Ezt tegye, ha a NAV túlbecsülte jövedelmét, cége bevételét

becslésGyakori, hogy a NAV becsléssel állapítja meg a magánszemély jövedelmét, illetve a cég bevételét. Ez súlyos bírsággal járhat, ezért nem árt tudni, mit tehet az adózó, ha a valóságtól elrugaszkodott adatokkal szembesül.

Csaknem minden adóellenőrzés során találkozhatunk a becslés alkalmazásával, azonban kevesen tudják, hogy ennek miért van jelentősége a revízió során. Becslést akkor alkalmaz a NAV, ha megállapítja, hogy adózónak a vizsgált időszakban a bevallott és a bevallási kötelezettség alá eső jövedelmei nem fedezték a kiadásait, azok nem állnak arányban a vagyongyarapodásával és életvitelének ráfordításaival. Ebben az esetben a NAV felszólítja adózót, hogy igazolja többletkiadásait, amennyiben ezt nem tudja, az adóhatóság becslést alkalmaz.

Így tehát, ha a revízió megállapítja, hogy adózó vett egy ingatlant, gépjárművet, tagi kölcsönöket fizetett a cégnek, vagy a bankszámlára tett olyan összegeket, amelyek adózott jövedelmén felüliek – és ezen pénzek adózott forrását nem látják igazoltnak –, akkor becslést alkalmaz. ( Art. 109. §)Vagyonosodási vizsgálatok esetén az adóhatóság minden esetben idősoros vagyonmérleget készít adózó bevételeiről és kiadásairól. Amennyiben a vagyonmérlegben a kiadások meghaladják a bevételt, a revízió feladata, hogy megbecsülje, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

A társaságok adóvizsgálata során is alkalmazhat az adóhatóság becslést. Ez akkor fordulhat elő, ha az adóhatóság kétségbe vonja a gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel. Becslést alkalmazhat az adóhatóság akkor is, ha a nyugtakibocsátási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az adózó tevékenységével, eredményével összefüggő iratok, nyilatkozatok és az adott tevékenységre vonatkozóan szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi, élőmunka- és anyagszükségleti mutatók, standardok közötti lényeges eltérés mutatható ki. A becslésnél az adóalap megállapítása szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat kell figyelembe venni és együttesen értékelni.A bevételek vagy a kiadások egy részének ismeretében az adóalap valószínűsíthető bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével, próbagyártással, leltározással és más megfelelő módszerrel.

A becsléssel megfordul a bizonyítási eljárás

A becslési eljárás lényege, hogy megfordul a bizonyítási teher, tehát a vizsgálat során a bizonyítás nem az adóhivatalon van, hanem adózónak kell bizonyítania. A becslést a vizsgálat ellenőrzési szakaszában kell közölni és tájékoztatni adózót a becslés szabályairól, pontosan arról, hogy ilyenkor a bizonyítási teher megfordul és a bizonyítási teher az adózón van. 

Az adóellenőrzés során a tényállást – főszabályként – az adóhatóság köteles tisztázni és egyben bizonyítani.

Kivételt képeznek azok az esetek, ahol a törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi:

–          összehasonlító becslésnél az adóellenőrzés által számított adóalaptól való eltérést az adózó bizonyíthatja,
–           vagyongyarapodásos becslésnél az adóellenőrzés által megállapított adóalaptól való eltérést, hitelt érdemlő adatokkal (iratokkal) az adózó igazolhatja.

Milyen hitelt érdemlő bizonyítékokra hivatkozhat adózó?

Hitelt érdemlő bizonyíték sok minden lehet. Bizonyíthatjuk igazunkat szerződésekkel, nyilvántartásokkal, okmányokkal, bizonylatokkal vagy számítógépen rögzített adatokkal. Bizonyíthatunk akár közjegyzői tanusítvánnyal is, ebben az esetben például kihívhatjuk a közjegyzőt a lakóhelyünkre, társaság székhelyére, hogy igazolja, hogy bizonyos adatok a számítógépen vannak, áruk a székhelyen fellelhetőek, igazolja egy weboldal tartalmát stb.

Alátámaszthatjuk igazunkat nyilatkozattal, tanúvallomással vagy szakértői véleménnyel. Nyilatkozat tételére kérhetjük fel vagyonosodási vizsgálat esetén családtagjainkat, ilyenkor ügyelni kell arra, hogy szerepeljen az iraton két tanu is.

Bizonyítani lehet más adózók adataival és más hatóságoktól származó adatokkal, iratokkal, nyilvánosan elérhető adattal, információval. Ilyen okirat lehet egy külföldi cég cégkivonata, mérlege vagy egy külföldi munkáltatói igazolás is.

Igazolhatjuk álláspontunkat akár úgy is, hogy helyszíni szemlét, egyeztetést kérünk az adóhatóságtól.

Mit kell az adóhatóságnak bizonyítania ahhoz, hogy becslést alkalmazzon?

Becslést csak akkor alkalmazhat a NAV, ha bizonyította, hogy

– a becslés alkalmazásának feltételei fennállnak, illetve hogy
– a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények és a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját, hitelt érdemlően valószínűsítik.

Ha a becslés alkalmazására jogalap nélkül kerül sor, akkor az egész ellenőrzési eljárás jogszerűtlenné válik.

Mikor kell közölni a becslést adózóval?

Ahogy korábban említettem, a becslést adózóval még az ellenőrzési szakaszban ismertetni kell, és tájékoztatni ennek jelentőségéről. Adóellenőrzések során gyakran tapasztaljuk, hogy az adóhatóság, adózónak időt nem hagyva, még az ellenőrzési szakban, azonban a jegyzőkönyv lezárása előtt 1-2 nappal közli a becslést. Így ideje sem marad adózónak a becslési eljárásra reagálni, illetve az eltérést hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolni.

A rövid határidő miatt így a vagyonosodási vizsgálat érintettjei nem tudnak eleget tenni bizonyítási kötelezettségének. Ezért van szükség arra, hogy adózók ismerjék a jogaikat a NAV előtt és tisztában legyenek avval, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésükre az igazuk bizonyításához. Ha a becslést az adóhatóság közölte adózóval, akkor nagyon gyorsan kell reagálni, máskülönben lezárja a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv lezárása után adózónak 15 napja van észrevételt tenni és csatolnia bizonyítékait. Amennyiben a bizonyítékok hitelt érdemlőek, akkor a revízió újra megnyithatja az ellenőrzést 15 napra, máskülönben átadja az iratokat a jogi osztálynak, akik elkészítik a határozatot. A határozat meghozatala után lehetőségünk van fellebbezni, azonban, ha az ellenőrzési szakaszban adózó nem bizonyított, a hatósági eljárás során (határozat hozatali időszak) erre már egyáltalán nem, vagy kevés lehetősége lesz.

Mi történik, ha nem csatolunk hitelt érdemlő bizonyítékokat

Harcolni nem csak ajánlott, de kell is az adóhatósággal, hiszen az érdekeink eltérőek. A NAV elsődleges célja, hogy gyarapítsa a költségvetést, így az adózó által nem bizonyított tényeket és körülményeket legtöbbször az ügyfél hátrányára értékeli. Ha adózó hagyja magát sodródni az ellenőrzési eseményekkel és nem bizonyít, az adóhiányon felül súlyos adóbírságot, késedelmi pótlékot és mulasztási bírságot is kapni fog. 2009. január 31-éig az adóbírság általános mértéke 50 százalék volt. 2009 és 2011 között megmaradt a ritkán alkalmazott 50 százalékos mérték, és jött a 75 százalékos, amelyet akkor alkalmaz az adóhatóság, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Természetesen, ha az adóhatóság adóhiányt állapít meg, minden esetben tud a bevétel eltitkolására hivatkozni, így az adóbírságot 75 százalékban szokta megállapítani. 2012-től a NAV a 75 százalékos adóbírság mértékét felemelte 200 százalékra, amely mind a magánszemélyek, mind a társaságok által szinte megfizethetetlen. A fentieket azért is jó tudni, mert jelenleg az adóhatóság 2009-től vizsgálódhat adózónál, ami azt jelenti, hogy a jegyzőkönyvében a különböző időszakokra – a jogszabályváltozások miatt – különböző adóbírság mértékeket kell alkalmaznia.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.