Felszámolás: súlyos bűncselekményt követhet el, ha ezeket nem tudja

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó a Hvg. adózási magazinjában az adozona.hu-n megjelent cikke:

Mind a vállalkozás ügyvezetőjének, mind a könyvelőjének óriási problémát okozhat, ha felkészületlenül éri őket a cég felszámolása, s nincsenek tisztában azzal, milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy eléggé hiányosak az érintettek ismeretei ezen a téren. "Jobb félni, mint megijedni", a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén haladéktalanul át kell nézni a vállalkozás könyvelését.

Felszámolási eljáráshoz alapvetően kétféleképpen viszonyulhatunk. Az első esetben maga a társaság kezdeményezi a felszámolást saját maga ellen – önfelszámolás –, ez abban az esetben fordul elő, amikor olyan mértékben megnőnek a tartozások, hogy azt a cég előreláthatóan nem fogja tudni megfizetni. A második, gyakoribb esett, amikor egy hitelező, legfőképp az adóhatóság kezdeményezésére indul felszámolás.
Tapasztalatok szerint egy felszámolási eljárás mind az ügyvezetőnek, mind a társaságot eddig könyvelő szakembernek kihívás, hiszen egy teljesen új helyzettel állnak szemben, amelyben számtalan kötelezettségnek kell eleget tenni ahhoz, hogy az eljárás rendben lezajlódjon.

A felszámolási eljárás minden esetben úgy indul, hogy az illetékes bíróság felszólítja az ügyvezetőt, 8 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy elismeri-e a hitelezővel – általában az adóhatósággal – szembeni tartozását. Amennyiben nem nyilatkozik vagy elismeri a tartozást, a bíróság azonnal fizetésképtelennek ítéli a társaságot és elrendeli a felszámolást. Az ügyvezetők figyelmét minden esetben felhívjuk, hogy már az első levél kézhezvételekor egyeztessenek a könyvelővel a könyvelés helyzetéről, és ne hagyják ezt az utolsó pillanatra.

A zárómérleg elkészítése és problémái

A zárómérleg-készítési kötelezettséget és a felszámolások részletszabályait a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szabályozza, amely értelmében – 31. § (1) a) – a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal az ügyvezető köteles záróleltárt, valamint éves beszámolót, tevékenységet lezáró mérleget, adóbevallást készíteni, és azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül átadni a felszámolónak és az adóhatóságnak.

Nyilatkozni kell arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg valós és megbízható képet ad az adós vagyoni helyzetéről. Arról is be kell számolni, hogy a mérleg elfogadása óta milyen lényeges változások történtek az adós vagyoni helyzetében.

A zárómérleg elkészítése a felszámolóval történő elszámolás alapkövetelménye, ezért kiemelkedő jelentősége van. Sok esetben a zárómérleg elkészítésénél szembesülnek az ügyvezetők a következő leggyakoribb problémákkal:

  • Amennyiben a házipénztárban pénz van, azt már a felszámolás kezdetének időpontjában át kell adni a felszámolónak. Sok esetben találkozunk azzal a helytelen eljárással, hogy a pénztárban lévő pénzt a tagoknak/ügyvezetőnek adott kölcsönként vezetik ki a házipénztárból, ami a pénztárhiánynál is nagyobb problémát generál. Ilyenkor ugyanis a felszámoló a tagokon/ügyvezetőn azonnal követeli a kölcsönként adott összeget akár polgári peres úton is. Amennyiben az ügyvezető nem adja át a házipénztárt a felszámolónak, csődbűncselekményt, sikkasztást követ el.
  • Hasonló a házi pénztárban lévő pénzhez, ha a könyvelésben, zárómérlegben tárgyi eszközök, készletek vannak, amelyeket az ügyvezető nem ad át a felszámolónak. Ebben az esetben is ugyanúgy csődbűncselekményt és sikkasztást valósít meg! Sok esetben a felszámoló a leselejtezett tárgyi eszközök bemutatását is kéri, amennyiben azokat – nem szabályszerűen eljárva – nem semmisítették meg.
  •  Szintén hasonló a helyzet, ha a felszámolás elrendelését követően az ügyvezető továbbra is rendelkezik a cég felett, és vagyontárgyakat ad el, leűríti a bankszámláját, illetve továbbra is számlákat bocsát ki.
  • A zárómérleg alapján listát kell készíteni azokról, akik a társaságnak tartoznak. Akár a tagok, akár más cég, vagy a felszámoló a szerződések és más bizonylatok alapján megkísérli behajtani a hátralékokat, külföldi tartozás esetén nemzetközi fizetési meghagyásos eljárást kezdeményez.


Amennyiben az ügyvezető a fentieket nem teljesíti, a felszámoló köteles feljelentést tenni a Büntető Törvénykönyv csődbűncselekményre vonatkozó passzusa alapján, hiszen ha az ügyvezető nem tesz eleget a fentiekben részletezett feladatoknak, vagy kimenti a vagyont, akkor megkárosítja a hitelzőket. A felszámoló elsődleges feladata pedig a hitelezők védelme. A felszámoló abban az esetben is büntető feljelentést tesz, ha az ügyvezető nem adja át cége könyvelését, a zárómérleget vagy egyáltalán nem veszi fel a kapcsolatot a felszámolóval.

Fontos tudni, hogy a felszámolás alatt álló céggel szemben is folytathat ugyanúgy 5 évre visszamenőleg adóellenőrzést az adóhivatal. Amennyiben a könyveléssel kapcsolatosan bármilyen visszásságot tapasztal, az adóhiány megállapításán kívül esetlegesen további büntetőjogi szankciókat is alkalmazhat.

Az adózás rendjéről szóló törvény 92. § (6) bekezdése előírja, hogy felszámolás esetén a tevékenységet lezáró, a felszámolást lezáró, illetve a tevékenységet lezáró adóbevallások, valamint a felszámolást lezáró bevallások közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) utólagos ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallások időszakait megelőző időszak utólagos ellenőrzését a felszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől, a felszámolást lezáró adóbevallások eltérő időpontban történő benyújtása esetén az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül kell befejezni.

Érdemes számolni azzal az opcióval is, hogy a felszámolási eljárás ideje alatt lehetőség van a hitelezőkkel történő egyezség megkötésére és a társaság reorganizációjára. A felszámolásról szóló törvény 41. § (1) bekezdése szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Mindazok, akik nem jelentkeztek be hitelezőként a felszámolási eljárásba, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik.

Ez olyan esetekben fordul elő a leggyakrabban, amikor a felszámolási eljárás alatt nyeri meg a társaság a pert, akár az adóhatósággal szemben. Ugyanakkor egyezség keretében lehetőség van az adóhatóságtól részletfizetést is kérni, így aki meg szeretné menteni a társaságát, annak a felszámolási eljárás ideje alatt is van erre lehetősége.

A legfőbb tanács, hogy nem célszerű az utolsó pillanatig halogatni a könyvelés rendbetételét. Ha elindul a felszámolás, mind a könyvelőnek, mind az ügyvezetőnek mindössze 30 napja van az iratok, eszközök, zárómérleg átadására. Már a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén érdemes átnézni a vállalkozás könyvelését, meg kell beszélnie az ügyvezetőnek és a könyvelőnek az elkövetkezendőkben várható történéseket, valamint a problémák megoldási lehetőségeit.

Amennyiben felszámolással kapcsolatos további kérdése van, olvassa el a felszámolással kapcsolatos bővebb cikkünket.

Amennyiben felszámolás során, vagy annak megindításában jogi képviseletre van szüksége hívja irodánkat a 06 70 676 59 89-es telefonszámon vagy írjon nekünk az info [wnW5DKrg] drszeiler.hu e-mail címre!

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.