Ha nem ad be bevallást, ne is fizessen a NAV-nak?

bevallásEgy ügyvezető három alkalmazottja és saját maga után évekig pontosan fizette az adóhatóság számláira a járulékokat, aztán kiderült, hogy a társaság soha egyetlen járulékbevallást sem adott be. Az ügyből adóvizsgálat lett, amely érdekes eredménnyel zárult.

Az adóhatóság álláspontja szerint irreleváns, hogy adózó teljesített-e befizetéseket az adófolyószámlájára, ha azokat gazdasági tevékenységével semmi nem köti össze, adóbevallás nem támasztja alá.

A NAV a teljes, de bevallással alá nem támasztott járulékbefizetések összegeit adóhiánynak minősítette, amely után adóbírságot, késedelmi pótlékot számított fel, a be nem adott bevallások miatt pedig mulasztási bírságot szabott ki. Hogy mi lett a járulékként megfizetett összegekkel? Azokat átvezette a bírság összegeire. Az adóhatóság álláspontja szerint ugyanis adóbevallás hiányában az adófolyószámlára adóbevallás alapján fizetendő adó tartozásként nem kerül felkönyvelésre, ezáltal nincs olyan könyvelt adótartozás, amelyhez képest a túlfizetés fennállna, így adóbevallás hiányában kizárólag a bírságtartozásra vezethető át a túlfizetés.Az Art. 43. § (1) bekezdése alapján adóhatóság az adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallásaz adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani.

A befizetett összegek adózó adófolyószámláján úgy néztek ki, mint ha az egyes adónemeken túlfizetései lettek volna. Ezért a NAV álláspontjának ellentmond az Art. 170. §-a, miszerint az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésekor is fennáll. A (2) bekezdés szerint adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.

Véleményem tehát az, hogy a túlfizetéseket bevallás hiányában is figyelembe kell venni, amennyiben már megindult az adóellenőrzés. A különböző adónemben megállapított adókülönbözet így nem lehet teljes egészében adóhiány. Véleményem szerint az adóellenőrzés során adóhiány összegét csökkenti az adónemen folyamatosan fennálló túlfizetés. Ennek megfelelően a késedelmi kamat és az adóbírság összege is csökken.

A bevallás késedelmes benyújtása vagy annak elmulasztása

Adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban, például az adózás rendjéről szóló törvényben előírt bevallásra. Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.

Az adó, a költségvetési támogatás megállapítását az adózó önadózással, a kifizető és a munkáltató adólevonással, az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedéssel, az adóhatóság pedig bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, illetve utólagos adómegállapítás keretében kell hogy teljesítse. (Art. 25. § (1) )

Az önadózás azt jelenti, hogy az adót, a költségvetési támogatást az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. A bevallásokat mindig az arra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. Ha valaki rossz nyomtatványt használ, azt az adóhatóság nem tudja feldolgozni, a rossz bevallás alapján teljesített befizetéseket pedig nem tudja hova felkönyvelni.

A munkáltató havonként, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékokról.

Az egyes bevallásokat, tehát a járulékbevallásokat is a törvényekben meghatározott határidőben kell benyújtani. Az adó megfizetése, a költségvetési támogatás igénybevétele tehát az adóbevallás késedelmes teljesítését nem pótolja, a bevallás benyújtására kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette.

Jogkövetkezmények 

A fenti példából is látható, hogy a mulasztási bírság még az enyhébb következmények közé sorolandó. A mulasztási bírság kiszabását megelőzően felszólítást küldhet a NAV az első mulasztók részére, ha nem tettek eleget adóbevallási kötelezettségüknek.

2009. január 31-éig az adóbírság általános mértéke 50 százalék volt. 2009 és 2011 között megmaradt a ritkán alkalmazott 50 százalékos mérték, és jött a 75 százalékos, amelyet akkor alkalmaz az adóhatóság, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. 2012-től a 75 százalékos adóbírság mértékét felemelték 200 százalékra. A példabeli esetben a teljes befizetett, de be nem vallott összeg adóhiány, így az adóhatóság megállapította az összes járulék tekintetében az adóbírságot és a késedelmi pótlékot.

Büntetőjogi következmények

Az egyik legszigorúbban bűntetendő cselekmény Magyarországon a járulékcsalás, amelyet a büntető törvénykönyv társadalombiztosítási csalásnak vagy költségvetési csalásnak hív. Ha a NAV megállapítja, hogy a vizsgált időszakban az ügyvezető a munkavállalók részére kifizetéseket teljesített, amelyek után elmulasztotta bevallani a foglalkoztatót és a biztosítottat terhelő járulékokat, akkor büntetőfeljelentéssel fog élni. A járulékcsalás következménye – az elcsalt összegek nagyságától függően – két évtől nyolc évig tartó szabadságvesztés is lehet.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.