2018-as illeték változások

A régi adózás rendjéről szóló törvényből (Art.) és több más törvényből is kikerültek az illetékre vonatkozó szabályok és egységesen az illetéktörvénybe kerültek áthelyezésre. A régi Art. számos helyen tartalmazott az illetékkiszabással kapcsolatban külön eljárási szabályokat, ezeket már az illetéktörvényben kell keresni.

Na, de nem ilyen egyszerű az élet: az illetéktörvény helyett az egyes illetékeket érintő rendelkezések az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben, illetve az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló törvényben kaptak helyet. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.

Viszterhes vagyonátruházási illeték

Január 1-jétől a cserét pótló vétel illetékkedvezményére vonatkozó szabályozást, másfelől az eladotthoz képest kisebb forgalmi értékű lakás szerzésének illetékmentességét módosítja a törvény úgy, hogy hosszabb időt biztosít a lakásvásárlást megelőző lakásértékesítésre.

A törvény értelmében tehát a kedvezményes illetékalap megállapításakor, illetve az illetékmentesség alkalmazásánál figyelembe lehet venni annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a vásárlást megelőző 3 éven belül adtak el. Nem változik a szabályozás ugyanakkor a tekintetben, hogy a lakásvásárlást követően értékesített lakás forgalmi értékét csak akkor lehet levonni az illetékalapból, ha azt a vásárlást követő egy éven belül értékesítették.

"Itv. 21 § (2) Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja

a) lakástulajdonok cseréjekor az elcserélt lakástulajdonok

b) lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga“

Itv. 26. § y pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb;"

Új lakást szerzők kedvezménye

Az Itv. 26. paragrafus (1) bekezdésének f) pontja a vállalkozó által új értékesítés céljára épített ingatlan szerzésre állapít meg  illetékfizetési kedvezményt. A kedvezményszabály alapján a maximum 30 millió forint értékű új ingatlan szerzése után 15 millió forintig nem kell illetéket fizetni.

"Itv. 26. § (1) bekezdés f) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke vagy a 21. § (1) bekezdés szerinti csökkentett értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt"

Ingatlanforgalmazók kedvezménye

Jelenleg a pénzügyi lízinget folytató vállalkozóknak az ingatlan-szerzése után 2 százalékos illetékmértékkel számított illetéket kell fizetnie, ha vállalja, hogy az ingatlant két éven belül pénzügyi lízingbe adja és lízingszerződés alapján ténylegesen bekövetkezik a lízingbevevő tulajdonszerzése. A korábbi szabályozás szerint, ha a szerződés bármely okból nem ment teljesedésbe – a lízingbevevő nem szerez tulajdonjogot – akkor a lízingcéget az eredetileg fizetendő illeték és a kedvezményes illetékmértékkel fizetett illeték különbözetének kétszeresét kitevő szankció jellegű illeték-fizetési kötelezettség terhelte.

Ebben változott 2018. január 1-jétől az illetéktörvény, ugyanis a pótlékilletéket az adóhatóság nem állapíthatja meg, ha az ingatlan lízingbe adásáról szóló szerződés azért nem megy teljesedésbe, mert a lízingbevevő a szerződés hatályának időtartama alatt meghalt vagy jogutód nélkül megszűnt, illetve a szerződés a lízingbevevő fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt szűnt meg.

"Itv. 23/A 9) Nem lehet a (6) bekezdés szerinti illetékkülönbözet kétszeresét előírni, ha a pénzügyi lízinget folytató vállalkozó igazolja, hogy a pénzügyi lízingbeadásról szóló szerződés azért nem ment teljesedésbe, mert a lízingbevevő meghalt, jogutód nélkül megszűnt, vagy a szerződés a lízingbevevő lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt szűnt meg.“

Termőföldszerzők kedvezménye

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától – vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától – számítva 5 évig

  • a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,
  • a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és
  • a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja;

Változás, hogy nem minősül elidegenítésnek

aa) a kisajátítás,

ab) a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés és

ac) a birtokösszevonási célú földcsere,

b) nem minősül a feltételek megszegésének, ha a vagyonszerző a termőföld használatát, hasznosítását a földművesnek minősülő, Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy a legalább 25 százalékban tulajdonában vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25 százalékban tulajdonában álló, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, feltéve, hogy az 5 éves időtartam hátralévő részére

ba) a mezőgazdasági termelőszervezet vagy a közeli hozzátartozó vállalja, hogy a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, továbbá

bb) a termőföld használatának, hasznosításának mezőgazdasági termelőszervezet részére történő átengedése esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányada nem csökken 25 százalék alá.

Az ingatlanok forgalmi értékének megállapítása a NAV hatásköre

Az új szabályozás kimondja, hogy a  forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Ezzel a törvény kimondja, hogy az illetékkiszabás alapját képező forgalmi érték megállapítása egy speciális szakkérdés, amellyel kapcsolatban az adóhatóság rendelkezik szakismerettel. A vagyonszerző maga is nyilatkozik a forgalmi érték tekintetében, az adóhatóság  ezzel a nyilatkozattal, illetve a szerződésben szereplő vételárral egyezően is megállapíthatja az ingatlan forgalmi értékét.

Az új rendelkezés több módszert állapít meg arra, hogy az adóhatóság milyen érték-megállapítást használhat. Főszabályként marad az összehasonlító forgalmi értékadatok alapján számított érték-megállapítás, azaz megnézik, hogy a környéken milyen áron kelnek el a hasonló adottságú lakások. Emellett használhatnak úgynevezett pl. netto pótlási költség alapú, hozamszámításon alapuló értékbecslést is. Az adóhatóság a forgalmi érték-megállapítás érdekében továbbra is tarthat helyszíni szemlét, szakértőt vonhat be, valamint felhasználhatja az energiatanúsítványban foglalt adatokat is [Itv. 69. § (1) bekezdés].

Ügyvédi iroda fomaváltásának illetékmentessége

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ügyvédi iroda olyan átalakulással – egyesülés, szétválás –, kamarai formaváltással bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő iroda a korábbinak jogutódja lesz [Itv. 26. § (1) bekezdés o) pont].

Szolgáltatás: 

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.