Az örökös és a megajándékozott is felel az adótartozásért. Hogyan veheti el az ajándékot és az örökséget a NAV?

Dr. Szeiler & Partners

dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó adozona.hu-n megjelent cikke

Súlyos jogbizonytalanságot eredményezhet az az adóhatósági jogértelmezés, amely alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bármikor visszakövetelheti a megajándékozott magánszemélytől az ajándékot, ha az ajándékozónál adóhiányt tár fel, akkor is, ha az ellenőrzés megindítása előtt történt az ajándékozás. A cikkünkben bemutatott ügyben ez történt. Érdekes azt az esetet is elemezni, amikor egyéni vállalkozóval szemben indított ellenőrzés közben a vállalkozó elhunyt, majd a NAV az örökösökkel szemben folytatta tovább a vizsgálatot.

Az adóhatóság rendszeresen szembesül azzal a problémával, hogy a kiszabott adóhiányt és bírságot nem tudja behajtani, mert az adózó önként nem teljesít, a végrehajtás pedig nem vezet eredményre, mivel minden ingó (általában gépjármű) és ingatlan vagyonát az adóvizsgálat alatt, vagy még előtte elajándékozta. Gyakori eset az is, hogy az adótartozást az adóhivatal az örökösön próbálja meg behajtani.

A vagyon kimentésére nem megoldás az ajándékozás
A jelentős adótartozást felhalmozók gyakran megpróbálják a végrehajtás alól kimenteni vagyonukat. Az adóellenőrzési eljárás megindulásától az adókötelezettség jogerős megállapításáig, és ezt követően a végrehajtási eljárás elrendelésig akár hosszú hónapok, évek is eltelhetnek. Ez idő alatt adózók a jelentős értéket képviselő vagyontárgyaikat igyekeznek eltüntetni, névlegesen más tulajdonába juttatni. Például kiskorú gyermeknek lakást, hozzátartozóknak több milliót érő gépjárművet ajándékoznak, több esetben gazdasági társaságba menekítik vagyontárgyaikat.

Jelen ügyben a férj 2012-ben ajándékozási szerződéssel odaajándékozta a lakását a feleségének. 2013-ban 5 évre visszamenőleg bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést kapott a férj, amely 2012. évre jelentős adóhiányt állapított meg. Az adóhatóság nem tudta a férjen behajtani az adótartozást, nem volt lefoglalható ingósága, ingatlana, a bankszámlákat nem tudta inkasszózni. Az adóhatóság ezért polgári pert indított a feleség ellen, hogy a 2012-ben (az adóvizsgálat csak 1 évre rá indult el) ajándékozással megszerzett lakást visszakövetelje. A NAV a pert megnyerte.

Adózás rendjéről szóló törvény 35. § (2) bekezdése szerint „ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:

b) a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett”.

Az adóhatóság pernyertessége esetén az adós által megajándékozottak tehát számíthatnak arra, hogy mögöttes felelősként az adótartozás megfizetésére kötelezettek. Az adózás rendjéről szóló törvény 35. §-a alapján, a megajándékozott ugyanis az ajándék erejéig felel az eredeti adóstól behajthatatlan követelésért.

Álláspontom szerint azonban az említett ügyben mind az adóhatóságnak, mind a bíróságnak vizsgálnia kellett volna a rosszhiszeműség kérdését. Hiszen, ha elkezdődik egy vagyonosodási vizsgálat és a megbízólevél kézhezvétele után kezd ajándékozásba az adózó, akkor feltételezhető, hogy rosszhiszeműen járt el. Azonban, ha az adóvizsgálat megkezdése előtt elajándékozza saját tulajdonát, akkor nem bizonyítható, hogy azt azért tette, hogy egy esetleges későbbi adóvizsgálat során megállapított adóhiány behajthatatlan legyen.

Súlyos jogbizonytalanságot szül, hogy a megajándékozottnak jutatott ajándékot az adóhatóság bármikor visszakövetelheti, ha az ajándékozónál adóhiányt tár fel.

A NAV gyakran biztosítási intézkedést rendel el, melynek keretében ingó és ingatlan vagyontárgyakat foglalhat, bankszámlát zárolhat biztosítéki jelleggel. Illetve bírósági úton is megpróbálja visszaperelni a kivont vagyontárgyakat a szerződések hatálytalanságának megállapítását kérve.

Mikor örökölhető az adótartozás?
Egy másik jogesetben az elhunyt adózó, mint egyéni vállalkozó folytatott gazdasági tevékenységet. Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, egyben az egyéni vállalkozó adóalanyisága az egyéni vállalkozó halálával megszűnik, kivéve, ha vállalkozói tevékenységet özvegye vagy örököse folytatja. Jelen esetben a vállalkozói tevékenység folytatására az adózó halálát követően nem került sor.

Az adóhatóság éppen bevallások utólagos vizsgálatát folytatott az egyéni vállalkozónál, amikor az elhunyt. Az egyéni vállalkozó halálával megszűnik a vállalkozás, így a hatóságnak kötelessége lett volna az eljárást azonnal megszüntetni. A NAV azonban a hagyatéki eljárásban meghatározott örökösökkel szemben folytatta tovább a vizsgálatot, és állapított meg tetemes adóhiányt. Végül bíróság mondta ki, hogy az adóhatóság jogszabályellenesen cselekedett, az eljárást az adózó halálával köteles lett volna megszüntetni.

Azonban, ha az elhunyt egyéni vállalkozónál már a halála előtt feltárt volna adóhiányt az adóhatóság, akkor az örökösök kötelesek lettek volna azt megfizetni. Az Art. 35. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, "ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető az adózó örököse az örökrésze erejéigtöbb örökös esetében pedig örökrészük arányában".

A hagyatéki tartozásokért való felelősség körében az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Arra való figyelemmel, hogy a NAV is egy hitelező, ebben az esetben az örökös kizárólag a hagyaték erejéig felel az adótartozásokért, saját vagyonával csak akkor, ha az megörökölt dolgok már nincsenek a birtokában.

2014. július 12.