Hogyan adózzunk a KÜLFÖLDI bér, osztalék, kamat, egyéb jövedelem után?

külföldi munkaA külföldről származó jövedelem adózása egyebek között attól függ, hogy milyen tevékenységre (munkára, vállalkozásra, bérbeadásra) kapja a magánszemély. Ezért első sorban azt kell eldönteni, hogy milyen jogviszonyból származik a bevételünk.
 
Ez alapján külföldről származó jövedelem lehet : nem önálló munkából származó jövedelem, vállalkozási nyereség, szabad foglalkozás, osztalék, kamat, jogdíj, bérbeadásból származó jövedelem, elidegenítésből származó jövedelem vagy egyéb jövedelem.
 

Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy egyes kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények a leírt általános szabályoktól eltérő rendelkezést is tartalmazhatnak. Ezért mindig célszerű a konkrét egyezményt áttanulmányozni az adókötelezettség megállapítása során.

Lássuk tehát, hogy hogyan adóznak a fent felsorolt jogviszonyok:


Nem önálló munka

Az egyezmények nem tartalmaznak meghatározást a nem önálló munka fogalmára. Azt, hogy mely jövedelmek tartoznak ebbe a típusba, mindig a külföldi állam előírásai döntik el. Többnyire ide tartozik a munkaviszonyból származó jövedelem, vagy egyes olyan megbízási jogviszonyok, amelyek tartalmuk szerint közelítenek a munkaviszonyhoz.

A jövedelem meghatározásánál nem csak a pénzbeli juttatást kell figyelembe venni, hanem a munkaviszonyhoz kötődő természetbeni juttatásokat is, mint például: gépkocsihasználat, életbiztosítás, egészségbiztosítás, lakáshasználat.

Az egyezmények főszabály szerint a nem önálló munkából származó jövedelem adózását abba az államba teszik, ahol a munkát végzik. Azaz a külföldön végzett munkáért járó jövedelem után a magyar munkavállalók külföldön adóznak, kivéve ha az alábbi korlátozó előírások vonatkoznak rájuk:

A főszabálytól eltérően a magyar magánszemély által külföldön végzett munkáért járó jövedelem adózása Magyarországon marad, ha:

  • a külföldi államban való tartózkodás hossza az adott évben nem haladja meg a 183 napot,
  • a jövedelem olyan munkáltatótól származik, aki a munkavégzés szerinti államban nem bír illetőséggel,
  • a díjazás költségét nem a munkavégzés helye szerinti államban lévő telephelye viseli a munkáltatónak.

Ha a magyar munkáltató 183 napnál rövidebb időre küldi külföldi kiküldetésre a magyar munkavállalóját és a kiküldetés költségeit nem a külföldi telephely viseli, akkor a magyar munkavállaló külföldi munkavégzésből szerzett jövedelme csak Magyarországon lesz adóköteles.

A 183 nap számításánál a fizikai jelenlét a meghatározó, azaz be kell számítani a szabadnapokat, a külföldi államba történő megérkezés napját és a távozás napját is. Ha egy adóéven belül több alkalommal végez valaki külföldön munkát, akkor azok időtartamának hosszát össze kell adni.

Ha valaki nem egybefüggően dolgozik külföldön évi 183 napnál többet, hanem úgy, hogy ingázik két állam között, akkor a jövedelem a külföldön töltött napok és az összes ledolgozott nap arányában válik külföldön adókötelessé.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki például évente 190 napot töltött ingázással külföldön és ebből 150 napot dolgozott, akkor ha az otthon munkában töltött napokkal együtt összesen évi 250 napot dolgozott le, a bérének 60 százaléka külföldön, a 40 százaléka Magyarországon adózik (150/250=0,6, azaz a külföldön ledolgozott 150 nap az összes eldolgozott 250 nap 60 százaléka).

Egyes munkavégzésből származó jövedelmekre a fentiektől eltérő szabályozás vonatkozik.

A hajók, repülők, és egyes egyezmények szerint a nemzetközi forgalomban üzemeltetett teherautók és buszok személyzetének jövedelme a jármű üzemeltetőjének illetősége szerinti államban adózik.

A társaságok igazgatóságában, igazgatótanácsban és egyes egyezmények szerint felügyelőbizottságban a tagoknak a tagságukra tekintettel fizetett tiszteletdíjak a társaság illetősége szerinti államban adóznak.

A művészek és sportolók személyes tevékenységükre tekintettel szerzett jövedelme abban az államban adózik, amelyben a tevékenység történt.

A közszolgálatból származó jövedelem (az állam, vagy közigazgatási egysége illetve hatósága számára végzett munka) abban az államban adózik, amelynek a közszolgálatot végezték. 

Egyezményenként eltérő rendelkezések vonatkoznak a diákok, tanárok, gyakornokok és kutatók jövedelmeire. Ezeknek a jövedelmeknek az adózási szabályait mindig az adott Egyezményben kell megnézni.

Vállalkozási nyereség, szabad foglalkozás

Mindkét jövedelem gazdasági tevékenységből származó jövedelem. A szabad foglalkozás kategóriájába tartozik az önállóan végzett tudományos, irodalmi, művészeti, oktatási és nevelési tevékenység és az orvosok, fogorvosok, mérnökök, építészek és ügyvédek önálló tevékenysége.

Ez a jövedelemtípus főszabályként csak a magánszemély vállalkozó illetősége szerinti államban adózik. Ha azonban a tevékenységhez a külföldi államban telephellyel rendelkezik, akkor a jövedelem a külföldi államban adóztatható.

A telephely általában valamilyen ingatlan vagy berendezés, de az építési, szerelési munkák helyszíne is annak minősülhet.

Ha a vállalkozásnak külföldi telephelye van, akkor nem a teljes jövedelme adózik külföldön, hanem csupán a jövedelem azon része, amely a külföldi telephely tevékenységéből származik.

Osztalék

A magyar illetőségű adózó külföldi forrásból származó osztalék jövedelme mindkét államban adózik.

Főszabályként ugyanis a magyar magánszemélynek fizetett osztalék Magyarországon adózik. Az egyezmények alapján azonban az osztalék forrásának állama is megadóztathatja a jövedelmet általában 10 vagy 15 százalékos mértékben.

Ilyen esetben a Magyarországon fizetendő 16 százalékos adóból levonható a külföldön megfizetett adó, kivéve, ha a külföldön megfizetett adó a magánszemélynek egyébként visszajár.

Kamat, jogdíj

Az adójogi illetősége szerint magyar magánszemélynek fizetett kamat és jogdíj a legtöbb egyezmény alapján Magyarországon adózik. Ha az egyezmény szerint mindkét államban adóztatható az ilyen típusú jövedelem, akkor az osztaléknál leírt szabályokat kell alkalmazni.

Bérbeadásból származó jövedelem

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem az ingatlan fekvése szerinti államban adózik.

Ingó dolog bérbeadásából származó jövedelem a bérbeadó magánszemély illetősége szerinti államban adózik.

A magyar illetőségű magánszemély olyan jövedelme, amely külföldi ingatlan bérbeadásából származik, Magyarországon nem adóztatható.

Elidegenítésből származó jövedelem

Az elidegenítésből származó jövedelem a bérbeadásból származó jövedelemhez hasonlóan adózik. Azaz az ingatlaneladásból származó jövedelem az ingatlan fekvése szerinti államban, az ingó dolog vagy értékpapír eladásából származó jövedelem az eladó magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható.

Egyéb jövedelmek

Az egyéb jövedelmek, például a szerencsejátékból származó jövedelmek csak a magánszemély illetősége szerinti államban adóznak. A magyar játékosok külföldi kaszinóban nyert nyereményei Magyarországon adóznak.

Egyezmény nélküli államból származó jövedelmek

Gyakori, hogy az adózó olyan országban dolgozik – például egyes arab országok –, amelyekkel Magyarországnak nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye. Az ilyen államból származó jövedelem adóztatására mindkét állam jogosult. A magyar szabályokat azonban megpróbálták úgy kialakítani, hogy elkerüljék a jövedelem kétszeres adóztatását:

Magyarországon a fizetendő személyi jövedelemadó összegét a külföldön megfizetett adó 90 százaléka csökkenti, ha a külföldön megfizetett adó a magánszemélynek nem jár vissza. A szabály azzal a kikötéssel alkalmazható, hogy a külföldön megfizetett adó maximum a Magyarországon megállapított adó mértékéig vonható le.

A külön adózó jövedelmek tekintetében a külföldön megfizetett adó szintén levonható, de a Magyarországon fizetendő adó nem lehet kevesebb, mint 5 százalék.

Az off-shore cégekből származó jövedelem nem külön adózó, hanem összevonás alá eső egyéb jövedelemnek számít.

Ha azonban nincs egyezmény és az adózó nem tudja igazolni, hogy külföldön megfizette az adót, akkor az illetőség megállapítására kizárólag a magyar szabályok vonatkoznak. Ebből következően az egyezménnyel nem rendelkező államból származó jövedelem tekintetében a magyar magánszemély csak akkor minősül külföldi illetőségűnek, ha kettős állampolgár és nincs bejelentett állandó lakhelye Magyarországon.

Szolgáltatás: 

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.