Bűncselekmények a könyvelésben - leleményes adócsalás

NAV akcióToplistás adócsalások: cégtemető, körhintacsalás, őrzés-védelem, munkaerő-kölcsönzés, de élre törnek új elkövetési módok is. Hogy mennyire voltak, vagy inkább nem voltak leleményes adócsalók a magyarok, azt megtudhatja cikkünkből.

A költségvetési csalás bűncselekménye évek óta vezeti a NAV bűnügyi listáját (40,3 százalék) ez után jóval lemaradva következik a felszámolásokhoz kapcsolódó csődbűncselekmények száma (9 százalék), majd a magánokirat-hamisítás bűncselekménye (8,3 százalék) – derül ki a NAV bűnügyi nyomozó szerve által kiadott statisztikából. Még mindig kevesen tudják, hogy a valótlan, hamis bevallás beadása magánokirat-hamisítás, ezért tartozik az ilyen jellegű bűncselekmény a NAV bűnügyi osztályához. A bűncselekménnyel „megtakarított” adóforintokkal a cégvezetők gyakran különféle színlelt pénzügyi tevékenységeket végeznek azért, hogy annak eredetét leplezzék. Ezért általában nem csak költségvetési csalás, magánokirat hamisítás, de pénzmosás miatt is felelniük kell. Azt, hogy pontosan milyen bűncselekményeket takarnak a fenti statisztikai adatok és hogy, mennyire voltak, vagy inkább nem voltak leleményes adócsalók a magyarok, azt a cikkünkből megtudhatja.A bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás tavalyi évi legnagyobb fogása, az úgynevezett „Egri ügy” volt. A csalók a klasszikus őrzés-védelemmel, takarítással, munkaerő-kölcsönzéssel, szállítmányozással foglalkoztak. A nyomozás 160 gazdasági társaság ellen indult, szolgálataikat 351 társaság vette igénybe. A cégek színlelt munkaerő-kölcsönzési szerződést kötöttek a bűnszervezet által működtetett gazdasági társaságokkal, amelynek célja a járulékok befizetésének elkerülése volt. A kár, több mint 5 milliárd forint.

A NAV bűnügyi statisztikája szerint a toplistás helyeken a klasszikus adócsalások állnak, mint a cégtemetők, körhintacsalások, őrzés-védelem, munkaerő-kölcsönzés, de megjelentek az új elkövetési módok is, amelyek főleg az EKAER-hez kapcsolódnak.

Cégtemetők

Az adófizetés elkerülésére a cégvezetők még mindig jó megoldásnak tartják, hogy mielőbb túladjanak a problémás cégeken, az iratokat eltüntetik, a könyvelést megsemmisítik. Viszont ilyen esetben a saját védekezésüket is megnehezítik, hiszen egy esetleges NAV-vizsgálat vagy bűnügyi nyomozás során már nem tudnak védekezni – hiszen már nem ők az ügyvezetők, iratokkal nem tudnak bizonyítani –, és bizony az ilyen ellenőrzési jegyzőkönyvek szövegezésekor az adóhatóság ceruzája sokkal erősebben fog. Ami maga után vonja a büntető feljelentést is. A múlt évben a NAV bűnügyi statisztikája szerint rengeteg ilyen ügyben emeltek vádat sikkasztás, költségvetési csalás, közokirat hamisítás miatt.

Őrzés-védelem

A nagy klasszikus már több éve a NAV porondján van, csaknem életveszélyes őrzés-védelmi céget alapítani, vagy legalábbis számítani kell a folyamatos NAV ellenőrzésre. Egyes őrzés-védelmi cégek hosszú céges láncolatokat hoznak létre azért, hogy a munkavállalók adó- és járulékfizetési kötelezettségeit elkerüljék. Az alvállalkozó társaságok alá stróman ügyvezetőkkel céghálózatot szerveznek, és a vagyonőri feladatokat ellátó munkaerőt ezekhez a társaságokhoz jelentik be. Adófizetési kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, megszűnnek. 2015-ben, a legnagyobb ilyen csalásban részt vett cég 4 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott. Az már egy más jellegű kérdés, hogy egyes munkák elnyerése során az őrzés-védelmi cégeknek olyan alacsonyra kell levinniük az órabéreket, hogy azon az összegen csak úgy lehetnek „nyereségesek”, ha nem fizetnek járulékot.

Körhintacsalások

A másik toplistás csalási módszer is évek óta a NAV bünügyi szervének első számú kedvence. A 2015-ös évben az egyik legnagyobb ilyen körhintacsalást egy Hajdú-Bihar megyei lakos által irányított bűnszervezet követte el. Különbözó vasipari termékeket, munkagépeket szerzett be, majd azt közel 40 magyarországi bejegyzésű gazdasági társaságból felépített számlázási láncolaton többször átfuttatva, az áfa megfizetése nélkül hozta Magyarországon forgalomba. A Hajdú-Bihar megyei lakos 3 milliárd forint feletti adóhiányt okozott.

További körhintacsalások: cukor, étolaj, kukorica, tej, gabona

A cukor, kukorica, gabona utaztatása is az utóbbi évek kedvencei közé tartozik. Szlovákiából, Romániából beszerzett árukat értékesítenek magyarországi cégekből álló cégláncolat felé. Az értékesítési láncolatban szereplő cégek, bevallást nem adnak be, adófizetést nem teljesítenek, megpróbálnak eltűnni. A körhintacsalásnak több módozata is lehetséges, ilyen például, amikor egy magyar cég Szlovákiából élelmiszert szerez be, de a termékeknek csak a töredékét szerepeltetni az adóbevallásában. Szintén a korábbi évek egyik legnagyobb ilyen jellegű csalása volt, amikor egy magyar cég, szintén Szlovákiából tejipari termékeket szerzett be, közösségi beszerzést azonban egyáltalán nem tűntetett fel, holott a termékeket belföldön értékesítette. A termékek beszerzését valótlan tartalmú számlákkal igazolta, így az áfát úgy helyezte levonásba, hogy az végül nem került megfizetésre.

Gyakori, hogy egyes áfacsalásra specializálódott bűnszervezetek a külföldön megvásárolt árut nem magyar, hanem román, bolgár, illetve horvát gazdasági társaság nevében veszik meg, és az országon keresztülutaztatott árut az áfa megfizetése nélkül hozzák kereskedelmi forgalomba Magyarországon.

Pénzmosás

A NAV bűnügyi szervének statisztikájából csemegézve, az egyik legkreatívabb adócsaló egy vietnámi személy volt, aki közel 17 milliárd forint értékű készpénz tisztára mosásában vett részt. A bűnözői csoport készpénzfutárok hálózatát használta a pénzösszegek összegyűjtésére Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban. Az ottani bűnözők készpénzét pedig itthoni bankszámlákon helyezték el, amelyeket tovább utalták Kínába és más távol-keleti államokba.

Filmes csalások, dohányhamisítás

Az ismertebb ügyek mellett nem ritkák az úgynevezett filmes csalások, amikor is az elkövetők a gyártási költségek elszámolhatósága, a filmtámogatás igénybevétele, a filmelőállító cégek áfafizetési kötelezettségének csökkentése céljából, fiktív gyártási láncolatot szerveznek. A filmek bizonylatokkal alátámasztott számlázási láncolata így eltért a valóságtól, és emiatt a költségvetést a 2015-ös évben több százmilliós kár érte.

Nem ritka a dohánytermékek hamisítása sem, amikor az elkövetők az előállításhoz szükséges alapanyagokat, berendezéseket szerzik be és illegálisan dohányt állítanak elő.

Új bűncselekmények, új elkövetési formák

Az EKAER bevezetésével megnőtt a rendszer kijátszására irányuló elkövetők száma is. Ha eddig nem tudtuk, hogyan is kell ezt a fajta csalást csinálni, a NAV bűnügyi szervének statisztikai elemzéséből most megtudhatjuk: az EKAER-ben rögzítést végző – importőr – gazdasági társaság egy adott árura, mennyiségre és szállítójárműre lekér egy EKAER-számot, amelyet 15 napig használhat fel. Amennyiben a NAV ellenőrei nem ellenőrzik a szállítóeszközt, akkor ezen a számon ugyanazon árut, ugyanazon mennyiségben többször is be tudják hozni Magyarországra.

Összegezve az év pénzügyi csalásait, maradtak a régi módszerek, cégtemetőkkel, körhintacsalásokkal és strómanokkal, ugyanakkor megjelentek az EKAER rendszer kijátszására irányuló bűncselekmények is.

 

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.