A vagyonosodási vizsgálatok új szabályai 2016-ban

új szabályokA parlament által elfogadott új adótörvények 2016. január 1-jétől módosítják a vagyonosodási vizsgálat alapját képező becslés szabályait. Több olyan hír jelent meg ezek után, amelyek azt sugallták, hogy véget érhetnek a vagyonosodási vizsgálatok, azonban ennek semmi alapja nincs. Annál is inkább, mert az új jogszabályhely szerint akkor becsülheti meg az adóhatóság a magánszemélyek vagyonát, ha előtte indít egy büntetőeljárást. Így a vagyonosodási vizsgálatok és a büntetőeljárások elválaszthatatlanok lesznek egymástól.Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása kimondja:


Ha az adóhatóság megállapítása szerint – kizárólag a Btk. XXXVI., XXXVIII., XXXIX., XL. és XLI. Fejezetében szabályozott bűncselekmény nyomozó hatóság részéről fennálló gyanúja esetén – az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben – figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is – az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

A  módosítás  indoklása szerint  a  vagyonosodási  vizsgálatban  becslés  alkalmazásának  az  adhatóság eljárásában  kizárólag  a  vagyon  elleni  bűncselekmények,  a  pénz- és  bélyegforgalom  biztonsága elleni bűncselekmények, a költségvetést károsító bűncselekmények, a pénzmosás és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt indított büntetőeljárás esetén van helye.

Minden büntetőeljárás mellé egy vagyonosodási vizsgálat, és fordítva...

Eddig is alkalmazta az bűnügyi hatóság, hogy egyes pénzügyi bűncselekmények esetén kezdeményezte a magánszemély vagyonosodási vizsgálatát. Logikus is, hiszen a fiktiv számlákkal trükköző áfacsaló vagy a járulékokat nem befizető munkaerő-kölcsönző cégek tényleges tulajdonosai és ügyvezetői magánvagyona is gyarapodott. A jelenlegi törvénymódosítás 2016. január 1-jétől nem csak módot ad, de kötelezővé is teszi, hogy, ha az adóhatóság vagyonosodási vizsgálat keretében meg akarja becsülni, hogy mennyi eltitkolt jövedelme lehetett a magánszemélynek, akkor kötelező büntetőeljárást indítania. Így már nem csak a büntetőeljárás mellé „jár” egy vagyonosodási vizsgálat, de a vagyonosodási vizsgálathoz is várható egy büntetőeljárás.

Milyen okok állhatnak a háttérben

Álláspontom szerint a vagyonosodási vizsgálatok módszerén kellett volna finomítani, nem pedig büntetőüggyel riogatni a magánszemélyeket. Hiszen, aki kézhez fogja venni a NAV levelét egy szja-ellenőrzésről, annak ezen túl tartania kell egy büntetőeljárástól is. Ettől nem gondolom, hogy kevesebb vagyonosodási vizsgálat lesz a jövőben. A háttérben meghúzódó okok közül egy lehet az, hogy az adóhatóságnál jobban csak a büntetőeljárástól félnek az emberek. A legtöbb pénzügyi bűncselekmény – járulékcsalás, költségvetési csalás – büntetése korlátlanul enyhíthető, amennyiben a kárt az államnak megtérítik. Így az emberek jobban ösztönözhetők lesznek arra, hogy megfizessék az adóhiányt.

Tartani lehet azonban attól, hogy számtalan kisebb-nagyobb büntetőeljárás fog indulni, ezért jóval több pénzügyi nyomozóra lesz szüksége az adóhatóságnak. Gondot jelenthet azonban, hogy boldog-boldogtalant fel fognak jelenteni. Volt már ilyen a történelemben, nem is olyan rég, mégpedig a felszámolások esetében. Pár évvel ezelőtt a számvitel rendjének megsértése bűncselekmény más megfogalmazása miatt, a felszámolóknak kötelességük volt mindenkit feljelenteni, akinek akár egy hónapi könyvelése rendezetlen volt, vagy pár számlája, szerződése elkeveredett, nem tudta azokat rendben átadni. A fentiek miatt számtalan büntetőeljárás indult az ügyvezetők ellen, rengeteg olyan személy került a büntetőeljárás célkeresztjébe, akitől messze állt a bűnözői életforma.

A könyvelőkön az eddiginél is nagyobb felelősség lesz, ezért célszerű az ügyfeleknek szerződéssel és számlával rendelkezni a könyvelésről. A könyvelőknek pedig javasolt e-mailben folyamatosan tájékoztatni az ügyfeleket a tagi kölcsön havi alakulásáról, a bankszámlán lévő túl sok készpénzfelvételről, a házi pénztár állásáról stb. Tehát minden olyan eseményről, amely egy vagyonosodási vizsgálat során – a cégnél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményeként – arra utalhat, hogy a tulajdonosok, ügyvezetők a cég pénzét a sajátjukként használják, vagy olyan mértékű tagi kölcsön állomány halmozódik fel, amelyet a magánszemély saját vagyonából vélhetően nem volt képes finanszírozni. Érdemes mindenről informálni az ügyfeleket, hogy egy büntetőeljárás során ne lehessen a felelősséget a könyvelőre hárítani. Az ügyfeleknek pedig saját érdekük, hogy merjenek kérni és kérdezni cégükkel kapcsolatban a könyvelőtől.

Meddig tarthat egy eljárás?

A törvénymódosítás úgy rendelkezik, hogy az adóhatóság akkor becsülheti meg vagyonosodási vizsgálat keretében a magánszemély életvitelére fordított kiadásait, ha elindítja a büntetőeljárást. Tehát nem kell a büntetőeljárás végét megvárni a vagyonosodási vizsgálat befejezésével, ami több szempontból is ellentmondó.

Először is mi történik akkor, ha

 

–        a vagyonosodási vizsgálatban megállapított adóhiány nem egyezik a bűnügyi hatóság által feltárt adóhiánnyal (itt jegyezném meg, hogy nem szokott egyezni), vagy

–        a büntető hatóság bűncselekmény hiányában lezárja az ügyet, de a vagyonosodási vizsgálatban megállapítás születik,

–        netán a büntetőügyben megfizeti a gyanúsított az államháztartásnak okozott kárt (így a büntetése a legtöbb esetben korlátlanul enyhíthető), a vagyonosodási vizsgálatban pedig ugyanazt az adóhiányt megállapítják és megfizettetik utána az adóbírságot és a késedelmi pótlékot?

Másodszor a Ket. 32. §-ának (1) bekezdése szerint a vagyonosodási vizsgálat nem zárható le a büntetőügy lezárása nélkül és fordítva:

Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. 

Ha az egyik eljárásnak be kell várnia a másikat nem lesz nehéz addig-addig húzni a magánszemélyeknek az eljárásokat, amíg a vagyonosodási vizsgálat megállapítása el nem évül.

Milyen büncselekmények gyanúja esetén becsülhet az adóhatóság?

Mivel sok fajta bűncselekményről van szó, ezért csak a gazdasági életben gyakrabban előfordulókat vettük számba, átültetve egyszerűbb gyakorlati példákká:

Sikkasztás: sikkasztásnak nevezzük, amikor a cég pénzét a tulajdonosok vagy az ügyvezető sajátjaként használja. Vagyonosodási vizsgálat esetén okot adhat a sikkasztás gyanújára, ha a cégben rendkívül sok a bankszámláról történő kézpénzfelvétel, amely vagy nem kerül könyvelésre a cégben, vagy egyszerűen eltűnnek a cégiratok. Ilyen esetben egy büntetőeljárásban lekért bankszámla és a könyvelőnél talált iratok alapján már az adóhatóság is meg tudja becsülni, hogy mennyi lehetett az eltitkolt jövedelem.

Járulékcsalás: visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással. Az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálatok keretein belül vizsgálja az érintettek cégeit is. Eddig a jól ismert tagi kölcsön után kutattak, ezután figyelni fognak arra is, hogy fennáll-e annak a gyanúja, hogy valaki nem volt bejelentve vagy nem annyira volt bejelentve, amennyivel az életvitelét finanszírozni tudná. Gyanús lehet az is, aki bejelentés nélkül foglalkoztat munkavállalót és azok a cégek is, akik lejelentik a munkavállalókat az adóhatóságnál, de nem fizetnek utánuk járulékokat, majd szép csendben eltűnnek az élő cégek sorából. Természetesen az így megtakarított összegek a tulajdonosoknál realizálódnak, így van jelentősége annak, hogy ne csak büntetőügy, de vagyonosodási vizsgálat is induljon.

A járulékcsalásnál fontos megemlíteni, hogy korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaéléssel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Mivel az emberek többsége a büntetőeljárástól fél a legjobban, ezért sokan befizetik az elcsalt összeget.  

Költségvetési csalás: leánykori nevén adócsalás: Ide tartoznak az áfa- és egyéb adónemekkel trükköző cégek.  Eddig az áfa-ellenőrzéseknél csak elvétve indult büntetőeljárás. Azt, hogy a NAV fiktívnek nyilvánított ügyleteket, de mégsem indított büntetőügyet, azzal magyarázta határozataiban, hogy az ügyvezető nem volt kellően körültekintő, amikor megválasztotta üzleti partnerét. A NAV osztályainak igen szoros együttműködésére lesz szükséges ahhoz, hogy az ilyen áfaügyletekben közreműködő cégtulajdonosok és ügyvezetők ellen megindítsák a vagyonosodási vizsgálatot és a büntetőeljárást.

Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése – a legtöbb esetben -, aki meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

A számvitel rendjének megsértése: ha ilyen bűncselekményt észlel az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatnál, akkor szintén büntetőeljárást kell indítani, így már becsülheti is a magánszemély eltitkolt vagyonát. Erről akkor lehet szó, ha az érintett vállalkozását kapcsolódó vizsgálat keretében vizsgálja. Csak remélni merjük, hogy minden cégnek rendben van a könyvelése…, ugyanis ilyen bűncselekményt követ el, aki:

– az előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettségét megszegi, és ezzel

a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy

b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,

 – büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.

Közérdekű bejelentés csak okiratra indul

Jó hír, hogy a Magyarországon oly nagy hagyományokkal rendelkező feljelentgetéseknek vége. Sajnos én is, mint az iroda vezetője, hetente kapok olyan telefonhívásokat, hogy miként tudná valaki a volt feleségét, nem tetsző szomszédját, utazgató főnökét, szüleit (!), testvérét (!) feljelentgetni az adóhatóságnál. Ebben eddig sem tudtam segíteni. Az új jogszabály alapján 2016. január 1-től kizárólag úgy lehet közérdekű bejelentést tenni, ha a feljelentő okiratot is csatol a feljelentés mellé, így a kósza rosszindulatú bejelentések véget érhetnek.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.