Mindent a cégautóadóról

cégautóadó

Ugyan a cégautóadó-fizetési kötelezettség korántsem újkeletű, újra és újra felmerül a cikkünk címében is megfogalmazott kérdés: mikor fizeti a társaság, és mikor a magánszemély?

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) IV. fejezete szabályozza a cégautóadóval kapcsolatos adókötelezettséget. Nemcsak a társaságnak, de a magánszemélynek is keletkezhet cégautóadó-fizetési kötelezettsége.

Cégautóadót kell fizetnie a társaságnak

– a tulajdonában lévő személygépjárművek után, valamint

– azok után a személygépjárművek után is, amelyekre a társaság költséget, ráfordítást számol el, ide értve különösen például az üzemanyag és kenőanyag, a javítás, a karbantartás költségét, a személygépkocsi bérleti, illetve lízingdíját, az értékcsökkenést, a kötelező felelősségbiztosítást, a baleseti adót és a cascót, illetve a gépjárműadót is (Gjt. 17/A § (1) bekezdés).

A fenti jogszabályhely rendelkezései szerint cégautóadó-fizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha belföldi vagy akár külföldi rendszámú személygépkocsi használata alapján bármely – például a fent felsorolt valamelyik – költséget számolnak el az gépjárműhöz kötődően

Hatósági nyilvántartásban nem szereplő – például külföldi rendszámú – személygépkocsi esetén az a személy vagy szervezet lesz az adó alanya, annak kell a cégautóadót bevallani és megfizetni, aki/amely a személygépkocsi használata után költséget számol el.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban költséget számoltak el.

Mikor kell menetlevél vagy útnyilvántartás?

Menetlevél, illetve fuvarlevél az autóbuszok és tehergépjárművek esetén kötelező. Útnyilvántartás pedig elsődlegesen a magánszemély költségelszámolásához szükséges.

A cégautóadót megfizető társaság esetén útnyilvántartásra akkor lehet szükség, ha arra a gépjárműre, amelyre vonatkozóan cégautóadót fizet, olyan költséget számol el, amelynek áfáját – vagy annak egy részét – levonásba helyezi.

Az áfatörvény egyik alapelve, hogy az adóalany a rá áthárított áfát csak olyan mértékben vonhatja le, amilyen mértékben a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében használja, hasznosítja. A magáncélú használat pedig nem tartozik ide. Ezért, hogy bizonyítható legyen, a levonási jog gyakorlása megfelel az áfatörvény rendelkezéseinek – csak olyan mértékben történt áfalevonás, amilyen mértékben azt a törvény engedi – szükség lehet az útnyilvántartás vezetésére.

Példák a cégautóadó fizetésére

a) Ha egy társaság külföldről bérli a személygépjárművet és az üzemanyagot számla alapján elszámolja, azonban áfalevonás nincs a költségekkel összefüggésben, cégautóadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak, mert a külföldről bérelt gépjárműre költséget (bérleti díj, üzemanyag) számol el.

b) Leggyakoribb eset, ha egy társaság belföldön lízingel gépjárművet, amelynek költségeit elszámolja, az elszámolt költségekkel összefüggésben áfa levonására kerül sor. Cégautóadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak, mert a személygépkocsi pénzügyi lízingbe adása esetén a lízingbe vevő (és nem a tulajdonos lízingtársaság) lesz az adóalany.

Útnyilvántartás vezetésével a magánhasználat mértékét vagy a magánhasználat hiányát lehet adott esetben igazolni.

Erre például akkor lehet szükség, ha a személygépjármű használatára elszámolt költségekkel összefüggésben áfalevonás történik (a b) pont szerint). Levonásba csak akkor helyezhető az ilyen költségek előzetesen megfizetett áfájának törvényben meghatározott része, ha a költség a vállalkozás tevékenységével összefüggésben merült fel. Ezt pedig az útnyilvántartással lehet alátámasztani.

Az a) pont szerinti esetben alapvetően nincs szükség útnyilvántartásra.

Magánszemély tulajdonában lévő gépjármű céges használata

Ha a társaság magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsit használ, akkor a magánszemélynek keletkezhet cégautóadó-fizetési kötelezettsége.

A magánszemély akkor minősül a cégautóadó alanyának – akkor keletkezik bevallási és adófizetési kötelezettsége –, ha

  • a tulajdonában lévő jármű után költséget számol el,
  • a magyar rendszámú személygépkocsija után más számol el költséget (például a társaság üzemanyagkártyáját használják és így könyvelik le)
  • a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget számol el (például szlovák rendszámú autóval jár és a társaság üzemanyagkártyájával tankol ), valamint, ha
  • az általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után ő maga vagy más költséget számol el.

Ha tehát a magánszemély tulajdonában lévő járművet a társaság használja és költséget – például üzemanyagköltséget – számol el, akkor a magánszemélynek cégautóadót kell fizetnie.

Amikor a magánszemélynek nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettsége

A Gjt. szerint nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség, ha a magánszemély a céges használatra tekintettel kizárólag az szja-törvény szerinti költségtérítést kapja, ami

– vagy a kiküldetési rendelvény alapján hivatali-üzleti utazás esetén a megtett kilométerre az üzemanyag-fogyasztási normával és legfeljebb a NAV által közzétett üzemanyagárral számított, valamint a kilométerenként 15 forintos általános személygépkocsi normaköltség (szja-törvény 17/A (2) bekezdés, 7. § (1) bekezdés, szja-törvény 3. számú melléklet)

– vagy a munkába járásra az szja-törvény 25. paragrafusának 2) bekezdése szerint kapott kilométerenként 15 forint költségtérítés, azzal, hogy a magánszemély e tekintetben egyébként költséget nem számolhat el.

A cégautóadót fő szabály szerint negyedévenként önadózással (mely ez esetben adómegállapítási, adóbevallási és adóbefizetési kötelezettséget jelent) kell megállapítani a naptári év minden olyan hónapjára, amelyekben az adókötelezettség fennáll. A bevallást a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell benyújtani az állami adóhatósághoz az általa rendszeresített nyomtatványon, és ugyaneddig esedékes az adó megfizetése is a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076167 számú, NAV Cégautóadó bevételi számla elnevezésű számlára.

Az előzőekben említett határidő eltér az öröklés útján megszerzett személygépkocsi esetén, ugyanis ebben az esetben az adókötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A cégautóadó bevallására a 2018. évben – minden adóalany, tehát a magánszemélyek és a kifizetők vonatkozásában is – a 1801-es bevallás szolgál.

Szolgáltatás: 

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.