Adózási kisokos Ausztriában dolgozó, magyar építőipari cégeknek

építőipar AusztriaAusztria az egyik legkedveltebb célpontja a magyar cégeknek, hiszen közel van és azonos munkáért magasabb vállalkozói díjat kérhetnek el. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal szélesebb lehetőségek adódtak a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt, azonban szükség van mind az osztrák, mind a közösségi jogszabályok ismeretére ahhoz, hogy az osztrák munkából, ne egy életre szóló kudarc, súlyos büntetés legyen. Következő cikkünkkel azoknak a magyar építőipari cégeknek szeretnénk segíteni, akik tervezik az osztrák munkavállalást, de a bonyolult jogi környezet miatt nem mernek belevágni.

Áfaproblémák

Tegyük fel, hogy egy villanyszereléssel, építőipari kivitelezéssel foglalkozó cég magánszemélynek nyújt szolgáltatást, mely szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódik. Az ingatlan Ausztriában van. Kérdésként merül fel minden esetben, hogy a cégnek az áfatörvény 39. paragrafusa alapján kell-e, vagy sem áfát felszámítania a szolgáltatás után, annak ellenére, hogy azt magánszemélynek nyújtja.A teljesítés helyét ebben az esetben az ingatlan fekvése határozza meg, és ha az adott ingatlan nem belföldön van, akkor a szolgáltatás igénybevevőjének státuszától (adóalany vagy nem adóalany) függetlenül a teljesítést magyar áfa nem terheli. A forgalmi adóztatás joga ily módon azt az államot illeti, ahol az adott ingatlan fekszik. Ha ez az állam a közösség más tagállama, akkor a nem adóalany részére végzett munka minden valószínűség szerint oda vezet, hogy a munkát elvégzőnek ebben a tagállamban forgalmiadó-alanyként be kell jelentkeznie, és a forgalmi adózáshoz fűződő kötelezettségeit – beleértve a számlakibocsátást is – és jogait az ott hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell/lehet teljesítenie.

Itt szeretnénk utalni arra, hogy a NAV álláspontja szerint az építőipari, villanyszerelési szolgáltatásról eleve nem mondható ki, hogy az minden esetben ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódónak minősülne, s mint ilyenre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 39. paragrafusa lenne alkalmazandó. 

Ennek kapcsán a NAV mindig felhívja a figyelmet a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló, 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletre (2011. március 15.) és az1042/2013/EU rendelet 31.a szakaszára, amely részben általános elvek rögzítésével, részben példálódzó pozitív és negatív felsorolással ad támpontokat az eligazodáshoz. Az áfatörvényhez hasonlóan az imént hivatkozott rendelet a hazai jogrendszerben szintén közvetlenül alkalmazandó jogszabálynak számít.

Igaz, hogy az 1042-es rendelet csak 2017. január 1-jétől válik kötelezővé, azonban a magyar adóhatóság már alkalmazza a példálódzó negatív és pozitív felsorolást annak eldöntésekor, hogy mi minősül ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak! 

Eszerint ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás például, ha

– a szolgáltatás az ingatlanból ered és az ingatlan a szolgáltatás alkotóeleme, valamint a nyújtott szolgáltatás szempontjából központi és nélkülözhetetlen szerepet tölt be;

– a szolgáltatást az ingatlan érdekében vagy arra irányulva nyújtják, és célja az ingatlan fizikai vagy jogi helyzetének megváltoztatása; ide tartozik például az épület terveinek elkészítése, az épület részein végzett építési és bontási munka, a szántás, vetés, öntözés, karbantartás, felújítás, javítás.

Ingatlanhoz nem kapcsolódó szolgáltatás például

– gépek vagy berendezések összeszerelése, karbantartása és javítása, amennyiben a gép nem fogja az ingatlan részét képezni;

– szállásnyújtással kapcsolatban végzett közvetítés, amennyiben a közvetítő más nevében és javára jár el;

– épület terveinek elkészítése, amennyiben azokat nem egy meghatározott telekre szánják.
A fentiek alapján tehát elmondhatjuk, hogy amennyiben a cég Ausztriában végez munkát, érdemes átnézni a 1042-es rendelet 31.a cikkét, nehogy a magyar áfaszabályok legyenek kötelezőek az adott tevékenységre.

Kiküldetés

A munka elvégzéséhez természetesen munkavállalók is kellenek, akik hatósági bejelentéséhez a következő dokumentumokra van szükség:

– a magyar cég neve, címe, telefonja, e-mailje, adószáma; 

– a céget kifelé képviselő személy (ügyvezető, képviselő) neve, címe, születési dátuma, telefonszáma, e-mail címe;

– a kiküldöttek felett a helyszínen rendelkező személy (munkavezető) ugyanezen adatai;

– a megbízó cég, magánszemély vonatkozásában: a vállalat  neve, címe, telefonszáma, e-mail címe;

– a projekt pontos helye;

– a projekt eleje, és várható vége.

A kiküldötteknél szükséges, hogy meglegyen a munkavezető személy neve és azonnali elérhetősége (telefonszám és e-mail cím), illetve a dolgozó munkaszerződése, amelybe bele kell írni a taj számát is. A munkaszerződésben természetesen fel kell tüntetni a munkába lépés kezdő időpontját, a munkakört és a fizetést is.

Ha egy magyar vállalkozás a saját munkavállalóival határon átnyúló szolgáltatást végez Ausztriában, akkor a kiküldött munkavállalóit legkésőbb egy héttel a munka megkezdése előtt be kell jelentenie a „központi koordinációs hivatal”-nál (Zentrale Koordinationsstelle – ZKO).  A munkavállalók bejelentése kizárólag elektronikus úton intézhető az osztrák pénzügyminisztérium honlapján.

Kiküldöttek díjazása

A munkavállalók díjazására több variáció is lehetséges. A leggyakoribb a napidíjas munkavégzés, amely általában 50 euró napidíjjal kalkulál, amelynek 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 euró adó- és járulékmentes. Más esetben lehetőség van a napidíjon felüli részt devizaellátmányként szerepeltetni, ami járulékmentes, azonban adóalapként kell figyelembe venni. 

Természetesen meghatározható például havi összegben is a kiküldött díjazása, azonban ebben az esetben a kifizetendő nettó bér kevesebb lesz, mivel havi díjnál nincs adókedvezmény, míg a napidíjas elszámolásnál van.

Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló megállapodtak a bérezésben, fontos, hogy annak megfelelően kell az osztrák dokumentumokat kitölteni, aminek minden munkavállalónál ott kell lennie a munkavégzés helyszínén. Amikor a munkavállaló megkapja a fentieknek megfelelő bért, a dokumentumot mind neki, mind az ügyvezetőnek alá kell írni.

Foglalkoztatói igazolás (Dienstzettel)

A magyar munkaszerződés mellett (ha az nincs lefordítva németre) az ausztriai munkavégzés során a kiküldött magyar munkavállalóknak rendelkezniük kell egy, a munkáltató által kiállított, úgynevezett foglalkoztatói igazolással, amit állandóan maguknál kell tartaniuk. Ennek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

1. a munkáltató neve és címe 
2. a munkavállaló neve és címe 
3. a munkaviszony kezdete 
4. a munkaviszony vége (határozott időre szóló munkaszerződés esetén) 
5. a felmondási idő hossza, kezdete 
6. társadalombiztosítási szám 
7. fizetési, szabadságolási és munkaidő-szabályozás 
8. adott esetben az alkalmazandó kollektív szerződés (bértarifa-szerződés)

A cég további kötelezettségei

A vállalkozásnak a helyszínen hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy Magyarországon bejelentett létező vállalkozás (3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot, vagy a kivonatot az egyéni vállalkozók nyilvántartásából, plusz a német fordítását a helyszínen kell tartani).
Építőipari, villanyszerelő cégek esetén szükség van  egy igazolásra arról, hogy a kérelmező a székhelye szerinti országban jogosult a tevékenység végzésére (építőipari tevékenység esetén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara építőipari kivitelezői vállalkozások nyilvántartásában való regisztrációról igazolás).

Építőmester, építőipari kivitelező cégek esetén (hasonlóan az osztrák építőipari vállalkozásokhoz) másolatban mellékelni kell egy magyar vagy osztrák biztosítótársaság által kiállított biztosítási kötvényt a szakmai felelősségbiztosítás (Berufshaftpflichtversicherung) megkötéséről (német fordítást is mellékelni kell).

Az éves teljes biztosítási fedezeti összegnek 2 millió euró éves forgalom alatt 1,5 millió eurónak, azt meghaladó forgalom esetén 3 millió eurónak kell lennie. A kötvényt emellett az esetlegesen okozott személyi vagy vagyoni kárra káreseményként 1 millió euró kárösszegre kell kiállítani, az önrész mértéke maximum 5 százalék lehet.

Szolgáltatás: 

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.