Tagi kölcsönökből vagyonosodási vizsgálat?

tagi kölcsön vagyonosodási vizsgálatMagyarországon a legtöbb cégtulajdonos tagi kölcsönből finanszírozza Társaságát, ez főként azért fordul elő, mivel kiadásait a könyvelt bevételei nem fedezik. A könyvelő gyakran meg sem kérdezi, hogy tehet-e tagi kölcsönt a könyvelésbe, hanem amikor nincs elegendő bevétele a társaságnak, a kellő kölcsönt tájékoztatás nélkül lekönyveli. Kérdezzünk rá! Az ügyfeleimnek azt javaslom, hogy havonta kérdezzen rá a könyvelőjénél, hogy lekönyvelt-e tagi kölcsönöket, hiszen könnyen vagyonosodási vizsgálatot kaphatnak a tulajdonosok. Sajnos a cégvezetők gyakran csak a mérlegkészítéskor, illetve bevallási időszakban értesülnek arról, hogy jelentős összegű tagi kölcsönt nyújtottak a vállalkozásnak, de volt olyan eset is, amikor ez csak az adóhatósági vizsgálat folytán derült ki.Hogyan lesz tagi kölcsönből vagyonosodási vizsgálat?

Sokan csak akkor döbbennek rá, hogy baj van, amikor az Adóhatóság bekéri céges vizsgálatra a társaság iratait. Gyakran azonban nem csak céges vizsgálatra számíthatunk, hiszen ha tagi kölcsönt talál a NAV a könyvelésben, akkor elindítja a vagyonosodási vizsgálatot, hogy megnézze, a tagi kölcsönöket a magánszemély adózott jövedelméből finanszírozta-e, egyáltalán – a bevallások adatai alapján – volt e annyi keresete, hogy havonta, folyamatosan kölcsönöket adjon a cégének. Amennyiben nem bizonyítja a magánszemély, hogy honnan volt pénze a kölcsön adására, adóhiány keletkezik, amely esetben nem csak az adott összeg adóját, de akár 200%-os adóbírságot és késedelmi pótlékot is fizetnie kell.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a cégeket és a magánszemélyeket is célzottan választja ki a NAV! Ezt azt jelenti, hogy az adóhatóság már a mérlegadatokból meg szokta tippelni, hogy melyik társaságnak lehet nagy tagi kölcsön állománya, ugyanis a lekönyvelt tagi kölcsönök a rövid lejáratú kötelezettségeknél kerülnek feltüntetésre, amennyiben ez kiemelten magas, valószínűsíthető a cég adóellenőrzése. A fentebb említettek szerint pedig, ahogy levizsgálták a céget, megnézik a tagok szja bevallásait, hogy az adózott jövedelmük megfelelő fedezetet nyújt e kölcsönökhöz.

A tagi kölcsön állományt 5 évre visszamenőleg vizsgálni kell! Adójogilag 2013. december 31. napjával évül el a 2007-es év. Ez azt jelenti, hogy az Adóhatóság az elévült időszakokra nem állapíthat meg adóhiányt és nem bírságolhat.

A NAV előtt a vizsgálat alá vont magánszemélynek kell bizonyítania, hogy a kölcsön folyósítása adózott pénzből történt és azt is kétséget kizáróan kell igazolnia, hogy a pénz a tagi kölcsön nyújtásának napján adózó rendelkezésére állt. Amennyiben ezt nem tudja bizonyítani, az adóhatóság becslési eljárást fog alkalmazni, amelynek során a bizonyítás megfordul. Nem az adóhatóságnak, hanem adózónak kell bizonyítania, hogy az életvitelére fordított kiadásokra (ingatlan vásárlás, autók) és a tagi kölcsönökre legális forrásból volt jövedelme.

Tehát amennyiben a tagi kölcsönök „csak” papíron léteznek, és amennyiben „csak” a könyvelés helyesbítésére szolgálnak, akkor is igazolni kell az adóhatóság felé, hogy a magánszemély rendelkezett azzal az összeggel, amellyel kisegítette a vállalkozását.

Hogyan vezessem ki a tagi kölcsönt a könyvelésből?

Tagi kölcsön visszafizetése. Amennyiben a társaságnak lehetősége van rá, természetesen ez a legjobb megoldás. Azonban a magánszemély problémáját nem oldja meg, hiszen az adóhatóság előtt azt kell bizonyítani, hogy azon a napon, amikor a tagi kölcsön bekerült a könyvelésbe, a magánszemélynek ez az adózott jövedelem rendelkezésére állt. Tehát a könyvelés rendezése céljából megfelelő a visszafizetés, a kölcsönnyújtó gondjait ugyanakkor nem rendezi.

Tagi kölcsön elengedés. Amennyiben nincs lehetőség a tagi kölcsön visszafizetésére, lehetőség van annak elengedésére, azonban ez a társaságnak társaságiadó-fizetési kötelezettséget jelenthet. Ez azonban csak a kisebbik gond. A nagyobb problémát az jelenti, hogy a kölcsönadott összegnek a kölcsönadó részéről történő elengedése minden esetben ajándékozási illetékkötelezettséggel jár. Az ajándékozási illetéket az elengedett tagi kölcsön miatti kötelezettség összege után a cégnek, az elengedés időpontjával kell megfizetni, melynek mértéke 18%. Ezen kívül a társaság az ilyen módon történő vagyonszerzését köteles bejelenteni a NAV-nak 30 napon belül.

Amennyiben megoldást keres vagyonosodási illetve tagi kölcsön problémáira írjon nekünk az info [wnW5DKrg] drszeiler.hu e-mail címre vagy hívjon minket a 06 70 676 59 89-es telefonszámon!

2013-ban új, szigorúbb adózási szabályok vonatkoznak azokra a cégekre, akik Társaságukat tagi kölcsönből finanszírozzák. A tartósan veszteséges cégek tagi kölcsönből történő finanszírozásának visszaszorítása érdekében megszigorították a cégek nyereség minimum számítását. Az új számítás alapján a nyereségminimum meghatározásakor a társaság összes bevételét növeli a magánszemély tag által adott kölcsön fele.

Ennek következtében nagyobb lesz a nyereségminimuma azoknak a cégeknek, amelyek tagi kölcsönt kaptak, és nem fizették vissza.

Hogyan adjuk szabályosan tagi kölcsönt?

  • Kérje meg könyvelőjét, hogy mielőtt bármikor is tagi kölcsönt könyvelne a cégbe, ezt jelezze Ön felé!
  • Nézze meg, hogy mennyi adózott jövedelme van, mennyi készpénz állomány áll rendelkezésére – pl. osztalék kifizetést kapott – ahhoz, hogy kölcsönt nyújtson. Tagi kölcsönt természetesen a cég bankszámlájára átutalással is teljesíthet, ez a „legtisztább” módja a kölcsön nyújtásának. ( Persze csak akkor, ha a bankszámlán lévő pénze adózott jövedelemből származik ) Csak azon a napon tud kölcsönt nyújtani a cégének, amelyik napon az összeg a rendelkezésére áll.
  • Feltétlenül fontos a szerződés. Tagi kölcsön szerződést kell kötni a magánszemély és a társaság között, amelyben rögzíteni kell a tagi kölcsön nyújtásának és a legkésőbbi visszafizetésének napját és a kamatfizetési kötelezettséget.
  • Amennyiben készpénzben nyújtottuk a tagi kölcsönt, erről a cég bevételi pénztárbizonylatot köteles kiállítani.


További kapcsolódó szolgáltatásaink:

A cége adózási és tagi kölcsön szempontú cégátvilágításával kapcsolatos további információkat olvashat a következő cikkünkben: Cégátvilágítás

Amennyiben a vagyonosodási vizsgálatokról szeretne többet tudni, olvassa el a következő publikációinkat:    A vagyonosodási vizsgálat menete és Képviselet vagyonosodási vizsgálat során

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.