Külföldről van jövedelme? Ezektől függ, hogy hol adózik!

külföldi munka adózásaAdózási szempontból nem mindegy, hogy valaki tartósan külföldön élve szerez ott jövedelmet, vagy ingázik, hogy egyedülálló, vagy családja itthon él. Összeszedtük, milyen szempontokat kell vizsgálni.
 

Több százezer magyar munkavállaló dolgozik külföldön, akik közül sokan gondolják úgy, hogy a külföldi munkával mindent maguk mögött hagynak itthon és sem adóbevallást nem adnak be, sem adófizetést nem teljesítenek.  Egy későbbi Magyarországi adóellenőrzés azonban könnyen súlyos százezrektől, vagy a külföldön megszerzett jövedelem nagyságától függően akár millióktól szabadíthatja meg a pénztárcájukat már egy könnyen beszerezhető illetőségigazolás hiánya miatt is.
A legfontosabb: az illetőség vizsgálata

A külföldről származó jövedelmek adókötelezettségének megállapításához elsőként meg kell határozni az adóügyi illetőséget. Elsődlegesen ez fogja eldönteni, hogy a külföldön szerzett jövedelem után itthon vagy külföldön kell adózni.

A magyar előírások szerint belföldi adóügyi illetőségű az, aki magyar állampolgár, vagy a szabad tartózkodás jogát egy naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja, valamint az, aki letelepedett jogállással rendelkezik, vagy hontalan.

Az is magyar illetőséggel bír, aki nem tartozik az előzőek közzé, de kizárólag Magyarországon van állandó lakóhelye, vagy egyáltalán nincs lakóhelye, illetve Magyarországon és más államban is van állandó lakóhelye és a létérdekeinek központja Magyarország (Szja tv. 3. §).

hirdetés
  • Akkor mondhatjuk, hogy a létérdekek központja Magyarország, ha a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok Magyarországhoz fűznek valakit. Ennek megállapítása során általában a családi kapcsolatok az elsődlegesek az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók, rokonok esetén.  Egy egyedül álló személynél azonban nagyobb esélye van, hogy az illetősége a munkavégzés államában legyen megállapítható.

Ha az előzőek alapján a magánszemély illetősége nem állapítható meg, úgy abban az esetben számít belföldi illetőségűnek adójogi szempontból, ha a szokásos tartózkodási helye belföld.

  • A magánszemély szokásos tartózkodási helyének azt az államot nevezhetjük, ahol gyakrabban, hosszabb időszakban tartózkodik. A meghatározásához nem évente vizsgálják a tartózkodások hosszát, hanem a teljes időszakra. Ha valaki már 5 éve dolgozik külföldön és ingázik a két állam között, akkor a tartózkodási hely megállapításánál a nemzetközi gyakorlat szerint a teljes 5 éves időszakot vizsgálják. Az illetőség szerinti állam az lesz, ahol az öt év átlagában több időt töltött.

Magyarországon a külföldről származó jövedelem akkor adóztatható, ha a jövedelmet szerző magánszemély az ország belső szabályzata szerint magyar adójogi illetőségű. Az adóztatás jogát a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények korlátozhatják. Ezek az egyezmények azt határozzák meg, hogy egy adott jövedelemtípus adóztatására a magánszemély illetősége szerinti állam, vagy a jövedelem forrása szerinti állam jogosult.

Másodsorban vizsgálandó: kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények

Amennyiben külföldről szerez jövedelmet, fontos, hogy áttanulmányozza az adott országgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, mert az abban foglaltak lesznek irányadóak az adófizetésre. Magyarországnak több mint 80 külföldi állammal áll fenn hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről. Ezek között szerepel az összes Európai Uniós állam.

Az egyezmények előírásai alapján három különböző eset fordulhat elő:

  1. A jövedelem Magyarországon adóztatható a magyar belső szabályok szerint.
  2. A jövedelem mindkét államban adóztatható. Magyarországon ebben az esetben is a magyar belső szabályok szerint adózik a jövedelem, de a fizetendő adót a külföldön fizetendő adó csökkenti. Ilyen jövedelem például az osztalék.
  3. A jövedelem a külföldi államban adóztatható. Ide tartozik például a külföldi ingatlan értékesítés.

A magyar illetőségű magánszemélynek azonban akkor is keletkezhet korlátozott mértékű adókötelezettsége, ha az egyezmény alapján a jövedelem adóztatásának joga a külföldi államot illeti.

Ilyen adókötelezettség, hogy az adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban tájékoztató adatként szerepeltetni kell az egyezmény alapján kizárólag külföldön adóztatható összevont adóalapba tartozó jövedelmet is, de az adóalap számításánál már nem kell figyelembe venni.

Az egyezmények a fentieken túlmenően az illetőségre vonatkozó szabályokat is tartalmaznak. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki adójogi illetőségét tekintve a magyar szabályozás szerint belföldinek minősül és ugyanakkor azzal egyidejűleg egy külföldi államban is illetőséggel bír az ottani jogszabályok szerint. A külföldi illetőségét akár a tartózkodás hossza, vagy az ott létesített állandó lakóhelye is megalapozhatja.

Ezért ha valaki bizonytalan abban a tekintetben, hogy külföldi munkavégzés során a külföldi államban illetőséget szerzett-e, akkor tanácsos a kérdéses időszakra vonatkozóan a helyi adóhatóságtól illetőségigazolást kérni. Erre az igazolásra később a magyar adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés során is szükség lehet.

Ha mind a magyar, mind a külföldi állam belső szabályzata szerint belföldi illetőségű a magánszemély, akkor az egyezmény lakóhelyről vagy illetőségről szóló cikke rendezi a tényleges illetőségre vonatkozó kérdést. Ebben az esetben általában az állandó lakóhely szerinti állam minősül az illetőség szerinti államnak.

Előfordulhat, hogy egy magánszemélynek évközben változik az adóügyi illetősége. Ha az adott év január 1-jétől augusztus 31-éig Magyarországon él és dolgozik valaki, majd szeptember 1-jén külföldre költözik és onnan kezdve külföldön dolgozik, és kizárólag külföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, akkor arra az évre mindkét államban illetőséget szerezhet. Ebben az esetben az adójogi illetősége a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény előírásai szerint általában az év első 8 hónapjára belföldi, a további 4 hónapra külföldi lesz.

Ha valaki végleg el akarja hagyni Magyarországot, akkor kérheti az adóhatóságtól, hogy az addigi tevékenysége alapján az adóját soron kívül, határozattal állapítsák meg. Így a magánszemélynek nem kell adóbevallást tennie (Art. 131. §).

Adóbevallás, adófizetés

A külföldről származó jövedelmeknél általában nincs kifizető, így a magánszemély köteles az adóját megállapítani, bevallani, valamint az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre az adóelőleget megfizetni. Az adóelőleg megfizetését a jövedelemszerzés negyedévét követő hónap 12. napjáig kell teljesíteni.

Az egyes jövedelmekre vonatkozó adófizetési határidők:

–       a tőkejövedelmek, például értékpapír-kölcsönzésből, vagy a vállalkozásból kivont jövedelem adóját a negyedévet követő hónap 12-éig,
–       a kamatjövedelem, az árfolyamnyereségből, a csereügyletből és tőzsdei ügyletből származó jövedelem, valamint az osztalékjövedelem adóját a bevallás határidejéig
kell megfizetni.

Az olyan államból származó jövedelemre, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatást elkerülő egyezménye, nem kell adóelőleget fizetni.

A fizetett előlegről bevallást, vagy bejelentést nem kell tenni.

Adókedvezmény érvényesítése Magyarországon

Adókedvezményt a magyar illetőségű magánszemély olyan mértékben érvényesíthet a külföldön szerzett jövedelme tekintetében, amilyen mértékben a másik államban, ahol a jövedelem megadóztatható, a jövedelemre kedvezményt nem vett és nem is vesz igénybe.

Szolgáltatás: 

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.