Mit tehet, ha nem fizet a vevője? Hitelezői 1x1

Mit tehet, ha nem fizet a vevője? Hitelezői 1x1Milyen eszközök állnak a hitelezők rendelkezésére? Hogyan érvényesíthetik követeléseiket? Összefoglaltuk a teendőket, továbbá a csőd, a felszámolási és a végelszámolási eljárás alatt megtehető lépéseket.

Ajánlott már az üzletkötés elején, a szerződés megkötése előtt kellő körültekintéssel megvizsgálni leendő partnerünket. A NAV weboldalán ellenőrizhető az adószám érvényessége, az internetről a társaság előző éveinek beszámolója, cégkivonata is letölthető. A lekért adatokat érdemes eltárolni, hogy később hivatkozhassunk rá, akár egy NAV előtti eljárásban.

A számlák kiegyenlítését folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A már lejárt fizetési esedékességű, de még kiegyenlítetlen számlák vevőit ajánlott emlékeztetni a fizetési határidő lejártára egy udvarias hangvételű fizetési emlékeztetővel. Szerencsés esetben ugyanis előfordulhat, hogy csak nem kapták meg a számlát, vagy elveszett, vagy kimaradt az utalásból. Ilyen esetben az emlékeztetőt követően hozzájuthat követeléséhez.A fizetési emlékeztetőben meg kell adni a lejárt számla adatait (számla száma, összege, eredeti fizetési határidő), valamint új határidőt a pénzügyi teljesítésre.

Ha az újabb határidő is eredménytelenül telik el, akkor küldhet egy fizetési felszólítást, ami már kevésbé udvarias, tartalmazza a kamatokat, behajtási költségeket, kötbért és utalást a nem teljesítés jogkövetkezményeire.

Az erre sem reagáló partnerek tartozásaival ügyvédhez fordulhat, aki írhat ügyvédi felszólító levelet, illetve elektronikus úgynevezett „fmh” (fizetési meghagyásos) levelet vagy akár felszámolási eljárást is kezdeményezhet az adóssal szemben.

Már a fizetési késedelem felfedezésekor ajánlott ellenőrizni, hogy az adós cég nem került-e végelszámolás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá. A behajtási folyamat alatt ezt rendszeresen ellenőrizni kell, mert az elkésett hitelezői igénybejelentéssel rosszabb pozícióba kerülhet, vagy kimarad az eljárásból.

A hitelező fogalmát a Cstv. az alábbiak szerint definiálja:

„c) hitelező:          

ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban – a felszámolás kezdő időpontjáig – az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van,

cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz-vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cd) a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.”


Csődeljárás esetén a hitelezőknek a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől 30 nap áll rendelkezésre, hogy a fennálló követeléseiket bejelentsékaz adósnak és a vagyonfelügyelőnek.  A csődeljárás kezdő időpontja után keletkező követeléseket pedig nyolc munkanapon belül jelenthetik be.

Végelszámolásnál és felszámolási eljárásnál a hitelezői követelések bejelentésére rendelkezésre álló idő a közzétételtől számított 40 nap.

Végelszámolással csak akkor szüntethető meg a vállalkozás, ha a megszűnő társaságnak nem marad kiegyenlítetlen kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy ha a végelszámolás rendben lezajlik és a társaság végelszámolással szűnik meg, akkor a hitelezők követelését az eljárás alatt kiegyenlítették. Ha ugyanis a végelszámoló a végelszámolási korrigált nyitó mérleg alapján megállapítja, hogy a cég vagyona nem elég a hitelezői követelések fedezetére és a tagok a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, akkor haladéktalanul kérelmeznie kell a felszámolási lejárás lefolytatását.

Felszámolási eljárásban a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és akkor elégíti ki, ha a Cstv. 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő a hitelezők számára igen fontos, mert annak elmulasztása jogvesztéssel jár és a hitelező követelésének a megszűnését eredményezi.

Kedvezőbb a helyzet, ha a hitelező végelszámolás során késlekedik a követelés bejelentésével. Végelszámolásnál a hitelezői követelés bejelentésére rendelkezésre álló határidő elmulasztása nem jár jogvesztéssel, de bonyolultabbá válik a követelés behajtása. A zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.

A hitelezői igénybejelentésnek tartalmaznia kell a követelés tőkeösszegét és jogcímét, a kamatkövetelést és a kamat számításának levezetését. Csatolni kell hozzá a követelést alátámasztó bizonylatokat (számlákat, szállítóleveleket, teljesítés-igazolásokat), valamint a nyilvántartásba vételi díj megfizetését igazoló bizonylatot, banki igazolást.

A követelés nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező nyilvántartásba-vételi díjként a követelés 1 százalékát, de legalább 5000 forintot és

– csődeljárásban legfeljebb 100 ezer forintot a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára,

– felszámolási eljárásban legfeljebb 200 ezer forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára a bírósági ügyszámra hivatkozással befizessen.

Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a hitelező a követelését ott bejelentette, és kifizette a nyilvántartásba-vételi díjat is, a felszámolási eljárásban a követelést nem kell ismét bejelentenie, azonban a felszámoló felhívására meg kell fizetnie a díjkülönbözetet.

A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak.

A választmány megalakításának feltétele:

– csődeljárásban
, hogy azt a szavazati joggal rendelkező hitelezők legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők a szavazatok több mint felével rendelkezzenek,

– felszámolási eljárásban, hogy azt legalább a bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával.

Mindkét eljárásra vonatkozóan, ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és a részvételi arány már nem éri el a szükséges mértéket, a választmány a hitelezők számának csökkenésétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha addig kellő számú hitelező csatlakozott.

Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Ha több választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor az lesz a hitelezői választmány, amelyik több hitelezőt tömörít. A működő hitelezői választmányhoz később is csatlakozhatnak hitelezők. A csatlakozást nem lehet megtagadni, amennyiben a csatlakozni kívánók a választmány működésére kötött megállapodás feltételeit vállalják.

A választmány legalább három, de legfeljebb héttagú lehet, és a választmányt működtető hitelezők elnököt is választhatnak.

A hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik:

– a választmány jogosultságait,

– a választmányt működtető hitelezők képviseletét,

– a működtetés forrásainak biztosítását,

– a költségek előlegezésének és elszámolásának szabályait.

A megalakulását követő három munkanapon belül a választmány megalakításáról az arról készült jegyzőkönyv és a megállapodás csatolásával értesíteni kell az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót.

A választmánynak ügyrendben kell szabályozni döntéshozatalának eljárásrendjét, és azt is, hogy a döntéseihez, intézkedéseihez hogyan kell kérni a választmányt működtető hitelezők véleményét. Az ügyrendet öt munkanapon belül kell elfogadni.

A hitelezői választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét és gyakorolja a törvényben biztosított jogait. Például tájékoztatást kérhet az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről, amire az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt nyolc munkanapon belül köteles válaszolni.

Hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt is választhatnak.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.