Vagyonosodási vizsgálat: mindenki gyanús. Ki a leggyanúsabb az idén?

adóvizsgálatCéget adott el? Tagi kölcsönből finanszírozza vállalkozását? Nagyobb összegeket helyez el magánszámláján? Ezek mellett még számtalan jel lehet, amire felfigyelve az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot indíthat. Összefoglaltuk, hogy az idén mire lő a NAV, és mi a vizsgálat menete.

Ha a vagyonosodási vizsgálat fogalmára lennénk kíváncsiak, ezt sehol sem találhatjuk, mivel ez a köznyelvben használatos kifejezés arra az adóellenőrzésre, amely kizárólag a magánszemély vagyongyarapodását vizsgálja. Ilyen jellegű vizsgálatról akkor beszélünk, ha az adóhatóság az szja, az eho, illetve a különadó ellenőrzését rendelte el. A vagyonosodási vizsgálatokra korábban sokan úgy gondoltak, mint a kiemelkedően gazdag emberek eltitkolt, adózatlan jövedelmeire specializálódott vizsgálatra. Ez a tévhit addig élt, míg orvosok, nyugdíjasok, egyetemisták is megkapták az adóhatósági megbízólevelet, így elmondható, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatok igen széles kört érintenek a kiemelten nagy jövedelemre szert tett adózóktól a középosztályig.

Vajon ki kerülhet az adóhatóság látókörébe?
Évről évre más és más kelti fel az adóhatóság figyelmét. A statisztikák alapján az adózók a következő esetekben válhatnak a legkönnyebben a vagyonosodási vizsgálatok alanyává 2014-ben:

hirdetés
  • Sorozatos cégeladások miatt, a tulajdonosok és az ügyvezetők biztosan számíthatnak vagyonvizsgálatra 2014-ben. Jelenleg ez a legkedveltebb vizsgálati módszer.
  • Nagymértékű tagi kölcsönök a vállalkozásában. Lassacskán a vállalkozók kezdenek odafigyelni a tagi kölcsönökre, azonban az ebből fakadó vagyonvizsgálatok még mindig gyakoriak. Az adóhatóságnak pedig nagyon könnyű dolga van, hiszen a cég társasági adó bevallásában fel kell tüntetni, hogy a rövid lejáratú kölcsönök között a tag által befizetett kölcsön szerepel-e.
  • Bankszámlára történő folyamatos, nagyobb készpénzes befizetések adózatlan jövedelemből. 2013-tól fontos változás a vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban, hogy az adóhatóság előzetes értesítés nélkül – még a vizsgálat megindítása előtt – belenézhet bankszámláiba. Az ellenőrzésekre való kiválasztás hatékonyságát növeli, hogy a megkeresésre az ellenőrzés megindítása előtt is lehetőség van, így a magánszemélyek banki adatai gyakorlatilag úgy lesznek elérhetők az adóhatóság számára, mint mondjuk az ingatlan- vagy a gépjármű-nyilvántartás adatai
  • Nagy értékű ingatlan vásárlása
  • Nagy értékű gépjármű vásárlása
  • Rosszakaró bejelentése. Az adóhatóság zömében bejelentés alapján indít adóvizsgálatot, így egy kirúgott munkavállaló, volt házastárs vagy más haragos közérdekű bejelentése kapcsán könnyen kiírhatják a vagyonosodási vizsgálatot.
  • Más adózó vizsgálata folytán kerül látótérbe. Más személynek, családtagnak nyújtott kölcsön, ajándék esetén.
  • Minimálbért valló adózó
  • Tartósan veszteséges egyéni vállalkozó
  • Más hatóság bejelentésére folytatott vizsgálat

Hogyan zajlik a vagyonosodási vizsgálat?

A jogszabályi hátteret az adózás rendjéről szóló törvény biztosítja, amely kimondja, hogy ha az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásával nincs arányban a bevallott jövedelme, az adóhatóság az adó alapját becsléssel állapítja meg.

Az adóhatóság kizárólag az elévülési időn belül vizsgálódhat, ami 5+1 évet jelent. 2014-ben ez a következőként néz ki: az adóhatóság a 2008-2013 közötti időszakra írhat ki vizsgálatot, illetve ezt megelőző évekre is, de azokra az évekre nem állapíthat meg adóhiányt, csak vizsgálhatja azokat.  Adójogilag 2014. december 31. napján évül el a 2008-es év a magánszemélyek tekintetében.

A vagyonosodási vizsgálatok esetén a bizonyítási teher részben megfordul: az adózónak kell bizonyítani, hogy a vagyonnövekmény legális forrásokból származik, és az után nem is kellett adózni.

Az adóhatóság kiküldött értesítésén szja, illetve különadó vizsgálatra történő felhívás szerepel és egy időpont a megbízólevél aláírására. Gyakori, hogy már az értesítés postázásával kiküldik a megbízólevelet, ebben az esetben a kézbesítés napja lesz az ellenőrzés kezdetének időpontja. Tehát megbízólevéllel indul az ellenőrzés, és az első személyes adóhatósági találkozáskor a revizor megragadja az alkalmat, hogy feltegyen egy 24 pontból álló kérdéssort.
Ez a vizsgálat alapja, így ennek elkerülése érdekében javaslom, hogy a meghatalmazott vegye át a megbízólevelet és csak akkor tegyen nyilatkozatot, amikor erre megfelelően felkészült, illetve felkészítették. Kevesen tudják, hogy nyilatkozatot tenni nem kötelező, és a megtagadása nem jár szankcióval, sőt az eljárás során bármikor lehet nyilatkozatot tenni.

Az értesítésben vagy egyes adókötelezettségek ellenőrzésére vagy bevallások utólagos vizsgálatára kerülhet sor. Az előbbi esetén bizonylatellenőrzésről van szó és van időnk a vizsgálatra való felkészülésig. A bevallások utólagos vizsgálata már egy komolyabb ellenőrzés, ahol adó-megállapításra kerülhet sor. Amennyiben egyes adókötelezettségek vizsgálata során talál a hivatal eltitkolt jövedelemre utaló adatokat, akkor a vizsgálat átfordul bevallások utólagos vizsgálatává.

A megbízólevél aláírása után a hatóság a bankoktól lekéri a bankszámlákat, a nyilvántartásokban megnézi az ingatlanokat és gépjárműveket, kapcsolódó vizsgálatok során feltárja a magánszemély cégeit és tagi kölcsöneit. A vizsgálatot kiterjesztheti a házastársra, a gyermekre, illetve az élettársra is.

Kölcsön, hitel felvételére hivatkozás következménye a kölcsönt nyújtónál kapcsolódó vizsgálatot indít az adóhatóság.
Ha az adózó arra hivatkozik, hogy külföldről származó jövedelme, kölcsöne volt, az adóhatóság illetékes szervén keresztül megkeresik a származási ország adóhatóságát, amely vizsgálatot folytat a külföldi kölcsönnyújtás lehetőségéről. Az adóhatóság előtt hitelt érdemlő bizonyítékokkal lehet érvelni.

Szankciók: adóbírság és késedelmi pótlék

Ha a vagyonosodási vizsgálat során az adóhatóság adó-megállapítást tesz, az adó utólagos megfizetésén kívül az adózót még adóbírság (főszabályként az adóhiány 50 százaléka, vagy 200 százaléka), továbbá késedelmi pótlék (a jegybanki alapkamat kétszerese) terheli. Az adóbírság és a késedelmi pótlék méltányosságból csökkenthető, de az adóhatóság közleménye szerint : „ezekben az esetekben kevés méltánylást érdemlő körülmény szokott lenni”.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.