Publikációk

2018, február 15

cégautóadó

Ugyan a cégautóadó-fizetési kötelezettség korántsem újkeletű, újra és újra felmerül a cikkünk címében is megfogalmazott kérdés: mikor fizeti a társaság, és mikor a magánszemély?

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) IV. fejezete szabályozza a cégautóadóval kapcsolatos adókötelezettséget. Nemcsak a társaságnak, de a magánszemélynek is keletkezhet cégautóadó-fizetési kötelezettsége.

Cégautóadót kell fizetnie a társaságnak

– a tulajdonában lévő személygépjárművek után, valamint

– azok után a személygépjárművek után is, amelyekre a társaság költséget, ráfordítást számol el, ide értve különösen például az üzemanyag és kenőanyag, a javítás, a karbantartás költségét, a személygépkocsi bérleti, illetve lízingdíját, az értékcsökkenést, a kötelező felelősségbiztosítást, a baleseti adót és a cascót, illetve a gépjárműadót is (Gjt. 17/A § (1) bekezdés).

A fenti jogszabályhely rendelkezései szerint cégautóadó-fizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha belföldi vagy akár külföldi rendszámú személygépkocsi használata alapján bármely – például a fent felsorolt valamelyik – költséget számolnak el az gépjárműhöz kötődően

2018, február 15

könyvelésCikkünket a könyvelési divízió vezetőnk Nánási Zsuzsanna, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó írta:

Cégalapításkor és törzstőke emeléskor a Ptk. lehetőséget nyújt a tagoknak arra, hogy a vagyoni hozzájárulásukat készpénz helyett apporttal, vagyis nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással teljesítsék. Összeszedtük, milyen cégjogi és adózási szabályokra kell figyelni.

Az apport tárgya lehet:

– a dolog tulajdonjoga,

– vagyoni értékű jog, illetve 

– az adós által elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés.

A felsoroltak közül azonban bármelyik csak abban az esetben szolgáltatható nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, ha értékkel rendelkezik és forgalomképes.

Apportálásnál a cégbírósági bejegyzéshez a tagoknak kell nyilatkozatot tenni a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelésére vonatkozóan, mivel az apport értékének megállapításához a Ptk. nem írja elő könyvvizsgáló közreműködését, kivéve a részvénytársaságok esetében. Az értékelésnél a piaci értéket érdemes figyelembe venni, ami a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetén egyébként is törvényi kötelezettség.

Az apport értékének megállapításáról szóló nyilatkozat aláírásakor a tagoknak figyelemmel kell lenni a Ptk. 3:99. § (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben az apport felülértékeléséből eredő károkért.

2018, január 28

Az Szja. törvény tartalmazza a kiküldetés és a hivatali, üzleti utazás fogalmát. Ha az utazás megfelel a feltételeknek, akkor az utazás és a szállás költség számlával igazolt összege a magánszemélynél nem számít jövedelemnek. Költségként elszámolható és így a magánszemélynek gyakorlatilag adómentesen adható az utazási jegy, valamint a szállásdíjban foglalt reggeli ára is.

Fontos arra figyelmet fordítani, hogy a munkavállalóval kötött szerződésben hogyan állapodnak meg a felek a munkavégzés helyére vonatkozóan. Ha ugyanis a szerződésben a munkavégzés helye az ország egész területére kiterjed, akkor belföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett összeg a munkavállalónál teljes egészében jövedelemnek számít és adóköteles. Az ő többletköltségeit magasabb munkabérrel lehet kompenzálni. Ha azonban a munkaszerződés szerint a munkavállaló pl. Budapesten, vagy más településen belül látja el feladatát, akkor az ezen kívül történő munkavégzés már kiküldetésnek minősülhet és az arra tekintettel kapott költségtérítés a kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint akár adómentes is lehet.

2018, január 5

2018. január 1-én lépett hatályba a már megszokott Ket-et (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt ) felváltó Ákr. törvény (az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény). Aki már találkozott adóügyekkel az tudja, hogy az adótörvények mellett adóügyekben a Ket-et is alkalmazni lehetett.  A jelenlegi átalakítások végeredményeként az új általános közigazgatási rendtartást (Ákr.) adótörvényekre nem lehet alkalmazni, a Ket. pedig már nem hatályos. A közigazgatási rendtartást ugyanakkor csaknem minden más hatóság előtt alkalmazni kell. Az új törvény célja egy gyorsabb, egyszerűbb, ügyfélbarátabb eljárási rend kialakítása a régi elavult Ket. helyett. Az igen hosszú és bonyolult törvényből a hétköznapjainkra leginkább kiható 10 pontot gyűjtöttük össze, hogy bármilyen hatósági határozatot is kap, ismerje a jogait és kötelezettségeit.

2018, január 2

EKAER BÍRSÁG

Megtörtént eset szolgáltatta az apropót, hogy ismertessük: mire kell ügyelni az ekáerrel kapcsolatos bejelentés során, illetve adóhatósági bírság esetén mi adhat okot a fellebbezésre.

Ügyfelünk 6 millió forintos ekáer bírságot kapott, amelyet fellebbezéssel 600 ezer forintra csökkentettünk. Ekaer bírság esetén is lehet és érdemes fellebbezni. Ebben az ügyben a szállítmány rendelkezett ekáerszámmal, azonban az árut a lerakodás helyétől 50 méterre lévő másik raktárba szállították, mivel a bejelentés szerinti raktár megtelt, illetve a társaság új alkalmazottja nem jól adta meg az ekáer rendszerében a termék összsúlyát, a termék értéke azonban helyesen szerepelt a bejelentésben. A 2015 óta hatályos ekáer-rendelet (5/2015 II. 27. NGM rendelet) szerint amennyiben a fuvarozott termék, vagy annak akár egy része tekintetében a bejelentési kötelezettséget hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesítik, az adóhatóság ellenőrzését követően magas összegű mulasztási bírságra lehet számítani. A bejelentés elmaradása esetén a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, így mulasztási bírságként akár az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékát is kiszabhatják.

A fenti esetben az adóhatóság több hibát is elkövetett a bírság kiszabásakor, amelyre vonatkozóan sikeresen fellebbezhettünk. Az első és legfontosabb hiba az volt, hogy az adóhatóság az egész szállítmány vonatkozásában kiszabta a 40 százalékos bírságot, azonban csak az „igazolatlan eredetű” áru tekintetében kellett volna, azaz csak azt a mértéket kellett volna figyelembe venni, amelyet az új alkalmazott elmulasztott bejelenteni.

Az ekáer vizsgálatok során vizsgálja a NAV, hogy mekkora mennyiség szerepel a CMR-ben és mekkora az ekáer-bejelentésben, ha az eltérés 10 százaléknál nagyobb, akkor ez is megalapozza a bírságolást. Ebben az ügyben a CMR a pontos mértéket tartalmazta, az ekáer-bejelentés azonban kevesebbet.

2017, október 24

​Az újtípusú vagyonosodási vizsgálat elindításában a legnagyobb szerepe a NAV Felszámolási és Végelszámolási Osztályának van, ahol a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végeznek a felszámolás alatt lévő cégeknél. Főleg olyan társaságok vannak a célkeresztben, akik semmilyen iratanyagot nem szolgáltattak a felszámolónak.

Ebben a vizsgálatban megkeresést küldenek a cég bankszámláit vezető bankoknak, amelyek alapján megállapítják, hogy a társaság bankszámlájáról ki, mikor és mennyi pénzt vett fel.

2017, október 24

Az áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés jegyzőkönyvét 2014. október 17-én kézbesítették a felperesnek. Az elsőfokú adóhatóság a 2015. május 11-én hozott határozatot. A jogerős ítélet valamennyi kereseti előadás tekintetében elutasította a felperes keretét. Egyebek mellett megállapította, hogy az elsőfokú határozat kiadmányozására valóban az Art. 128. § (1) bekezdés szerinti határidőn túl került sor. Ez a határidő azonban nem jogvesztő, az adóhatóság ezen határidőn túl is jogosult a 

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria alkalmazta az Art. 128. § (1) bekezdés utolsó mondatát. Tekintettel volt azon 5/2017. (III.10.) AB határozatra, amely szerint az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció.

2017, október 6

új adóvégrehajtásKülön törvénybe kerülnek az adóvégrehajtásra vonatkozó rendelkezések az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) újraszabályozásával. Jelentős szigorítás, hogy míg eddig az első fizetési kedvezmény benyújtásától az elbírálásáig szünetelt a végrehajtási eljárás, addig a tervezett módosítás szerint a jövőben ez csak akkor lenne így, ha a fizetési kedvezménnyel érintett tartozás még nem járt le, vagy maximum 8 napja járt le. Az adó-végrehajtási törvény szerint a munkáltatóknak informálniuk kellene az adóhatóságot az adós havonta letiltható jövedelméről, annak változásáról, a letiltást befolyásoló egyéb körülményeiről. Az ingó foglalások esetén – a korábbi szabállyal ellentétben – a lefoglalt ingóságot nem hagynák az adós őrizetében, azt a foglalást követően haladéktalanul elszállítanák.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény tervezeteszerint 2018. január 1-jétől kell majd a rendelkezéseket alkalmazni elsődlegesen a NAV és az önkormányzati adóhatóságok által megállapított és nyilvántartott fizetési kötelezettségek végrehajtására, illetve azokra vonatkozó fizetési kedvezményi eljárás során.

Ezen felül e törvény hatálya alá tartozik még – eltérő rendelkezések hiányában – az általános közigazgatási rendtartás alapján az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt végrehajtás, illetve annak során benyújtott fizetési kedvezményi kérelmek elbírálása, valamint az adók módjára behajtandó köztartozások (például közigazgatási bírság vagy a diákhitel) behajtására irányuló eljárás is.

2017, szeptember 15

felszámolásIrodánk már sok száz ! felszámolásban képviselte az ügyvezetőket és láttuk, hogy a felszámoló hogyan próbálja meg bagóért értékesíteni a vagyontárgyakat. A volt ügyvezető ebben az esetben kifogást, panaszt terjeszthet elő az illetékes bíróságon, azonban ezt kevés esetben teszi, mert úgy érzi, ha bámiben érvényesíteni kívánja a jogait a felszámoló bármilyen más irat vagy könyvelési probléma miatt feljelenti. Nem mer kekeckedni a felszámolóval! A kifogás előterjesztésének a joga a hitelezőnek is megvan, legtöbbször azonban a NAV az egyik hitelező, akit nem érdekel, hogy mennyiért fog elkelni a cég vagyona (sajnos), más hitelezők pedig nem ismerik a jogszabályi lehetőségeket.

Felszámolási eljárásban a felszámoló egyik legfontosabb feladata az adós társaság vagyonának feltárása és értékesítése annak érdekében, hogy az eljárás során elfogadott hitelezői igényeket minél nagyobb arányban ki lehessen elégíteni. Az adós társaság vagyonának értékesítése során azonban nem feltétlenül azonos a felszámoló és a hitelezők érdeke. A felszámolásban bejelentett hitelezői igényeket a felszámoló kategóriákba sorolja. A besorolás jelentősége abban rejlik, hogy az határozza meg a kielégítési sorrendet. 

A felszámoló díja a sorrendben első, a) kategóriába tartozik, míg a hitelezők többsége a negyedik, d), illetve a hatodik, f) kategóriába sorolandó. Láthatóan a felszámolónak nem fűződik anyagi érdeke ahhoz, hogy a d), az f), vagy akár a sor végén kullogó h) kategóriás hitelezői követeléseket is minél nagyobb mértékben ki lehessen fizetni. A vagyon értékesítésénél megelégedhet olyan ár elérésével is, amely csupán az első kategóriába sorolt igényekre elegendő.

2017, augusztus 15

Sokan kérdezik tőlünk, hogy mikor hajtható be a beltagon a betéti társaság NAVos vagy egyéb más tartozása. A társaság tartozásaiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Ha a társaságnak nincs elegendő vagyona, akkor a polgári jog szabályai szerint mögöttes felelősséggel rendelkező beltag köteles a saját vagyonából kifizetni a társaság adósságát. 

Ezzel kapcsolatban van egy jó és egy rossz hírünk. A rossz hír az, hogy a NAV mindenképpen meg fogja kísérelni a beltagon a tartozás behajtását, a jó hír pedig az, hogy ezt csak azután teheti, ha a társaságot felszámolták, kényszertörölték és a Társaság, mint főkötelezett, bizonyíthatóan nem tudta – egy részét sem - kifizetni.

Ha kényszertörlésre kerül a sor, a NAV-nak könnyű dolga van, mert ezek után rögtön megkísérelheti a beltagon behajtani a tartozást.

Felszámolás esetén már nem ilyen könnyű a helyzet. Fontos, hogy a Bt.-vel szembeni felszámolási eljárásban a követelés bejelentésre kerüljön. Amennyiben a NAV vagy más hitelező elmulasztja határidőben a felszámolónak bejelenteni hitelezői igényét, akkor a későbbiekben a beltaggal szemben sem fogja tudni érvényesíteni.

Oldalak