Vagyonosodási vizsgálat lehet a céges pénzek magáncélú felhasználásából

dr. Szeiler Nikolett ügyvéd a hvg.hu-n megjelent cikke

Kis cégeknél, családi vállalkozásoknál nagyon gyakori, hogy a társaság tagjai sajátjukként használják a céges pénzeket. Ennek egyenes következménye az üres, de papíron felduzzasztott házipénztár, ami miatt az adózó vagyonvizsgálatot és bírságokat is kockáztat.

A NAV közleményben hívta fel a figyelmet a következő érdekes esetre, amely okán vagyonosodási vizsgálatot indított:  „A magánszemély folyamatosan a céges pénzből fizette a lakáshitelét, jelentős nagyságrendben vásárolt ingóságokat, ingatlanokat, továbbá pénzforgalmi számlájára nagy összegben teljesített befizetéseket, melyekre megfelelő fedezettel nem rendelkezett. A Dél-alföldi régióban egy vállalkozó többek között saját lakáshitelét is cégének „fekete” bevételeiből fizette. A közelmúltban zárult vagyonosodási vizsgálat miatt csaknem 19 millió forint büntetésre számíthat.”
A vagyonosodási vizsgálat során az adóhatóság megvizsgálta a házastárssal közös bankszámlát is, amelyből kiderült, hogy a házaspár érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság jelentős összegeket utalt át a családi számlára, melyekből lakáshitelüket törlesztették. Eközben a gazdasági társaság ezeket az átutalásokat a könyvelésben nem szerepeltette, ráadásul az összegeket korábban ugyancsak számviteli bizonylat nélkül bevételezte a pénztárba.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint jövedelemnek minősül a magánszemély bármilyen címen és formában megszerzett bevételének egésze, költségekkel csökkentett része, vagy meghatározott hányada. A gazdasági társaságtól a magánszámlára utalt és onnan a lakáshitel törlesztésére felhasznált összegek a magánszemélyek adózatlan egyéb jövedelmének tekinthetők.

„A vagyonosodási vizsgálat eredményeként a NAV a 10 millió forintos adóhiányon túl, további 9 millió forint bírságot és pótlékot is megállapított."

Sokan a mai napig nincsenek tisztában azzal, hogy a cég által „keresett” pénzeket nem lehet büntetlenül leemelni a bankszámláról, magánszámlára vagy más, a vállalkozáshoz nem kapcsolódó áruk vásárlására használni, hiszen ebből könnyen vagyonosodási vizsgálat lehet. A magyar vállalkozók sokszor a céges bankkártyát használják minden fajta vásárlásaikra, vagy jól visszakövethető, hogy amennyiben pénz érkezik a céges bankszámlára, azt csaknem azonnal leveszik a számláról, még rosszabb esetben ezt átutalják vagy ráteszik a magánszámlájukra. Ez kétélű fegyver, hiszen egyrészről vagyonosodási vizsgálat során adózatlan jövedelmet keletkeztet a magánszemélynek, másrészről a levett (és a magánszemély javára fordított) összegek folyamatosan növelik a cég házipénztárát. A mérlegkészítési időszakban pedig döbbenten figyelik, mekkora házipénztárt okozott a céges pénzek folytonos levétele.

Hogy hogyan jön erre rá a NAV? Az adóhivatal először egy céges vizsgálatot – általában egy rövidebb, 30 napig tartó, egyes adókötelezettségek vizsgálatát - folytat le, amely során a következőkre lesz figyelmes:

hirdetés
  • Amennyiben a rövidebb 30 napig tartó céges vizsgálatot választja az adóhatóság, valószínűsíthető, hogy nem a cégre kiváncsiak, hanem a tagokat szeretnék ellenőrizni, itt a tagi kölcsönöket, más kölcsönöket és a tagoknak, ügyvezetőnek történő utalásokat vizsgálják
  • A bankszámlákon folyamatos átutalások találhatóak az ügyvezetők, cégtulajdonosok vagy más magánszemélyek bankszámláira, azonban kölcsönszerződések nincsenek, könyvelési bizonylatok nem találhatóak, indul is a vagyonosodási vizsgálat.
  • A céges vizsgálat eredményét, a cég bankszámláit felhasználják a magánszemély vagyonosodási vizsgálatánál, összevetik a magánszemély kiadásaival és bankszámláival.
  • A bankszámlák összevetéséből az is kideríthető,  ha esetlegesen a magánszemély számlájára egy külföldi bankszámláról érkeznek pénzek. Ebben az esetben a NAV megkeresi a külföldi adóhatóságot, hogy információt nyerjen a külföldi bankszámlákról vagy külföldi céges bankszámláról.
  • Nagyon gyakori probléma, hogy egy munka munkadíját a vállalkozó privát bankszámlájára utalják, amelyet a könyvelésben nem szerepeltetnek, számla nem készül róla.

Felhívjuk a figyelmet, hogy ilyen esetekben a magánszemélynél megállapítják az szja-t, ehót, majd sok esetben a céget is megbüntetik a járulékok megfizetésére a munkavállaló után.

Mi a teendő? Munkám során sok esetben látom, hogy a céges pénzekből fizeti a magánszemély a lakáshitelét, amely teljesen jól visszakövethető a NAV eszközeivel is. A személyi jövedelemadó (szja) törvény lehetővé teszi, hogy a munkaadók - hitelintézet vagy pedig a kincstár útján, lakáscélra - adómentesen, vissza nem térítendő támogatást nyújtsanak a munkavállalóiknak. Az idei változás az, hogy hitel törlesztéséhez is adható a támogatás.

A fenti jogszabályváltozás lehetővé teszi, hogy amennyiben a cége munkavállalója is, akkor adómentesen 5 millió forintig vissza nem térítendő támogatást kapjon. Így már nem érdemes a céges bankszámláról a magánszemély lakáshitelét minden bizonylatolás nélkül utalgatni, vagy az ügyvezető számlájára rávezetni.

A magánszemély számlájára érkező munkadíjakat a vállalkozó pedig mindenképp számlázza ki és úgy tüntessék fel, mintha a pénztárba érkező pénz lenne.

A vállalkozásból a magánszemélynek a béren felül jutatt összegeket szintén bizonylatolni és rendezni kell, akár önellenőrzéssel stb.

 

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.