10 pontban az új Közigazgatási Rendtartásról ( Ákr )

2018. január 1-én lépett hatályba a már megszokott Ket-et (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt ) felváltó Ákr. törvény (az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény). Aki már találkozott adóügyekkel az tudja, hogy az adótörvények mellett adóügyekben a Ket-et is alkalmazni lehetett.  A jelenlegi átalakítások végeredményeként az új általános közigazgatási rendtartást (Ákr.) adótörvényekre nem lehet alkalmazni, a Ket. pedig már nem hatályos. A közigazgatási rendtartást ugyanakkor csaknem minden más hatóság előtt alkalmazni kell. Az új törvény célja egy gyorsabb, egyszerűbb, ügyfélbarátabb eljárási rend kialakítása a régi elavult Ket. helyett. Az igen hosszú és bonyolult törvényből a hétköznapjainkra leginkább kiható 10 pontot gyűjtöttük össze, hogy bármilyen hatósági határozatot is kap, ismerje a jogait és kötelezettségeit.

  1. Kapcsolattartás

Kapcsolattartást az ügyfél választhatja meg: írásban vagy szóban, postai vagy elektronikus úton kíván e kommunikálni a hatósággal

 

  1. Eljárás kezdete

Az eljárás ugyan úgy, mint a régi törvényben is volt, hivatalból vagy kérelemre indul. Hatóságoknál vagy kormányablaknál lehet előterjeszteni.

 

Új fogalom azonban a kérelem visszautasítása. A hatóság visszautasítja a kérelmet, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak az eljárás megindulásához, de akkor is, ha mérlegelési körében eljárva úgy ítéli meg, hogy el akarja utasítani. Ez a gumijogszabály elég nagy teret adhat a hatóságoknak a kérelmek visszautasítására.

 

  1. Új ejárás típusok

Háromféle eljárástípusról beszélhetünk az új Ákr.-ben:

  • Autómatikus eljárás: Akkor kerül erre sor, ha nincs ellenérdekű fél, minden adat a rendelkezésre áll, az ügy pedig nem igényel mérlegelést. Az autómatikus döntéshozatal határideje 24 óra.
  • Sommás eljárás: Ilyen eljárásról beszélünk, ha nincs ellenérdekű fél és teljes körűen tisztázott a tényállás. Határideje 8 nap.
  • Teljes eljárás: Minden más esetben teljes eljárásról beszélünk, továbbá akkor is, ha a fenti két esetben nem elégedett az ügyfél a döntéssel. Ez esetben 5 napon belül kérheti a teljes eljárásban történő elbírálást. A teljes eljárás határideje 60 nap.

 

  1. Függő hatályú döntés – az illeték visszajár

Teljes eljárásban bármilyen hatósági kérelmet terjesztünk elő (akár Gyes, gyed, nyugdíjjogosultsági idő megállapítása, építésügyi kérelmek stb.) kapni fogunk egy függő hatályú döntést, amely arról tájékoztat, hogy milyen jogkövetkezményei lesznek, ha a hatóság nem hoz határidőben döntést. Ha a hatóság túllépi a határidőt:

  • az illeték visszajár, ha nem volt illetékköteles az eljárás akkor 10.000 forintot kap vissza az ügyfél,
  • továbbá mentesül minden egyéb eljárási költségtől, továbbá
  • megilleti a kérelmezett jog gyakorlása

Ha a hatóság határidőn belül dönt, ez a függő hatályú döntés nem lesz érvényes. Ez az ügyfeleknél nagy kavarodást fog okozni, nem fogják érteni miért kapnak egy döntést arról, hogy visszajár részükre 10.000-Ft, aztán kiderül, hogy mégsem. A tavalyi évben az egyik ügyfelünk is kapott egy ilyen döntést és tanácstalanul állt, hogy mi lehet ez a határozat. Tájékoztattuk, hogy ez a határozat csak akkor lesz hatályos, ha a hatóság túllépi a határidőt.

 

  1. Ügyintézési határidők

Az ügyintézési határidő kezdete a kérelem hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik vagy hatósági eljárás esetén a hatóság első cselekményének napján.

 

Amennyiben a hatóság a határidőt kétszeresen túllépi akkor az ügyfelet további jogok illetik meg: a hatóság megállapítja a saját jogsértését, nem alkalmazhat jögkövetkezményeket és a hatóság ugyanazon ügy kapcsán nem indíthat új eljárást. Az ügyintézési határidők pedig a fentiek szerint alakulnak (automatikus eljárás 24 óra, sommás eljárás 8 nap, teljes eljárás 60 nap). Fontos, hogy ezen határidőkön belül a döntést is közölni kell az ügyféllel!

 

  1. Eljárási bírság

Bárkit súlythat a hatóság eljárási bírsággal, aki az eljárást akadályozza. És nem csak a bírság megfizetésével, hanem az eljárással járó többlet költségek megtérítésére is kötelezheti az akadályozót a hatóság. A bírság természetes személyek esetén 10.000 Ft- 500.000-Ft ig, jogi személyek esetén 1 millió forintig terjedhet.

 

7. A hatóság újfajta döntései

Egyszerűsített döntés. Erre akkor kerülhet sor, ha a hatóság a kérelemnek hely ad, ebben az esetben nincs jogorvoslati tájékoztatás, csak jogszabályhelyekre történő utalás

Jogszerű hallgatás. A kérelmezett jog gyakorlása megilleti az ügyfelet, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül nem dönt.

Határozathozatal mellőzése: Nem hoz határozatot a hatóság, ha jogszabályváltozás miatt megemeli a jogosultak pénzbeli ellátását.

 

8. Kézbesítési vélelem

A szabályok nem sokban változtak. Postai kézbesítés esetén, ha megtagadják az átvételt, akkor azonnal kézbesítettnek minősül. Ha „nem kereste“ jelzéssel érkezik vissza az irat, akkor a második megkísérlést követő 5. munkanapon válik kézbesítetté. Ha „ismeretlen“ jelzéssel kapja vissza a hatóság az iratot, akkor a kézbesítés megkísérlését követő 5. munkanapon válik kézbesítetté.

 

Kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kifogást a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül de maximum a közlést követő 45 napon belül lehet előterjeszteni. Nem természetes személy csak nem szabályszerű kézbesítésre hivatkozhat. Tehát egy cég nem érvelhet avval, hogy az ügyvezető kórházban volt.

 

9. Közhírré tétel

Szintén új fogalom közigazgatásban. Nyilvános közlést jelent. A hatóságnak a honlapján, hirdetőtábláján kell közzétenni egy zanzásított közleményt a hatóság döntéséről, ha az nagy számú ügyfelet érint, de azok konkrétan nem állapíthatóak meg. Pl.: fogyasztóvédelmi döntések

 

10. Véglegesség (régi jogerő)

Múlt évben még jogerőnek hívtuk, idén már véglegesség, amikor a hatóság már nem változtathatja meg a döntését. A véglegesség a közléssel vagy a fellebbezési határidő lejártával áll be (vagy ha a fellebbezést visszavonják, lemondanak róla) Részjogerőről beszélünk, ha az eljárás egyéb résztvevője fellebbez (pl. szakértő)

 

Az új törvényt a 2018. Január 1. után indult eljárásokban illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni, illetve a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban.

 

Sajnos azonban van egy előérzetem, hogy az új törvény nem fogja megoldani a hatóságok lassúságát és a szakszerűbb döntéshozatalt. Szerintem ugyanis eddig sem az eljárásjogi szabályokkal volt a baj, hanem azzal, hogy nincsenek felkészülve az elektronikus eljárásra, nincsenek megfelelő számítógépek, szoftverek, a munkarőhiányról nem is beszélve.  Az elektronikus eljárások bevezetésével a hatóságoknak jóval több adminisztrációs terhe keletkezett, amire még mindíg nincsenek felkészülve. Itt említeném meg, hogy végigkísérünk egy ügyet, amelyben a kérelmet 2015. decemberében küldtek el a nyugdíjbiztosítónak. (nyugdíjjogosultsági megállapítás kérést), amelyben a mai napig nem született jogerős döntés. Ebben az ügyben a tavasszal indult fellebbezésre, sokszori sürgetés ellenére sem kaptak határozatot. És nagyon jó lesz, ha januártól ezért kapnak 10.000 forintot, de az ügy ettől még nincs megoldva.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.