlan felelőssége alapján – a helytállni köteles taggal, vezető tisztségviselővel szemben folytatják.

Behajthatatlan tartozás

A behajthatatlan tartozásra vonatkozó szabályok is módosulnak. A tervezet nem tartalmazza azt a korábbi szabályt, amely szerint a végrehajtást foganatosító adóhatóság a 10 ezer forintot meg nem haladó tartozást behajthatatlanság címén az adózó adószámlájáról véglegesen törölte, ha az sem inkasszóval, sem jövedelemletiltás útján nem volt behajtható.  Ugyanakkor kimondja, hogy 10 ezer forintot elérő, de kisösszegű követelésnek minősülő tartozás behajtására – átvezetésen kívül – kizárólag inkasszó (hatósági átutalási megbízás) és jövedelemletiltás foganatosítható. Ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor a tartozást behajthatatlannak kell minősíteni és a végrehajthatóvá válásáig, vagy a végrehajtáshoz való jog elévüléséig így kell nyilvántartani.

Bírságolás

A végrehajtásban a bírságolás gyakorlata nagyrészt változatlan maradhat. De újabb rossz hír, hogy a mulasztási bírság kiszabhatóságát kiterjesztené a tervezet a végrehajtási eljárást akadályozó, adósnak nem minősülő személyekre vonatkozóan is. Legyen tehát az akadályozó bárki – rokon, vagy az eljárásban egyáltalán nem érdekelt harmadik személy –, ő is bírságolható lesz.

Végrehajtási kifogás

Jogorvoslatként végrehajtási kifogás továbbra is tehető, kivéve az adóhatóság által hozott végzésre vonatkozóan. A végzéssel szemben végrehajtási kifogás helyett önálló fellebbezésnek lesz helye. A tervezet szigorú tartalmi elvárásokat fogalmaz meg a végrehajtási kifogásra vonatkozóan.

Újabb csapásként érinteti az adózókat, hogy a jövőben megszűnne az elsőként benyújtott végrehajtási kifogás jelenlegi halasztó hatálya a további végrehajtási cselekményekre. Ezt a rendelkezést a jogalkotó szerint a gyakran előforduló visszaélések indokolják. Apró vigasz lehet az adósoknak, hogy a visszafordíthatatlan károk elkerülése érdekében a kifogásolt végrehajtás során lefoglalt vagyontárgy értékesítésére csak a végrehajtási kifogás elbírálása után lenne lehetőség.

Végrehajtható okiratok

Kibővülhet a végrehajtható okiratok köre is, lerövidítve ezzel egyes eljárások idejét, csökkentve a hozzájuk kapcsolódó adminisztrációt és költségeket. Így végrehajtható okirat lehet többek között az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat és a bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezség, vagy a büntetőeljárás során hozott adóbevétel-csökkenést, vagyoni hátrányt megállapító határozat.

Végrehajtás indítása

Némiképp változik az a szabály, amely alapján az adóhatóság mindenféle előzetes felhívás nélkül indíthat végrehajtást. A tervezet továbbra sem kötelezi egyértelműen a hatóságot az adós előzetes értesítésére, de kimondja, hogy a akkor indítható el a végrehajtás, ha a fizetési felhívás eredménytelen, vagy az alkalmazása célszerűtlen. Valamint azt is rögzíti, hogy 10 ezer forint alatti tartozásnál az adóhatóság kizárólag fizetési felhívást küld és átvezetést foganatosíthat.

Végrehajtási cselekmények

A törvény a továbbiakban is lehetőséget ad az adóhatóságnak, hogy végrehajtási cselekményként az adózónál fennálló túlfizetés összegét az adózó más tartozására átvezesse. Erre a pontra ráfért volna a módosítás. Ilyen esetben egy adózóbarát adóhatóság az automatikus átvezetés helyett figyelmeztethetné az adózót megfelelő határidő kitűzése mellett, hogy az átvezetést maga kérje, vagy a tartozást más módon rendezze. Az adóhatóság átvezetése ugyanis végrehajtásnak minősül, ami több esetben igen hátrányosan érintheti azt az adózót is, aki talán egy véletlen hibától eltekintve évek óta jogkövető módon működik.

Letiltás, ingó- és ingatlanfoglalás

Az eredményesebb végrehajtások érdekében a foglalások szabályaiban is változások lehetnek.

A letiltás vonatkozásában az új adó-végrehajtási törvény a munkáltatókra nézve új tájékoztatási kötelezettséget vezetne be, amely szerint az adóhatóságot informálniuk kellene az adós havonta letiltható jövedelméről, annak változásáról, a letiltást befolyásoló egyéb körülményeiről.

Az ingó foglalások esetén – a korábbi szabállyal ellentétben – a lefoglalt ingóságot nem hagynák az adós őrizetében, azt a foglalást követően haladéktalanul elszállítanák. Ennek indoka, hogy megakadályozható legyen a lefoglalt vagyontárgy elrejtése, megrongálása, ami az értékesítést korábban megnehezítette vagy lehetetlenné tette.

A lefoglalt járművek felkutatásához lehetőség lesz azzal foglalkozó szervezetek igénybevételére. Természetesen ennek költségét az adósnak kell majd állni.

A végrehajtás alól a huzamosabb ideig külföldön tartózkodó adósok sem bújhatnak ki. A tervezet szerint azoknak a személyeknek a tartozását, akik nem belföldi illetőségűek, vagy olyan belföldi illetőségűek, akik 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodnak külföldön is be fogják szedni, méghozzá az adópolitikáért felelős miniszter által közbeszerzési pályázaton kiválasztott szervezeten keresztül.

Az ingatlanfoglalás szabályai – az átláthatóság érdekében – külön fejezetbe kerültek.

A sok szigorítás mellett az ingatlan-végrehajtás szabályai kedvezőbb rendelkezéseket is tartalmaznak a korábbinál.  Nincs helye a lakhatást szolgáló ingatlan lefoglalásának 500 ezer forintot meg nem haladó tartozás esetén, akkor sem, ha az ingatlan értéke egyébként arányban van a tartozás nagyságrendjével. Ugyanakkor az egyéb ingatlanokra már 500 ezer forint alatti tartozások esetén is kerülhet végrehajtás. Amennyiben az ingatlan közvetlenül nem az adós, vagy a vele együtt élő közeli hozzátartozó lakhatását szolgálja, akkor ingatlan-foglalásnak bármilyen tartozásösszeg tekintetében helye lehet.

Fedezetcsere

Az új törvény továbbá új lehetőséget teremt a fedezetcsere bevezetésével. A lefoglalt vagyontárgyat az adóhatóság feloldja a foglalás alól az adós kérelmére, ha olyan másik vagyontárgyat ajánl fel fedezetül, amelynek piaci értéke eléri, vagy meghaladja a cserélni kívánt ingóság értékét.

Értékesítés a végrehajtás során

A vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó rendelkezések is könnyebben értelmezhetővé válnak azzal, hogy az új törvény több helyen egyértelműsít és tagoltabbá válik. Külön rendelkezik az ingó- és külön az ingatlanértékesítésekről, valamint az elektronikus árverésre és a hagyományos árverésre vonatkozó szabályokról. A nyilvános pályázaton történő értékesítés viszont megszűnik, mivel az elektronikus értékesítés alkalmazásával ez a módszer elvesztette jelentőségét.

Az ingatlanok végrehajtási eljárás során történő értékesítésére vonatkozóan az adós számára a korábbihoz képest kedvezőbb szabály került be a tervezetbe. Az új törvény 3 hónapot biztosít – a végrehajtási törvényben lévő 30 nappal szemben – arra, hogy az adós rendezze a tartozását az ingatlan kényszerértékesítése előtt. Továbbá az árverések között a korábbi 30 nap helyett 60 nap is eltelhet. Így az adósnak adott esetben kicsivel több idő áll majd rendelkezésére, hogy megpróbálja rendezni a tartozását.

Önkormányzatok elővásárlási joga

A tervezet szerint az önkormányzatok a területükön fekvő lakóingatlanok vonatkozásában elővásárlási joggal élhetnek. A lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a bérlakásnak alkalmas ingatlan kényszerértékesítése esetén lehetőséget kap elővásárlási jog gyakorlására.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.