Jön a magáncsőd, avagy így rendezheti adósságát!

 

magáncsődHa az Országgyűlés megszavazza, szeptember 1-jétől Magyarországon is alkalmazható lesz a magáncsőd, azaz egy új eljárás az adósságrendezésre. Megmutatjuk, mikor van lehetőség erre, mi az eljárás menete és mennyibe kerül.

A hitelválság óta egyre nagyobb probléma a fizetésképtelenné vált magánszemélyek, a nehéz anyagi helyzetbe került családok számának növekedése. A csődhelyzetbe került személyek vagyonát általában végrehajtás alá vonják, így egyáltalán nem tudják a hitel részleteit fizetni. Ennek következménye pedig egy idő után az, hogy a szociális ellátórendszer lesz kénytelen eltartani a csődbe jutott személyeket. A magáncsőd jogintézmény bevezetése védelmet adna a fizetésképtelenné vált embereknek, ugyanakkor az is cél, hogy a lehetőséggel ne élhessen vissza senki, indokolatlanul ne szabadulhasson meg pénzügyi kötelezettségeitől.

Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban már évek óta működik ez az intézmény, az utóbbi országokban 2014-ben összesen több mint 200 ezer ember élt evvel a lehetősséggel. A magáncsőd bevezetését a magyarországi statisztikai adatok is indokolják: 2015 januárjában a fennálló hitelszerződések száma meghaladta a 8 milliót, ebből 2 millió hitelszerződést egyáltalán nem vagy folyamatos mulasztásokkal tudnak a magánszemélyek fizetni.

Mit tartalmaz a törvényjavaslat? 

A törvényjavaslat célja, hogy a hitelező és az adós közötti elsősorbanegyezségkötéssel helyreállítsa az adós fizetőképességét, egy szigorú fizetési fegyelmet igénylő adósságtörlesztési terv segítségével úgy, hogy figyelembe veszi a hitelezők érdekeit, ugyanakkor az adós és annak családja létfenntartásának és lakhatásának biztosítását is.

Beszélhetünk bíróságon kívüli és bírósági adósságrendezési eljárásról. A különbség a két eljárás között az, hogy az adós először bíróságon kívüli adósságrendezésre irányuló megállapodást köteles a hitelezővel kezdeményezniBírósági adósságrendezési eljárás iránti kérelmet ennek eredménytelensége esetén lehet előterjeszteni. Bíróságon kívüli eljárásnak akkor van helye, ha a főhitelező vállalja az eljárás koordinálásával összefüggő feladatokat, és az adós ennek költségátalányát előlegezte.

Közös a bírósági és a bíróságon kívüli eljárásban, hogy az adósságrendezési eljárás során az eljárásban részt vevő felek kötelesek együttműködni egymással és törekedni arra, hogy az adós számára a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsák. Az együttműködési kötelezettség kiterjed arra is, hogy az adós és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást, és adósként, adóstársként egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt. Az együttműködési kötelezettség mellett fontos, hogy csak valós adatokat, nyilatkozatokat lehet az eljárás alatt szolgáltatni. Ha kiderül, hogy adós vagy adóstársa valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, hamisított vagy valótlan tartamú okiratot nyújtott be, vagy a valóságnak nem megfelelően nyilatkozott akkor hivatalból meg fogják szüntetni az eljárást.

A bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adós, adóstárs gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő felügyelete, ellenőrzése alatt áll, aki a Családi Csődvédeli Szolgálat munkatársa. Az előbbiekhez hasonlóan új fogalom az ARE nyilvántartás is, amely a természetes személyek adósságrendezési nyilvántartása, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás. A nyilvántartásba minden az eljárással kapcsolatos eseményt bejegyeznek (kezdeményezés, elutasítás, megszüntetés stb.).

Az adósságrendezési eljárás

Adósságrendezési eljárás az alábbi együttes feltételek esetén kezdeményezhető:

a) ha az adósnak egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint tartozása van,

b) az a) pont szerinti tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200 százalékát, azzal, hogy ez utóbbi rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is, de nem tartozik bele,

c) az a) pont szerinti tartozások legalább 80 százaléka az adós (adóstársak) által elismert vagy nem vitatott,

d) az a) pont szerinti tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és ezen tartozás mértéke kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az 500 ezer forintot,

e) az a) pont szerinti tartozások közül a hátrasorolt követelések jogosultjainak száma nem haladja meg az ötöt,

f) a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás, vagy olyanhitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze,

g) a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget, (például bt. felszámolása esetén, ahol a bíróság jogerősen megállapította a beltag mögöttes felelősségét) vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mintvezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt.

Milyen vagyon vonható be az adósságrendezési eljárásba?

Az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós, adóstárs minden vagyona és bevétele , amellyel az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, továbbá az is, amelyet a bírósági adósságrendezési eljárás elrendeléséig, valamint az adósságrendezési eljárás időtartama alatt szerez. 

Szigorú szabályok

Ha az adósságrendezési eljárást az adósnak vagy adóstársának felróható okból elutasítják, akkor 10 évig nem kezdeményezhető újabb adósságrendezés! Ez vonatkozik azon adósokra is, akik együttműködési kötelezettségüknek nem tesznek eleget vagy megszegik az eljárás szabályait. Akkor sem kezdeményezhető az adósságrendezés, ha már akár belföldön akár külföldön folyamatban van hasonló eljárás vagy ha az adósnak fennálló pénzbüntetése, bűnügyiköltség-tartozása van, bűnügyi zárlatot rendeltek el a vagyonára, vagy vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben.

A legnagyobb problémát azonban az fogja jelenteni, hogy nem kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, akinek közjogi jogviszonyból eredő, lejárt esedékességű tartozása, azaz adótartozása van, kivéve akkor, ha legfeljebb 1 évre részletfizetést kapott.

Az adósságrendezési eljárás illetéke

A természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárása kezdeményezésének illetéke 30 ezer forint, amely magában foglalja az egyezségkötési eljárás és a mentesítési eljárás illetékét is. Az egyezségmódosítás, valamint az adósságtörlesztési határozat módosítása kezdeményezésének illetéke 15 ezer forint. Az adós vagy a hitelező által az eljárás megszüntetése iránti kérelem illetéke 30 ezer forint. A bírósági adósságrendezési eljárásában az adós örököse (örökösei) jogutódként történő bevonása iránti kérelem illetéke 15 ezer forint. A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapítására irányuló kérelem, valamint a bírósági adósságrendezési egyezség hatály a megszűnésének megállapítására irányuló kérelem illetéke 30 ezer forint . A bírósági adósságrendezési eljárásában az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 30 ezer forint, minden más esetben 10 ezer forint lenne. 

Szolgáltatás: 

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.