Felszámolás: nem lehet elkótyavetyélni a vagyont

felszámolásIrodánk már sok száz ! felszámolásban képviselte az ügyvezetőket és láttuk, hogy a felszámoló hogyan próbálja meg bagóért értékesíteni a vagyontárgyakat. A volt ügyvezető ebben az esetben kifogást, panaszt terjeszthet elő az illetékes bíróságon, azonban ezt kevés esetben teszi, mert úgy érzi, ha bámiben érvényesíteni kívánja a jogait a felszámoló bármilyen más irat vagy könyvelési probléma miatt feljelenti. Nem mer kekeckedni a felszámolóval! A kifogás előterjesztésének a joga a hitelezőnek is megvan, legtöbbször azonban a NAV az egyik hitelező, akit nem érdekel, hogy mennyiért fog elkelni a cég vagyona (sajnos), más hitelezők pedig nem ismerik a jogszabályi lehetőségeket.

Felszámolási eljárásban a felszámoló egyik legfontosabb feladata az adós társaság vagyonának feltárása és értékesítése annak érdekében, hogy az eljárás során elfogadott hitelezői igényeket minél nagyobb arányban ki lehessen elégíteni. Az adós társaság vagyonának értékesítése során azonban nem feltétlenül azonos a felszámoló és a hitelezők érdeke. A felszámolásban bejelentett hitelezői igényeket a felszámoló kategóriákba sorolja. A besorolás jelentősége abban rejlik, hogy az határozza meg a kielégítési sorrendet. 

A felszámoló díja a sorrendben első, a) kategóriába tartozik, míg a hitelezők többsége a negyedik, d), illetve a hatodik, f) kategóriába sorolandó. Láthatóan a felszámolónak nem fűződik anyagi érdeke ahhoz, hogy a d), az f), vagy akár a sor végén kullogó h) kategóriás hitelezői követeléseket is minél nagyobb mértékben ki lehessen fizetni. A vagyon értékesítésénél megelégedhet olyan ár elérésével is, amely csupán az első kategóriába sorolt igényekre elegendő.Sajnálatos, de általánosnak mondható tapasztalat, hogy a felszámolásban bennragadt követelések jelentős része nem térül meg, még abban az esetben sem, amikor van az adósnak értékesíthető vagyona.

A kormány mostani előterjesztése növelné az értékesítések átláthatóságát és az adós vagyonának értékesítésével elérhető bevételek összegét. Az előterjesztés szerint a jogszabály már a 2017 novemberében hatályba lépne.

Ami változik:

– egyértelműbb lenne a minimálár szabályozása
– nagyobb kontrollt gyakorolhatnának a hitelezők.

A hitelezői kontroll erősítésének érdekében a felszámoló tájékoztatási kötelezettségét kibővítené a javaslat. A pályázat kiírásáról és az árverés kitűzéséről már nem csak azokat kellene értesíteni, akiknek az egyes vagyontárgyakra vonatkozó valamely nyilvántartásba bejegyzett jogosultságuk (zálog, végrehajtási, vételi) van, hanem a hitelezői választmányt és a hitelezők képviselőjét is. Az értesítést a hirdetmény közzétételéig az értékesítési hirdetmény tervezetének megküldésével kell teljesíteni.

Ha pedig a vagyon becsértéke meghaladja az 500 millió forintot, akkor még korábban, a közzététel megküldését megelőző 15. napig kell a felszámolónak értesítenie a hitelezői választmányt és a hitelezők képviselőjét. Az értesítést a felszámoló úgy is teljesíthetné, hogy a honlapján keresztül elérhetővé teszi az érintettek számára az adott értékesítési hirdetmény tervezetét.  

A felszámolási eljárásban a vagyon értékesítésének hitelezők általi ellenőrizhetősége mellett a javaslat főleg a minimálár szabályozására vonatkozó módosításokat tartalmaz.

A nyilvános pályázati felhívás és az árverési hirdetmény kötelező tartalmi elemévé teszi a legalacsonyabb összegű ellenértéket, azaz a minimálárat. A módosításként benyújtott előterjesztés ennek a minimálárnak a meghatározását egyértelműsíti és szigorítja a hitelezők érdekében.

A jelenleg hatályban lévő rendelet szerint a hitelezői választmány, hitelezői képviselő vagy a hitelezők követelésarányosan számított többsége kérheti, hogy az értékesítési hirdetményben a minimálárat a becsérték 70 százalékában állapítsák meg, annak elérése legyen az eredményes értékesítési eljárás feltétele.

A módosítás szerint nem kérelem alapján, hanem a jogszabályból adódóan az értékesítési hirdetményben közzétett minimálár – egyes kivételektől eltekintve –az első pályázati vagy árveréses értékesítésnél nem lehetne alacsonyabb, mint a becsérték.

A becsérték alá, annak 70 százalékig csak a megismételt értékesítési eljárásban mehetne a minimálár. További hitelezővédelmi rendelkezés, hogy ehhez a törvény egyéb feltételt is állít. Az ár ilyen mértékű leszállítására csak akkor lenne lehetősége a felszámolónak, ha a leszállított minimálárat tartalmazó értékesítési hirdetmény közzétételre megküldéséig írásban nem ellenzi a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő, vagy a hitelezők követelésarányosan számított többsége, illetve a biztosíték jogosultja (ha van ilyen).

A javaslattal szemben jelenleg a rendelet szerint a hitelezők korábban említett csoportjai csak kérhetik, hogy a megismételt pályázati felhívásban a becsérték 50 százalékát meghaladó összegű ajánlat legyen a megismételt pályázati felhívásban – minimálárként – az eredményes értékesítési eljárás feltétele.

A tervezett módosítás alapján – ha a megismételt eljárás is eredménytelen, és a jogszabályban meghatározott biztosítékok jogosultja sem kívánja a vagyontárgyat megvásárolni, akkor – a további (harmadik és azt követő) értékesítéseknél a minimálár először a becsérték 50 százalékáig, majd a 35 százalékáig lesz csökkenthető.

A visszaélések elkerülését célozhatják azok a szabályok, amelyek az előterjesztésben a megismételt értékbecslési eljárásra vonatkoznak. Ezek szerint újabb értékbecslés készítését a felszámolónak indokolnia kellene az értékesítési hirdetményben.

Ha a megismételt, vagy az azt követő értékesítési eljárás előtt a felszámoló indokoltnak tartja, és új értékbecslést kér, akkor a minimálár meghatározására a korábbi értékbecsléshez képest mutatkozó eltérés alapján más-más eljárás vonatkozhat. Ha ugyanis a becsértéket a korábbinál több mint 10 százalékkal kisebb összegben állapítják meg, akkor a megismételt értékesítési eljárásban nem mehetne le az ár a becsérték 70 százalékáig, a minimálár legalacsonyabb összege az új becsérték legalább 80 százaléka lehetne. Ugyanígy a megismételt értékesítési eljárás eredménytelensége esetén a további értékesítéseknél sem lehetne a korábbi szintre csökkenteni a minimálárat, annak mértéke az új – alacsonyabb – becsérték legalább 60 százaléka, végül 45 százalékaa lehetne.

Természetesen az is előfordulhat, hogy az új értékbecslésre azért van szükség, mert a vagyontárgy értéke növekedett. A módosító javaslat erre is kitér. Ha az új értékbecslés a vagyontárgy értékét magasabb, vagy a korábbinál maximum 10 százalékkal alacsonyabb összegben határozza meg, akkor a minimálár megállapításánál és a megismételt értékesítéseknél az újabb értékbecslés összegét kellene figyelembe venni.

Az új szabályokat a 2017. november 15-én és az azt követően közzétételre megküldött értékesítési hirdetményekre kellene alkalmazni.

Az előterjesztésben foglaltak elfogadása ugyan a felszámoló szervezetek adminisztratív feladatainak növekedésével járhat, de jelentős ügyet szolgál. Növelheti a felszámolási vagyon értékesítésének szabályszerűségét, csökkentheti a visszaéléseket és biztosíthatja az elérhető legmagasabb piaci ár realizálását. Ez pedig mindenképpen a hitelezők érdekét szolgálja.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.